Szinte már érthetetlen, hogy egy légvédelmi üteg fölé ennyire háborítatlanul repülhessenek ellenséges repülőeszközök, csak egy magyarázat lehetséges.

Az oroszok nagyon készülnek a május 9-i, Győzelem napi parádéra, ezzel viszont kisebb frászt hoznak a moszkvaiakra.

Csak a kilőtt Moszkva hadihajón legkevesebb 116 tengerész vesztette életét és további legkevesebb százaz eltűntként tartanak nyilván – írták. Majd eltűnt a bejegyzés.

A város polgármestere jelentette be. A közgazdászok szerint viszont a neheze még csak ezután fog jönni.

A napszak és az időjárás kedvező lenne mentéséhez, sem mentő-, sem vontatóhajó nincs közelében.

Ez akár azt is jelentheti, hiába lőtték ki a Moszkvát, nincs elég fegyverük a tengerről jövő támadás ellen.

A Wall Street Journal szerint Putyinnak valamilyen kemény válaszcsapást kell adnia, ha kompenzálni szeretné a hatalmas presztízsveszteséget, amit a Moszkva elvesztése jelent.

A szankciók sújtotta Moszkváról, és az ottani életről mesélt az Azonnalinak egy helyi. Az viszont a beszámoló nélkül is úgy tűnik, hogy a magyar fiatalok egyre inkább a fiatal orosz középosztállyal kerültek egy sorsközösségbe.

Az orosz vezetés úgy tűnik, minden háborúellenes jelzést a lehető legkeményebben büntet mostanra.

Orbán Viktor február elsejére, keddre látogatást tervez Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz Moszkvába, amit sokan nem tartanak szerencsésnek, miután Oroszország több mint százezer fős sereget vont össze az ukrán határ mellett.

A közleményük szerint a magyar miniszterelnök látogatása csak bátorítaná az orosz elnököt a feszült ukrán helyzet eszkalálásában.

Folyik Jair Bolsonaro brazil elnök budapesti látogatása előtt Vlagyimir Putyinnal találkozhat majd – tudta meg az Azonnali. A lengyel elnöknek viszont információink szerint túl radikális lehet brazil kollégája oltásellenes nézetei miatt.

Kedden jár le a határidő 1 millió 600 ezer vakcina leszállítására, de a szerződésben vállalt mennyiség felét sem szállította le az orosz fél Magyarországnak a Szputnyik-vakcinából – Moszkvát mégsem bírálja a kormány a késlekedés miatt.

A tavaly augusztusban megmérgezett politikus vasárnap repült haza Berlinből. A hatóságok még a gépét is egy másik reptérre irányították át, hogy ne találkozhasson az ott gyülekező támogatóival. A letartóztatásokat az összegyűlt Navalnij-szimpatizánsok és az újságírók sem úszták meg.

A Kreml közleménye ennél mindenesetre jóval visszafogottabb: olyan ködösen fogalmaznak a belarusz helyzettel kapcsolatban, amennyire csak lehet.

Nem csillapodnak a kedélyek Habarovszkban, ahol a tüntetők nem nyugszanak bele Szergej Furgal kormányzó elmozdításába.

A távol-keleti Habarovszk városában az emberek egykori kormányzójukat akarják vissza, közben szombaton tízezrek skandálták: „Moszkva, takarodj” és „Putyin rabló”. Fellázadt volna az orosz Távol-Kelet, vagy mi történt szombaton?

Csütörtökön Aleksandar Vučić szerb elnök Brüsszelbe látogat, ennek megfelelő a szerb rezsim propagandája is: az alapvetően oroszbarát lapok hirtelen „oroszok fizette jobboldaliakat” látnak a tüntetések mögött, amikkel szemben Vučić lenne „az európai erő”. Mit mond el ez a narratíva a rendszerről és a szerb társadalomról? Tényleg oroszpártiak akarják megdönteni Vučićot?

A neves kanadai jobboldali értelmiségi pár napja a szerb fővárosba érkezett, ahol átfogó méregtelenítésen vesz részt a következő hónapokban. A szerb Nedeljnik hetilapban Peterson lánya megerősítette a hírt.

Persze sokak szerint mindez politikai érdekből van így: közeledik a vírus miatt elhalasztott győzelmi katonai parádé új céldátuma, valamint a Putyin számára akár 2036-ig elnöki hatalmat adó népszavazás időpontja is.

A hivatalos fertőzöttségi adatok alapján ez nem a koronavírusnak köszönhető. De akkor minek? És lehet-e hinni a hivatalos adatoknak?

Prága főpolgármesterét és az egyik kerületi polgármestert is rendőri védelem alá helyezték. Az előzmény: az oroszoknak nem tetsző köztérelnevezés és szoboreltávolítás, majd egy orosz kém érkezése.

A koronavírus robbanásszerű terjedése miatt bevezetendő korlátozást egy grandiózus hackertámadás próbálta volna megelőzni, hiába.

Az intenzíven fekvők 45 százaléka pedig 60 év alatti: már csak ezért is érdemes nem csak az időseknek komolyan venni a korlátozásokat.

Különleges státuszt kaphatnak a kelet-ukrajnai szakadár területek, amit kapitulációként értékelnek az ukrán nacionalisták és a háborús veteránok. Nagy tüntetések jönnek, de lesz-e újabb Majdan?

Az orosz elnöki szóvivő mondta ezt arról, hogy a moszkvai nyári megmozdulásokon keményen léptek fel a rendőrök a tüntetőkkel szemben.

A tüntetések akadályozzák a forgalmat és a belvárosi éttermek bevételének is árt. A közlekedési vállalat és egy étterem mellett a moszkvai ügyészég is pert indított.

A moszkvai választás mérlege: egy meggyengült kormánypárt és egy ellenzék, amely emiatt elhiszi magáról, hogy nyert. Ennyi egyelőre pontosan elég a moszkvai rendszerellenes időleges mozgalom kimúlásához.

Az orosz állam mindent megtett érte, hogy ellehetetlenítse a rendszeren kívüli ellenzéket, de így is sok helyet vesztettek a városi dumában.

Szervereket, dokumentumokat, monitorokat, kamerákat, de még az ételeket is elvitték a Navalnij-féle Korrupcióellenes Alapítványtól.

Ilja Jasint csak idén már ötödször vitték el a rendőrök. Most éppen azért, mert a politikus a betiltott tüntetéseken való részvételre buzdította az embereket.

Július közepe óta már a hivatalos adatok szerint is 1700 embert vettek őrizetbe a tüntetések miatt.

Mondjuk ha nem is engedik az ellenzéket indulni, úgy jó nehéz lesz beavatkozni!

A moszkvai hatóságok azt állítják: engedélyeznék az ellenzék jövő hétvégi demonstrációját. Igaz, csak egy olyan helyszínen, ami távol esik a városközponttól.

A tüntetés helyszínén blokkolták a mobilhálózatot, saslikfesztivált szerveztek rá az ellenzékiekre, ügyvédet alig engednek a fogvatartottakhoz, a moszkvai polgármester pedig zimbabwei káosztól tart. Elmondjuk, kik és miért tüntetnek az orosz fővárosban!

Több, mint ezer békés tüntetőt vitt őrizetbe a rendőrség, amiért azok kifogásolták, hogy az orosz állam ellehetetleníti az ellenzéki politikusok indulását a helyhatósági választáson.

Az ellenzéki jelöltek indulását annak ellenére is akadályozzák, hogy azok elég aláírást gyűjtöttek össze az induláshoz. Nem csoda, hogy a helyiek kiakadtak.

Persze csak véletlenül, de így is csúnya a baki: az oroszok olyan térképet posztoltak, melyen a Krím még Ukrajna része, az ukrán külügy gyorsan le is csapott a hibára.

Ezúttal nem osztrák széljobbosok tárgyalnak kamuoroszokkal, hanem Matteo Salvini Lega pártjának képviselői tényleges oroszokkal. A Buzzfeed megszerezte egy tavaly októberi moszkvai találkozó felvételét, amin jól kivehetően hallatszik, amint az olasz széljobb több tízmillió eurót kér Moszkvától. A cél el is hangzik egy legás politikus szájából: közelebb kell hozni Európát Moszkvához.

Nincs vége az érintettek lemondásával és az új választások bejelentésével Strache videóbotrányának Ausztriában. Bár a lemondott alkancellár azt állította: egyedi eset volt az állítólagos orosz oligarchanővel való tárgyalás Ibizán, a német sajtó hangfelvételek alapján azt írja, hogy több találkozó is volt Bécsben Strache embere és az orosz nő bizalmasa között, és az egésznek egy máig elérhető sajtóközlemény is a nyoma.

Akik a Kossuth téren, a Terazijén, a Győzelem téren vagy másutt a tizenkét csillagos zászlókkal a kezükben skandálják, hogy „Eu-ró-pa!”, olyan álomképet vetítenek az uniós rendre, amelyhez vajmi csekély köze van. Losoncz Márk írása az Azonnali Európáról szóló vitájában!

A Tretyakov képtárban kiállított tájkép a Krím-félsziget egyik hegycsúcsát ábrázolja.

Az orosz nagykövetség lehülyézte azokat, akik a karácsonyfa ellen tüntetnek.

Brüsszel nem Moszkva! Az uniós intézmények döntései nem külső diktátumok, hanem azokban mi is részt veszünk! Ismerősek az ilyen és ehhez hasonló mondatok? Az ellenzéktől minden bizonnyal igen, de ezeket a gondolatokat a Fidesz is vallotta kilenc évvel ezelőtt. Elmélyedtünk a Fidesz 2009-es EP-választási programjában: akkor még volt nekik ilyen.

Az Azonnali elment a Terror Háza elé az állami megemlékezésre, amin Orbán Viktor beszélt hívei előtt, hogy megkérdezzük a miniszterelnökkel szimpatizálókat: Moszkva vagy Brüsszel a veszélyesebb?

Vasárnap választott Bosznia-Hercegovina. A bonyolult alkotmányjogi rendszer miatt egyszerre újultak meg a háromtagú konföderatív elnökség mellett a két rész, a Szerb Köztársaság, illetve a Bosnyák-Horvát Föderáció vezetői testületei. Az eredményt tovább bonyolítja, hogy a rendszer lényegét adó etnikai elem mindenféle közös gondolkodást lényegében blokkol. Ezen pedig a mostani választás se változtatott. Mi történt? És mi várható?

Az orosz ortodox egyháznak nem tetszik, hogy a konstantinápolyi pátriárka nyitottnak mutatkozik az ukránok elszakadására.