+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. augusztus 15. szombat, 19:48
A Kreml közleménye ennél mindenesetre jóval visszafogottabb: olyan ködösen fogalmaznak a belarusz helyzettel kapcsolatban, amennyire csak lehet.

Úgy látszik, valamilyen úton támogatást nyújtana a belarusz rezsim részére Oroszország, ha annak léte veszélybe kerülne. A BelTA belarusz állami a Vlagyimir Putyinnal szombaton telefonbeszélgetést folytató Aljakszandr Lukasenkát idézi:

 

„Megállapodtunk, hogy (Oroszország – a szerk.) már az első kérésünkre mindenre kiterjedő segítséget ad, hogy biztosítsuk a Belarusz Köztársaság függetlenségét”.

 

Persze Moszkva itt elsősorban arra az eshetőségre gondolt, ha Belaruszt külföldi katonai fenyegetettség érné. Belarusz is tagja ugyanis az Oroszország-vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO), amely a NATO-hoz hasonlóan kollektív védelmet biztosít a tagok számára.

 

Lukasenka már szombaton délelőtt lényegében Putyinhoz fordult segítségért, miután Belarusz irányítása egyre inkább kezd kicsúszni a kezei közül: az országban több tízezer fős tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a rohamrendőrség eleinte még megpróbált brutálisan szétverni, de a rendőri erőszak csak még inkább felingerelte a választási csalások miatt egyébként is elégedetlen belaruszokat.

 

Recseg-ropog a rendszer

 

Ráadásul az ország napok óta országos sztrájk alatt áll az elnökválasztás eredménye miatt, kulcsfontosságú állami vállalatok, szolgáltatók és cégek dolgozói kezdtek munkabeszüntetésbe, hétfőtől pedig úgy néz ki, már a közmédia is sztrájkba kezd. Ilyen helyzetben a tüntetések szervezői mögött lengyeleket, hollandokat, orosz ellenzékieket, cseheket és ukránokat sejtő Lukasenka leginkább Moszkvára támaszkodhat.

 

Szombat délelőtt úgy fogalmazott:

 

„szükség van arra, hogy kapcsolatba lépjek Vlagyimir Putyinnal, mert a tüntetéshullám már nem csak Belaruszra jelent veszélyt”.

 

Lukasenka ezzel arra utalt, hogy a tüntetések egyfajta dominóeffektust idézhetnek elő a posztszovjet térségben, vagyis pont azzal próbál Moszkvára hatni, amire az a legérzékenyebb.

 

Az utóbbi időben Lukasenkával egyre hűvösebb viszonyt ápoló Putyin viszont nem állt be hangosan a belarusz elnök mögé: a Kreml feltűnően hallgat a szomszédjában történő eseményekről, és ha meg is szólal az orosz vezetésből valaki, az is inkább kritikus Lukasenkával.

 

Éppen ezért feltűnő, hogy a Lukasenkával folytatott szombati telefonbeszélgetésben is mennyire ködösen fogalmaztak az oroszok: még Lukasenka nyilatkozataiból is legfeljebb annyit lehetett leszűrni, hogy Moszkva egy harmadik országból jövő katonai támadás esetén segítene, de hogy ezt megtenné-e csak az ellenzéki tüntetők miatt, nem egyértelmű.

 

Nincs integráció, nincs támogatás?

 

Még homályosabb a sztori, ha az igazságot nem a belarusz féltől jövő sajtóközlemény alapján, hanem a Kreml közléseiből próbáljuk kihámozni. A Kreml ugyanis a Moscow Times tudósítása alapján a Lukasenkával való telefonbeszélgetéről szűkszavúan annyit közölt, hogy „mindkét fél elkötelezett abban, hogy minden felmerülő problémát hamarosan megoldjanak”.

 

Az oroszok azt is hozzátették: a legfontosabb, hogy megakadályozzák, hogy a problémákból „destruktív erők” húzzanak hasznot.

 

Moszkva közleményének legérdekesebb része azonban az, hogy milyen sok említést tesz a Belarusz és Oroszország között már évtizedek óta fennálló szövetségi államról. A két ország integrációja ennek keretein belül ugyanis az elmúlt években Lukasenka ellenkezése miatt szakadt meg, mivel az az ország szuverenitásának, és így saját hatalmának elveszítésétől tartott, ha túl közel engedi magához Moszkvát.

 

A Kreml közleménye viszont ma már arról számolt be: mindkét vezető egyetértett abban, hogy a két ország kapcsolatát az unióállam keretein belül szorosabbra kell fogni. Vagyis felmerül egy olyan narratíva is a belarusz helyzettel kapcsolatban, hogy Putyin akkor segítene be ténylegesen Lukasenkának, ha az nem ellenkezne tovább a szorosabb integrációval kapcsolatban. Egyelőre azonban látható: Moszkva sem fedte fel a kártyáit.

 

BORÍTÓKÉP: Kreml

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. Ha mégis a pénzköltés mellett döntesz, teheted azt tudatosan is, de a legjobb az lenne, ha leszoknánk a gazdasági érdekek
környezetiek elé helyezéséről.

Hüvelykujjával felfelé mutatva szelfizett az elhunyt labdarúgóval egy argentin férfi és két társa. Halálos fenyegetéseket is kaptak,
most szabadkoznak.

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Méghozzá egyhangúan. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

Emellett meghosszabbítják az iskolai szünetet is.

Itt a szlovákok nagyszabású sorozatának új előzetese, van benne csodaszarvas is.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás