+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. augusztus 14. péntek, 12:52
Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták. Eközben megszólalt Lukasenka, és ellenfele, Tihanovszkaja is.

Szokatlanul hallgatag Oroszország jelenleg a Belaruszban kialakult helyzet kapcsán: Moszkva biztosan figyeli az eseményeket, de nem igazán szólal meg, és nem igazán áll ki az ellenzék, de még Aljakszandr Lukasenka mellett sem. Az egyetlen fontos üzenetértékű megszólalás Konsztantyin Zalutyintől, az orosz parlamenti alsóház FÁK-államok ügyeivel foglalkozó bizottságának kormánypárti elnökhelyettesétől jött, aki nemes egyszerűséggel „elcsaltnak” nevezte a belarusz elnökválasztási kampányt, és azt mondta: ennek fényében az eredmény sem mutat többet, mintha kávébabokból próbálnánk jósolni.

 

Majd ők rendet tesznek

 

Ehhez képest komoly üzenetértékkel bír Margarita Szimonjan, az orosz állami RT hírcsatorna és a Rosszija Szivodnyja hírügynökség főszerkesztőjének egy péntek délelőtt publikált bejegyzése a Twitteren, melyben lényegében krími mintára orosz csapatok bevonását sürgeti a belarusz konfliktusba.

 

Szimonjan a belarusz helyzetre utalva azt írta:

 

„Alapvetően ideje van már, hogy az udvarias emberek rendet tegyenek, természetesen. Ahogy azt tudják”.

 

 

De miért is utalna bármilyen orosz beavatkozásra az, hogy jöjjenek az „udvarias emberek”? Hát azért, mert az orosz köznyelvben a Krím annektálása során ez lett a becenevük azoknak a jelöletlen egyenruhás katonáknak, akik megszállták a félszigetet.

 

Bár a katonák, akik a hivatalos orosz álláspont szerint „önvédelmi erők” voltak, nem voltak hajlandóak szóba állni a médiával, alapvetően illedelmesen viselkedtek, aki odajött kérdezősködni, azt is nagyon udvarias stílusban küldték arrébb. Az elnevezés pedig rajtuk ragadt, így nem is kérdés, kikre utalhatott Szimonjan, mikor „udvarias emberekről” beszélt.

 

Persze az orosz propagandagépezet egyik fejétől jövő ötlet nem mindenkit nyűgözött le Belaruszban. Valerij Capkala szintén indult volna Lukasenka ellen az augusztusi elnökválasztáson, de miután a hatóságok az aláírásainak több, mint felét érvénytelenítették, Oroszországba menekült, kampánycsapata pedig beállt az indulástól végül nem eltiltott Szvjatlana Tihanovszkaja mögé. Capkalával kapcsolatban a belarusz közbeszédben gyakori feltételezés, hogy a Kreml embere volna – elvégre is, nem nyugatra távozott, mikor elfogyott körülötte a levegő, hanem Moszkvába ment –, de az exjelölt nem volt elragadtatva Szimonjan ötletétől. Válaszul a főszerkesztőnek csak annyit írt:

 

„Valahogy majd boldogulunk magunk is, önök nélkül”.

 

 

Két elnök a vonalban: az egyik megszüntetetné, a másik támogatja a sztrájkot

 

Eközben megszólalt a hivatalos adatok alapján a szavazatok 80 százalékával megválasztott Aljakszandr Lukasenka is, mégpedig azért, mert országszerte egyre több kulcsfontosságú nagyvállalatnál, gyárban áll le a termelés a dolgozók sztrájkja miatt. A munkások tiszta választást követelnek, szerintük ugyanis a hatalom múlt vasárnap nyilvánvalóan csalt.

 

Lukasenka pénteki beszédében rögtön azzal kezdett, hogy él és nincs külföldön.

 

Egyes ellenzékiek ugyanis már napok óta rebesgetik, hogy az elnök egészségi állapota nem valami jó – saját bevallása szerint ő is elkapta, és át is ment a koronavíruson -, és Törökországba távozott az elnöki gépén.

 

Az elnök ezután rögtön a sztrájkokra tért rá, hiszen azok oda ütnek, ahol Lukasenkának a legjobban fáj: a rezsim pénztárcájára. Ellenzéki tüntetéseket ugyanis még csak-csak vérbe lehet fojtani, de ha az országban leáll a munka, elfogynak a rendszer tartalékai is - abban a helyzetben pedig megnő annak az esélye, hogy a kártyavár összedől.

 

Lukasenka szerint a világjárvány idején mindenkinek dolgoznia kéne, és van is munka bőven, de ha valaki nem akar dolgozni, nem fogják kényszeríteni. Egyúttal azzal fenyegetőzött: ha most több napra sztrájkba kezd az ország, a legfőbb versenytársaik, az oroszok és a kanadaiak fognak jól járni. „Az Isten szerelmére. Ha ma nem gyártanak le tíz traktort, és dobják azt piacra, akkor holnap jönnek a németek az amerikaiakkal, meg az oroszok a saját felszerelésükkel ...

 

Ha leállunk, soha nem tudunk majd újraindulni. Soha! Visszalöknek minket a mocsárba”

 

– győzködte a munkásokat Lukasenka.

 

Megszólalt az ellenelnök Szvjatlana Tihanovszkaja is. Ő ugyebár már Litvániában van, miután a belarusz hatóságok kitették az országból – előtte ugyanakkor még felolvastattak vele egy szöveget, amelyen arra kér mindenkit, hogy ne menjenek az utcákra. Azóta nagyot fordult a világ, Tihanovszkaját a videón ugyanis láthatóan megzsarolták, és azt nem önszántából készítette, ezt látván pedig a belaruszok továbbra is tömegesen vonultak az utcára.

 

 

Tihanovszkaja a legújabb videójában már azt kérte a rendőrségtől: hagyják abba az erőszakot a tüntetőkkel szemben. Egyúttal a városok polgármestereit is felszólította, hogy a helyi lakosokkal együtt szervezzenek tüntetéseket. Azt is állította, hogy a legtöbb szavazatot ő kapta a választásokon – arról már nem beszélt, hogy nyert is volna. Szerinte ugyanis azokban a választókerületi bizottságokban, ahol a jegyzőkönyveket nyilvánosságra hozták, ott 60-80 százalékot kapott.

 

BORÍTÓKÉP: „Udvarias emberek” Szimferopol repterén a Krím megszállása idején. Fotó: Elizabeth Arrott / VOA

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyhónapos szünet után megújul és visszatér az Azonnali podcastja, a Helyzet – új formátummal, logóval és tartalommal. Tartsatok velünk!

Budapestről már csak Szkopjéba és Podgoricába lehet repülni.

Mint írják, az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyja az európai polgárok hangját, és hiányzik belőle az empátia az EU őshonos nemzeti és nyelvi közösségeivel szemben.

A huszonhároméves ötletgazda szerint szakítani kell azzal, hogy a király többet ér, mint a dáma, mert azt üzeni, hogy a nők kevesebbet érnek, mint a férfiak.

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás