emlékezetpolitika
Az ezeréves elnyomás már nem téma, a szlovákok a Magyar Királyság építőinek látják magukat
Az ezeréves elnyomás már nem téma, a szlovákok a Magyar Királyság építőinek látják magukat

Miért van Pozsonyban kultusza Mária-Teréziának, akinek a szobrát száz éve ledöntötték? Miért állítanak szlovák városok szobrokat Árpád-házi királyoknak? Mik azok a témák, amikben a legkevésbé ért egyet a magyar és a szlovák történészszakma? Egyáltalán milyen a szlovák néplélek? Kollai István történésszel beszélgettünk, aki könyvet írt a szlovák történelemszemlélet átalakulásáról.

Bede Ábel
Hogyan emlékezzünk a covidra?

Ha csak a betegség áldozatainak állítunk emléket, nem adunk valós képet arról, milyen volt a világ az elmúlt másfél évben. A legjobban talán úgy érdemes emlékezni az elmúlt időszakra, ha ünnepeljük az élet azon örömeit, amiket a járvány előtt adottnak vettünk. Egy Európa-szerte megrendezett éves utcabál kiválóan szolgálná ezt a célt.

Meglepő volt, mennyire visszafogták magukat Orbánék Trianon 100. évfordulóján
Meglepő volt, mennyire visszafogták magukat Orbánék Trianon 100. évfordulóján

Nemcsak a koronavírus-járvány miatt volt békés és nyugodt Trianon századik évfordulója 2020-ban, hanem azért is, mert a magyar kormánynak láthatóan fontosabb volt a geopolitika az ideológiánál és a történelmi sérelmek felemlegetésénél. Trianon 101. évfordulóján történészekkel beszélgettünk arról, hogyan értékelik a centenáriumi évet.

Macron elutasítja a cancel culture-t, és kiáll Napóleon nagysága mellett
Macron elutasítja a cancel culture-t, és kiáll Napóleon nagysága mellett

Napóleon halálának 200. évfordulóján kiújultak a viták az egykori császár körül. Macron államelnök pozitívan szólalt fel az egykori hadvezér mellett, szerinte nem lehet a múltat a jelen mércéi szerint elítélni. Ez ellen azonban baloldalról és még saját kormányából is tiltakoztak. Ki hogyan emlékezett a franciáknál Napóleonra?

Macron sokszínűbb utcaneveket akar Franciaországban, magyarok is vannak a listán
Macron sokszínűbb utcaneveket akar Franciaországban, magyarok is vannak a listán

A francia államfő azt kezdeményezte, hogy nagyobb nemi, szexuális és „faji“ diverzitás jelenjék meg a francia települések köztereinek, utcáinak neveiben. A felkért szakértői bizottság a héten tette le a javaslatait az asztalra: több, mint 300 olyan személyt javasolnak, akik jobban kifejeznék a francia történelem és társadalom diverzitását. Magyarok közül is válogathatnak ezentúl a francia polgármesterek a közterek elnevezésekor.

Miért lett ennyire fontos a kormánynak Mátyás király kiásása?
Miért lett ennyire fontos a kormánynak Mátyás király kiásása?

A kormány újratemetné Hunyadi Mátyást, de előtte a maradványait genetikai vizsgálatoknak vetné alá. A célt sem leplezik: egyrészt be akarják bizonyítani, hogy Mátyás nem volt román származású, másrészt pedig, hogy új nemzeti emlékhelyet hoznának létre. Történészekkel jártuk körbe, miért lett ez ennyire fontos, és mi értelme van az egésznek.

Göncz és Pozsgay helyett Antall-kormány: így emlékezik a rendszerváltásra a Posta
Göncz és Pozsgay helyett Antall-kormány: így emlékezik a rendszerváltásra a Posta

Közepesen jelentős miniszterekkel emlékezik meg a Magyar Posta és a Schmidt Mária-féle történészalapítvány a rendszerváltás utáni első magyar kormányról. A tavalyi bélyegbotrány után idén nincs politikai töltete a bélyegek kiválasztásának Rainer M. János történész szerint.

A föderáció, amelynek két tagállamából az egyik nem akar az ország része lenni
A föderáció, amelynek két tagállamából az egyik nem akar az ország része lenni

Hogyan viszonyulnak ma a a boszniai szerbek a boszniai háborúhoz és az azt lezáró daytoni békéhez? Kik azok, akik nem akarnak emlékezni, és kik azok, akik áldozatként tekintenek magukra? Hogyan érinti az ország szuverenitását, hogy egy diplomáciai kinevezett felette áll a választott politikusok döntéseinek? Michele Bianchi, a University of Calgary doktorandusza mesél erről, aki antropológusként több terepkutatást is végzett Boszniai Szerb Köztársaságban.

A szobor, ami egykor a megbékélést szolgálta, később mégis szétrongálták
A szobor, ami egykor a megbékélést szolgálta, később mégis szétrongálták

A 19. század végén az osztrák-magyar megbékélést szolgálta, de a 20. század erősen megtépázta a 130 éves aradi Szabadság-szobrot. Egy hányatott sorsú emlékmű története az aradi vértanúk kivégzésének 171. évfordulóján.

Mert szlovénok voltak, Ausztria mellett szavaztak – száz évvel később a határok önkényességére emlékeznek
Mert szlovénok voltak, Ausztria mellett szavaztak – száz évvel később a határok önkényességére emlékeznek

Száz évvel ezelőtt Karintia délkeleti része népszavazáson dönthetett, hogy csatlakozni akar-e a délszlávok új államához. Noha az osztrák régió ezen részében jelentős számú szlovén élt, a többség Ausztria mellett szavazott. Száz évvel később egy provokatív művészeti projekt emlékeztet arra, hogy a határok és identitások mennyire mozgékonyak errefelé.

1 2 3