+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. augusztus 25. kedd, 18:44
Száz évvel ezelőtt Karintia délkeleti része népszavazáson dönthetett, hogy csatlakozni akar-e a délszlávok új államához. Noha az osztrák régió ezen részében jelentős számú szlovén élt, a többség Ausztria mellett szavazott. Száz évvel később egy provokatív művészeti projekt emlékeztet arra, hogy a határok és identitások mennyire mozgékonyak errefelé.

A Habsburg Monarchia osztrák fele számára a Saint-Germain-i békeszerződés döntötte el a területváltozásokat. Noha a kis Ausztria 1918-ban köztársaságként alakult meg, amely hasonlóan a délszlávok vagy a csehszlovákok államaihoz (és ellentétben Magyarországgal) nem vállalta a jogfolytonosságot a Habsburg Monarchiával, az alpesi ország mégis a vesztesek közé került. Olyan területeket is elcsatoltak tőle, például a Szudétavidéket vagy Dél-Tirolt, amelyek többsége németnyelvű volt.

 

Noha a Párizs környéki békék ideológiája a népek önrendelkezéséről szólt, csak a legritkább esetben engedték meg, hogy valóban helyben dönthesse el a lakosság, melyik új államhoz akar csatlakozni.

 

Ami a magyar emlékezetpolitikában a soproni népszavazás, az Ausztria számára a dél-karintiai. Az egykori Karintia koronatartomány déli részein jelentős számú szlovénnyelvű lakosság élt. Ez persze nem jelentette azt, hogy ők eleve azonosultak volna a jugoszláv gondolattal, számos szlovénnak – anyanyelve ellenére – osztrák identitása volt.

 

Csak egy példa: a többségében szlovénok lakta Krajna (a mai Közép-Szlovénia) koronatartomány utolsó tartományi elöljárója, a szlovén katolikus Ivan Šusteršič valamennyi szlovénnyelvű területet Ausztriánál hagyta volna, és olyannyira elutasította Jugoszláviát, hogy 1918 után inkább Svájcba ment emigrációba. (Az egyszerre szlovén hazafi és Habsburg-párti politikusról pár éve készült egy színvonalas monográfia, amely jól megmutatja: a nemzetiségi hovatartozás még nem fedte a politikai lojalitást.)

 

Éppen ezért Bécs joggal gondolhatta: akár szlovénnyelvű területeket is, mint amilyen Dél-Karintia volt, népszavazással Ausztriánál tud tartani, a helyi katolikus szlovén lakosságon belül ugyanis erősebb volt a vallási identitás, ami inkább kötötte őket a szintén katolikus osztrákokhoz, mint egy szerb ortodox dinasztia vezette új államhoz.

 

A népszavazást azonban nem Bécs kényszerítette ki, hanem az 1918 végén kitört karintiai honvédő háború, amelynek keretében a főleg németnyelvű parasztság fegyveres ellenállást tanúsított a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapataival szemben, amelyek egészen Karintia fővárosáig, Klagenfurtig (Celovecig) akartak előrenyomulni. Az, hogy Karintiában a mai napig erős a német nacionalista tábor – ennek köszönhetően volt több cikluson keresztül Jörg Haider a tartomány élén –, ezen honvédő harc emlékével függ össze.

 

A harcok miatt a tervekkel ellentétben Karintiából csak egy kis déli szakasz került olasz, illetve szerb-horvát-szlovén uralom alá, a dél-karintiai rész nagyrészén népszavazás dönthetett a hovatartozásról. Mivel a választásra jogosultak több, mint 70 százaléka szlovén volt, sokan egyértelmű délszláv győzelemmel számoltak. Ezzel szemben

 

az 1920. október 10-én lezajlott népszavazáson a szlovén többségű lakosság majdnem hatvan százaléka Ausztriára mondott igent.

 

Az, hogy a szlovén közösség is meg volt osztva – tehát egyáltalán nem lehet az új délszláv államot minden délszláv beteljesült vágyának tartani –, mutatja, hogy számos szlovénnyelvű plakát szólt Ausztria mellett. Az egyiken a fiú azt kéri a mamájától németes szavakkal vegyített helyi szlovén dialektusban, hogy „ne szavazzon Jugoszláviára, mert akkor be kell vonulnom I. Péter királyért” – márpedig a Habsburgokhoz lojális szlovénok nem akartak egy szerb királyért harcolni. A feltételezések szerint a szlovénok valamivel több, mint 40 százaléka szavazhatott Ausztria mellett.

 

A SZLOVÉNNYELVŰ PLAKÁTON A NÉMET STIMMEN (SZAVAZNI) ÉS EINRÜCKEN (BEVONULNI) IGÉK SZLOVÉNOS VÁLTOZATAI SZEREPELNEK, AMI SZINTÉN A KEVEREDÉS JELE. A SZLOVÉNOK LEGALÁBB 40 SZÁZALÉKA MEGFOGADTA A KÉRÉST, ÉS AUSZTRIA MELLETT SZAVAZOTT. FOTÓ: SZLOVÉN DIGITÁLIS KÖNYVTÁR

 

Az új Osztrák Köztársaság 1920 novemberében tudta visszanyerni szuverenitását Karintia felett. Október tizedike – azaz a népszavazás napja – a déli tartományban mai napig ünnepnap.

 

A határok mesterkéltek, de feltűnőek

 

A százéves évfordulóra egy provokatív művészeti alkotás készült, amely határok kérdését feszegeti. A dél-karintiai St. Jakob im Rosental (Šentjakob v Rožu) városában egy széles, vörös vásznat feszítettek ki az elvileg tervezett – de aztán a népszavazáson elutasított – határ mentén.

 

AKÁR TEMPLOMOT IS ÁTSZELT VOLNA AZ EGYKORI HATÁR. FOTÓ: SLOVENSKO PROSVETNO DRUŠTVO, FB

 

A helyi szlovén kulturális egyesület, a Slovensko prosvetno društvo Hranca/Grenze nevű projektje a határok kérdését akarja felvetni:

 

a szalaggal éppen azt akarnák szimbolizálni, hogy mennyire önkényes, de mégis feltűnő mindenféle határhúzás.

 

A Karintiában – éppen a honvédő harcok emléke okán – mai napig erős, szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) élesen kritizálta a művészeti projektet, mondván: nem a határokra, hanem a hasonlóságokra kellene inkább emlékeztetni. Ebben amúgy igazuk is van – csak a szlovénok éppen arra akarnak a projekttel figyelmeztetni, hogy éppen az FPÖ volt az a párt, amely az elkülönülés politikáját hirdette.

 

Csak 2011-re rendeződött a szlovén kérdés

 

Noha a Karintiában őshonosnak számító – jelenleg 10-20 ezer közötti létszámúra tehető – szlovén kisebbségnek joga van saját iskola- és kulturális hálózatra, valamint azon településeken, amelyeken a lakosság legalább húsz százaléka szlovén (ez főleg Dél-Karintiát érinti), kötelező a szlovén névhasználat is,

 

a Jörg Haider vezette tartományi kormány 2008-ig akadályozta a nyelvi jogok érvényesülését.

 

Bár 1972 óta kötelező lenne, végül csak a szabadságpárti uralom bukása után, 2011-ben, az akkori szociáldemokrata tartományi vezetés érte el: mindenütt, ahol már a 17,5 százalékot eléri a szlovén anyenyelvűek száma, a helység, valamint az utcák, terek neveit szlovénul is ki kell írni.

 

Karintia egyszerre annak példája, hogy eleve kevert lakosságon belül – elvégre a német nacionalisták között is többen szlovén származásúak voltak – a nacionalizmus miként tudja az elkülönülés politikáját erősíteni, mintha egymástól élesen különböző népcsoportok állnának egymással szemben. Másrészről viszont azt is mutatja, hogy mindez ugyannyira önkényes – bár rikító –, mint az eredetileg tervezett osztrák-jugoszláv-határra most kifeszített vászon.

 

A fő különbség ugyanis szlovénok és németek között nem nyelvi vagy nemzetiségi volt, hanem vallási: a német nacionalisták azon karintiai németektől érkeztek, akik vagy a Habsburg-rekatolizáció ellenére is megőrizték a katolikus birodalomban protestáns vallásukat, vagy ugyan áttértek, de ezt kényszerként élték meg. Ezen protestáns német nacionalizmus a szlovénok ellen ugyanis éppen azért irányult, mert bennük, mint katolikus népben, a Habsburgok szövetségesét látták. Éppen ez a népszavazásnak is a sajátossága: noha ma a német nacionalisták maguk győzelmeként ünneplik a száz évvel ezelőtti eredményt,

 

a győzelem éppen a katolikus szlovénok Habsburg-pártisága miatt volt lehetséges,

 

akik inkább akartak Ausztria polgárai maradni – ami persze nem jelentette azt, hogy szlovén identitásukat fel akarták volna adni.

 

NYITÓKÉP: A tervezett határt jelző vörös szalag Dél-Karintitában / Slovensko prosvetno društvo Rož, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás