+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. augusztus 15. szombat, 19:48
A Kreml közleménye ennél mindenesetre jóval visszafogottabb: olyan ködösen fogalmaznak a belarusz helyzettel kapcsolatban, amennyire csak lehet.

Úgy látszik, valamilyen úton támogatást nyújtana a belarusz rezsim részére Oroszország, ha annak léte veszélybe kerülne. A BelTA belarusz állami a Vlagyimir Putyinnal szombaton telefonbeszélgetést folytató Aljakszandr Lukasenkát idézi:

 

„Megállapodtunk, hogy (Oroszország – a szerk.) már az első kérésünkre mindenre kiterjedő segítséget ad, hogy biztosítsuk a Belarusz Köztársaság függetlenségét”.

 

Persze Moszkva itt elsősorban arra az eshetőségre gondolt, ha Belaruszt külföldi katonai fenyegetettség érné. Belarusz is tagja ugyanis az Oroszország-vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO), amely a NATO-hoz hasonlóan kollektív védelmet biztosít a tagok számára.

 

Lukasenka már szombaton délelőtt lényegében Putyinhoz fordult segítségért, miután Belarusz irányítása egyre inkább kezd kicsúszni a kezei közül: az országban több tízezer fős tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a rohamrendőrség eleinte még megpróbált brutálisan szétverni, de a rendőri erőszak csak még inkább felingerelte a választási csalások miatt egyébként is elégedetlen belaruszokat.

 

Recseg-ropog a rendszer

 

Ráadásul az ország napok óta országos sztrájk alatt áll az elnökválasztás eredménye miatt, kulcsfontosságú állami vállalatok, szolgáltatók és cégek dolgozói kezdtek munkabeszüntetésbe, hétfőtől pedig úgy néz ki, már a közmédia is sztrájkba kezd. Ilyen helyzetben a tüntetések szervezői mögött lengyeleket, hollandokat, orosz ellenzékieket, cseheket és ukránokat sejtő Lukasenka leginkább Moszkvára támaszkodhat.

 

Szombat délelőtt úgy fogalmazott:

 

„szükség van arra, hogy kapcsolatba lépjek Vlagyimir Putyinnal, mert a tüntetéshullám már nem csak Belaruszra jelent veszélyt”.

 

Lukasenka ezzel arra utalt, hogy a tüntetések egyfajta dominóeffektust idézhetnek elő a posztszovjet térségben, vagyis pont azzal próbál Moszkvára hatni, amire az a legérzékenyebb.

 

Az utóbbi időben Lukasenkával egyre hűvösebb viszonyt ápoló Putyin viszont nem állt be hangosan a belarusz elnök mögé: a Kreml feltűnően hallgat a szomszédjában történő eseményekről, és ha meg is szólal az orosz vezetésből valaki, az is inkább kritikus Lukasenkával.

 

Éppen ezért feltűnő, hogy a Lukasenkával folytatott szombati telefonbeszélgetésben is mennyire ködösen fogalmaztak az oroszok: még Lukasenka nyilatkozataiból is legfeljebb annyit lehetett leszűrni, hogy Moszkva egy harmadik országból jövő katonai támadás esetén segítene, de hogy ezt megtenné-e csak az ellenzéki tüntetők miatt, nem egyértelmű.

 

Nincs integráció, nincs támogatás?

 

Még homályosabb a sztori, ha az igazságot nem a belarusz féltől jövő sajtóközlemény alapján, hanem a Kreml közléseiből próbáljuk kihámozni. A Kreml ugyanis a Moscow Times tudósítása alapján a Lukasenkával való telefonbeszélgetéről szűkszavúan annyit közölt, hogy „mindkét fél elkötelezett abban, hogy minden felmerülő problémát hamarosan megoldjanak”.

 

Az oroszok azt is hozzátették: a legfontosabb, hogy megakadályozzák, hogy a problémákból „destruktív erők” húzzanak hasznot.

 

Moszkva közleményének legérdekesebb része azonban az, hogy milyen sok említést tesz a Belarusz és Oroszország között már évtizedek óta fennálló szövetségi államról. A két ország integrációja ennek keretein belül ugyanis az elmúlt években Lukasenka ellenkezése miatt szakadt meg, mivel az az ország szuverenitásának, és így saját hatalmának elveszítésétől tartott, ha túl közel engedi magához Moszkvát.

 

A Kreml közleménye viszont ma már arról számolt be: mindkét vezető egyetértett abban, hogy a két ország kapcsolatát az unióállam keretein belül szorosabbra kell fogni. Vagyis felmerül egy olyan narratíva is a belarusz helyzettel kapcsolatban, hogy Putyin akkor segítene be ténylegesen Lukasenkának, ha az nem ellenkezne tovább a szorosabb integrációval kapcsolatban. Egyelőre azonban látható: Moszkva sem fedte fel a kártyáit.

 

BORÍTÓKÉP: Kreml

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás