emlékezetpolitika
Meglepő volt, mennyire visszafogták magukat Orbánék Trianon 100. évfordulóján
Meglepő volt, mennyire visszafogták magukat Orbánék Trianon 100. évfordulóján

Nemcsak a koronavírus-járvány miatt volt békés és nyugodt Trianon századik évfordulója 2020-ban, hanem azért is, mert a magyar kormánynak láthatóan fontosabb volt a geopolitika az ideológiánál és a történelmi sérelmek felemlegetésénél. Trianon 101. évfordulóján történészekkel beszélgettünk arról, hogyan értékelik a centenáriumi évet.

Macron elutasítja a cancel culture-t, és kiáll Napóleon nagysága mellett
Macron elutasítja a cancel culture-t, és kiáll Napóleon nagysága mellett

Napóleon halálának 200. évfordulóján kiújultak a viták az egykori császár körül. Macron államelnök pozitívan szólalt fel az egykori hadvezér mellett, szerinte nem lehet a múltat a jelen mércéi szerint elítélni. Ez ellen azonban baloldalról és még saját kormányából is tiltakoztak. Ki hogyan emlékezett a franciáknál Napóleonra?

Macron sokszínűbb utcaneveket akar Franciaországban, magyarok is vannak a listán
Macron sokszínűbb utcaneveket akar Franciaországban, magyarok is vannak a listán

A francia államfő azt kezdeményezte, hogy nagyobb nemi, szexuális és „faji“ diverzitás jelenjék meg a francia települések köztereinek, utcáinak neveiben. A felkért szakértői bizottság a héten tette le a javaslatait az asztalra: több, mint 300 olyan személyt javasolnak, akik jobban kifejeznék a francia történelem és társadalom diverzitását. Magyarok közül is válogathatnak ezentúl a francia polgármesterek a közterek elnevezésekor.

Miért lett ennyire fontos a kormánynak Mátyás király kiásása?
Miért lett ennyire fontos a kormánynak Mátyás király kiásása?

A kormány újratemetné Hunyadi Mátyást, de előtte a maradványait genetikai vizsgálatoknak vetné alá. A célt sem leplezik: egyrészt be akarják bizonyítani, hogy Mátyás nem volt román származású, másrészt pedig, hogy új nemzeti emlékhelyet hoznának létre. Történészekkel jártuk körbe, miért lett ez ennyire fontos, és mi értelme van az egésznek.

Göncz és Pozsgay helyett Antall-kormány: így emlékezik a rendszerváltásra a Posta
Göncz és Pozsgay helyett Antall-kormány: így emlékezik a rendszerváltásra a Posta

Közepesen jelentős miniszterekkel emlékezik meg a Magyar Posta és a Schmidt Mária-féle történészalapítvány a rendszerváltás utáni első magyar kormányról. A tavalyi bélyegbotrány után idén nincs politikai töltete a bélyegek kiválasztásának Rainer M. János történész szerint.

A föderáció, amelynek két tagállamából az egyik nem akar az ország része lenni
A föderáció, amelynek két tagállamából az egyik nem akar az ország része lenni

Hogyan viszonyulnak ma a a boszniai szerbek a boszniai háborúhoz és az azt lezáró daytoni békéhez? Kik azok, akik nem akarnak emlékezni, és kik azok, akik áldozatként tekintenek magukra? Hogyan érinti az ország szuverenitását, hogy egy diplomáciai kinevezett felette áll a választott politikusok döntéseinek? Michele Bianchi, a University of Calgary doktorandusza mesél erről, aki antropológusként több terepkutatást is végzett Boszniai Szerb Köztársaságban.

A szobor, ami egykor a megbékélést szolgálta, később mégis szétrongálták
A szobor, ami egykor a megbékélést szolgálta, később mégis szétrongálták

A 19. század végén az osztrák-magyar megbékélést szolgálta, de a 20. század erősen megtépázta a 130 éves aradi Szabadság-szobrot. Egy hányatott sorsú emlékmű története az aradi vértanúk kivégzésének 171. évfordulóján.

Mert szlovénok voltak, Ausztria mellett szavaztak – száz évvel később a határok önkényességére emlékeznek
Mert szlovénok voltak, Ausztria mellett szavaztak – száz évvel később a határok önkényességére emlékeznek

Száz évvel ezelőtt Karintia délkeleti része népszavazáson dönthetett, hogy csatlakozni akar-e a délszlávok új államához. Noha az osztrák régió ezen részében jelentős számú szlovén élt, a többség Ausztria mellett szavazott. Száz évvel később egy provokatív művészeti projekt emlékeztet arra, hogy a határok és identitások mennyire mozgékonyak errefelé.

A nyugat-afrikai Benin és Szenegál se tagadja meg a gyarmati múlt emlékeit
A nyugat-afrikai Benin és Szenegál se tagadja meg a gyarmati múlt emlékeit

Miközben a nyugati világban több helyen a gyarmatosítással a legkisebb mértékben is öszefüggésbe hozható személyek emlékeinek eltávolítását szorgalmazzák, a nyugat-afrikai Beninben éppen a felújításukat tervezik, mert szerintük „a gyarmati múlt is része az identitásunknak”. Szenegálban is hasonlóan viszonyulnak az ottani gyarmati emlékekhez.

Hogyan nem emlékezik Horvátország még Fiumében se Trianonra?
Hogyan nem emlékezik Horvátország még Fiumében se Trianonra?

A mai Horvátországban csak egy-egy politikai indulat erejéig van jelen a Trianon-téma. Ha valahonnan azonban nagyon hiányzik a közép-európaiság, az Fiume. Az ottani magyar múlt is a közép-európai színesség egy darabja – lehetne.

Mégsem lesz Fasizmus Múzeuma Rómában
Mégsem lesz Fasizmus Múzeuma Rómában

Noha az olasz fővárosban a neofasiszták is erősek, az ötletet, hogy a fasizmust bemutató múzeum jöjjön létre, a várost kormányzó Öt Csillag Mozgalom néhány politikusa vetette fel. Vegül a szintén ötcsillagos római főpolgármester, Virginia Raggi saját hatáskörében állította le a projektet. Az indok: az Örök Város „örökké antifasiszta marad“. De tényleg ez a valós ok?

Rutai Lili
Változás vagy szobrok: a kettő nem lehetséges együtt

A szobordöntéssel nem írjuk át a történelmet. Csak tiszteletet adunk azoknak is, akiknek őseit ölték a szoborban megörökített alakok. Egy igazságos társadalom nem építhető csak a fehér férfiak érdekére és emlékezetére.

Losoncz Alpár
Nem csak a múlt szobrait, de a jelen alkotásait is kéne bírálni

Miközben térségünkben a szocialista múltat szokás kritizálni, a közterek igazi rombolása, privatizációja, elgiccsesítése csak ez után következett be. Mindez jól látható az egykori Jugoszlávia példáján. Amikor szobrokról és a ledöntésükről gondolkodunk, ezt is figyelembe kell venni.

Pető Andrea
A női szobrok hiányáról

Ahelyett, hogy férfiak ledöntött szobrán sajnálkozunk, kérdezzük meg magunkat, miért nincsenek a magyar köztereken se elég női szobrok.

Az AfD egyik politikusa letakarta Berlinben Marx szobrát
Az AfD egyik politikusa letakarta Berlinben Marx szobrát

A szélsőjobboldali AfD is rácsatlakozott a németeknél is beindult emlékezetpolitikai vitára: szemeteszsákokkal csomagolták be az egyik berlini Marx-szobrot.

Techet Péter
Trieszt példája: egyetlen nacionalizmusnak sincs sohasem igaza

Az egykori Közép-Európában mindenütt a nemzeti gondolat okozott fájdalmat, szenvedést, eljelentéktelenedést. A károkat helyrehozni már nem lehet, Közép-Európa végleg eltűnt a térképről – de talán el lehet kezdeni arra emlékezni, amikor még számított e térség. Trieszt példájában mindez kicsiben benne van.

Parászka Boróka
Kolumbusz és Avram Iancu: miért hiányzik nálunk a szobordöntő demokrácia?

Amerika előbbre jár azzal, hogy ott Kolumbusz szobrait meg merik kérdőjelezni. Avram Iancu marosvásárhelyi szobra kapcsán még elmaradt ez a vita.

Ungváry Krisztián az Azonnalinak: Mivel jobbak a szobordöntők az iszlamistáknál?
Ungváry Krisztián az Azonnalinak: Mivel jobbak a szobordöntők az iszlamistáknál?

Mi volt a legnehezebb a XII. kerületi turulszoborral kapcsolatos történészi munkában? Mit szól ahhoz, ha egy polgármester szerint Hitler megérdemelten került anno a Time címlapjára, és mit akkor, ha Szálasi fejére montírozzák Karácsony Gergelyét? Hogy látja a nyugati szobordöntögetéseket? Lenne-e politikus, és melyik ország emlékezetpolitikájáról gondolta, hogy „még a magyarnál is provinciálisabb és bunkóbb”? Nagyinterjú Ungváry Krisztián történésszel.

Se kiköpni, se lenyelni nem tudjuk Kádár János emlékét
Se kiköpni, se lenyelni nem tudjuk Kádár János emlékét

1989. július 6-án halt meg a huszadik század második felének legmeghatározóbb magyar politikusa, Kádár János. Gyászszertartása legalább akkora eseménynek számított, mint Nagy Imre és társai újratemetése, melyet nem egészen egy hónappal korábban rendeztek meg. Tavaly, halálának harmincadik évfordulóján minimális diskurzus zajlott megítéléséről, idén azonban – amikor a rendszerváltás óta telt el ugyanennyi idő – nemigen beszélünk róla. Vagyis beszélünk, de másként.

Bárány Balázs
Hogyan lett a vértanú Nagy Imréből feledni akart szimbólum?

31 éve temették újra Nagy Imrét. A kommunista miniszterelnök alakja hosszú ideig a Harmadik Magyar Köztársaság egyik 20. századi hősének számított, ám 2018-ra a róla felépített hivatalos kép megváltozott, szobrát elmozdították a Kossuth tér mellől. De mi vezetett ide, mit csinált pontosan a vértanú miniszterelnök, és milyen ma Nagy Imre megítélése Magyarországon?

Renczes Ágoston
A Trianon-emlékmű a Trianont részben okozó magyarosításnak is emléket állít

Szűklátókörű könnyelműség, tudatos provokáció vagy zseniális önreflexió? Az új Trianon-emlékműből örvendetes módon hiányzik a NER-re jellemző szájbarágós szimbolika, az abba belevésett, több helyen erőltetetten magyarított helységnevek viszont számos kérdést vetnek fel.

Karóczkai Balázs
Az, hogy Trianon sokaknak a mai napig fájó, a politika hibája

Hiába van tele az ország Trianon-emlékművekkel, valójában nincs emlékezetpolitika Trianon kapcsán. Az EU-csatlakozással pedig elszalasztottunk egy lehetőséget, hogy kialakítsunk egy ilyet.

Ungár Péter
A NAT ne politikai vitákról oktasson, hanem tanítsa meg a diákokat vitázni!

Jó, hogy a NAT-ról szóló vita Magyarországon is elindult: mikor Nyírő Józsefről és Wass Albertről beszélünk, arról van szó, hogy mit gondolunk Magyarország szerepéről a második világháborúban és előtte.

Visszakerül a vörös csillag Fiume legmagasabb épületére
Visszakerül a vörös csillag Fiume legmagasabb épületére

A horvát kikötőváros idén Európa Kulturális Fővárosa. A megannyi művészeti projekt egyike, hogy a híres Korzó elején álló „felhőkarcolóra” – mint a jugoszláv időkben – visszakerül májustól az év végéig a vörös csillag. Kéne vörös csillag Budapesten is?

Nem biztos, hogy Trianon másként ne következett volna be – Ablonczy Balázs az Azonnalinak
Nem biztos, hogy Trianon másként ne következett volna be – Ablonczy Balázs az Azonnalinak

Idén lesz a trianoni békeszerződés századik évfordulója. A Trianon 100 történelmi kutatócsoportot vezető Ablonczy Balázs elmondja az Azonnalinak, miért nem válik Trianon soha történelemmé, mik voltak a legmeredekebb dolgok a korabeli diplomáciai iratokban, és hogyan lehetne a századik évfordulót normálisan kezelni a szomszédokkal. Nagyinterjú.

Prága döntött: lebontják a várost felszabadító szovjet marsall szobrát
Prága döntött: lebontják a várost felszabadító szovjet marsall szobrát

Ivan Konyev Prága felszabadítása után mellékesen levert egy magyar szabadságharcot, és a prágai tavasz lenyomásában is segített, épp ezért nem túl népszerű a városlakók körében.

Lenácizta az orosz kulturális miniszter Prága egyik kerületi polgármesterét
Lenácizta az orosz kulturális miniszter Prága egyik kerületi polgármesterét

A polgármester felvetette a Prágát felszabadító Konyev marsall szobrának eltávolítását, napokon belül jött a nácizás az ingerült orosz féltől.

Melyik hazai épület katasztrófája hozhatná össze a magyarokat?
Melyik hazai épület katasztrófája hozhatná össze a magyarokat?

A Notre-Dame katasztrófája egész Európát megmozgatta. De mi tudná összehozni a magyarokat?