+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. augusztus 14. péntek, 12:52
Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták. Eközben megszólalt Lukasenka, és ellenfele, Tihanovszkaja is.

Szokatlanul hallgatag Oroszország jelenleg a Belaruszban kialakult helyzet kapcsán: Moszkva biztosan figyeli az eseményeket, de nem igazán szólal meg, és nem igazán áll ki az ellenzék, de még Aljakszandr Lukasenka mellett sem. Az egyetlen fontos üzenetértékű megszólalás Konsztantyin Zalutyintől, az orosz parlamenti alsóház FÁK-államok ügyeivel foglalkozó bizottságának kormánypárti elnökhelyettesétől jött, aki nemes egyszerűséggel „elcsaltnak” nevezte a belarusz elnökválasztási kampányt, és azt mondta: ennek fényében az eredmény sem mutat többet, mintha kávébabokból próbálnánk jósolni.

 

Majd ők rendet tesznek

 

Ehhez képest komoly üzenetértékkel bír Margarita Szimonjan, az orosz állami RT hírcsatorna és a Rosszija Szivodnyja hírügynökség főszerkesztőjének egy péntek délelőtt publikált bejegyzése a Twitteren, melyben lényegében krími mintára orosz csapatok bevonását sürgeti a belarusz konfliktusba.

 

Szimonjan a belarusz helyzetre utalva azt írta:

 

„Alapvetően ideje van már, hogy az udvarias emberek rendet tegyenek, természetesen. Ahogy azt tudják”.

 

 

De miért is utalna bármilyen orosz beavatkozásra az, hogy jöjjenek az „udvarias emberek”? Hát azért, mert az orosz köznyelvben a Krím annektálása során ez lett a becenevük azoknak a jelöletlen egyenruhás katonáknak, akik megszállták a félszigetet.

 

Bár a katonák, akik a hivatalos orosz álláspont szerint „önvédelmi erők” voltak, nem voltak hajlandóak szóba állni a médiával, alapvetően illedelmesen viselkedtek, aki odajött kérdezősködni, azt is nagyon udvarias stílusban küldték arrébb. Az elnevezés pedig rajtuk ragadt, így nem is kérdés, kikre utalhatott Szimonjan, mikor „udvarias emberekről” beszélt.

 

Persze az orosz propagandagépezet egyik fejétől jövő ötlet nem mindenkit nyűgözött le Belaruszban. Valerij Capkala szintén indult volna Lukasenka ellen az augusztusi elnökválasztáson, de miután a hatóságok az aláírásainak több, mint felét érvénytelenítették, Oroszországba menekült, kampánycsapata pedig beállt az indulástól végül nem eltiltott Szvjatlana Tihanovszkaja mögé. Capkalával kapcsolatban a belarusz közbeszédben gyakori feltételezés, hogy a Kreml embere volna – elvégre is, nem nyugatra távozott, mikor elfogyott körülötte a levegő, hanem Moszkvába ment –, de az exjelölt nem volt elragadtatva Szimonjan ötletétől. Válaszul a főszerkesztőnek csak annyit írt:

 

„Valahogy majd boldogulunk magunk is, önök nélkül”.

 

 

Két elnök a vonalban: az egyik megszüntetetné, a másik támogatja a sztrájkot

 

Eközben megszólalt a hivatalos adatok alapján a szavazatok 80 százalékával megválasztott Aljakszandr Lukasenka is, mégpedig azért, mert országszerte egyre több kulcsfontosságú nagyvállalatnál, gyárban áll le a termelés a dolgozók sztrájkja miatt. A munkások tiszta választást követelnek, szerintük ugyanis a hatalom múlt vasárnap nyilvánvalóan csalt.

 

Lukasenka pénteki beszédében rögtön azzal kezdett, hogy él és nincs külföldön.

 

Egyes ellenzékiek ugyanis már napok óta rebesgetik, hogy az elnök egészségi állapota nem valami jó – saját bevallása szerint ő is elkapta, és át is ment a koronavíruson -, és Törökországba távozott az elnöki gépén.

 

Az elnök ezután rögtön a sztrájkokra tért rá, hiszen azok oda ütnek, ahol Lukasenkának a legjobban fáj: a rezsim pénztárcájára. Ellenzéki tüntetéseket ugyanis még csak-csak vérbe lehet fojtani, de ha az országban leáll a munka, elfogynak a rendszer tartalékai is - abban a helyzetben pedig megnő annak az esélye, hogy a kártyavár összedől.

 

Lukasenka szerint a világjárvány idején mindenkinek dolgoznia kéne, és van is munka bőven, de ha valaki nem akar dolgozni, nem fogják kényszeríteni. Egyúttal azzal fenyegetőzött: ha most több napra sztrájkba kezd az ország, a legfőbb versenytársaik, az oroszok és a kanadaiak fognak jól járni. „Az Isten szerelmére. Ha ma nem gyártanak le tíz traktort, és dobják azt piacra, akkor holnap jönnek a németek az amerikaiakkal, meg az oroszok a saját felszerelésükkel ...

 

Ha leállunk, soha nem tudunk majd újraindulni. Soha! Visszalöknek minket a mocsárba”

 

– győzködte a munkásokat Lukasenka.

 

Megszólalt az ellenelnök Szvjatlana Tihanovszkaja is. Ő ugyebár már Litvániában van, miután a belarusz hatóságok kitették az országból – előtte ugyanakkor még felolvastattak vele egy szöveget, amelyen arra kér mindenkit, hogy ne menjenek az utcákra. Azóta nagyot fordult a világ, Tihanovszkaját a videón ugyanis láthatóan megzsarolták, és azt nem önszántából készítette, ezt látván pedig a belaruszok továbbra is tömegesen vonultak az utcára.

 

 

Tihanovszkaja a legújabb videójában már azt kérte a rendőrségtől: hagyják abba az erőszakot a tüntetőkkel szemben. Egyúttal a városok polgármestereit is felszólította, hogy a helyi lakosokkal együtt szervezzenek tüntetéseket. Azt is állította, hogy a legtöbb szavazatot ő kapta a választásokon – arról már nem beszélt, hogy nyert is volna. Szerinte ugyanis azokban a választókerületi bizottságokban, ahol a jegyzőkönyveket nyilvánosságra hozták, ott 60-80 százalékot kapott.

 

BORÍTÓKÉP: „Udvarias emberek” Szimferopol repterén a Krím megszállása idején. Fotó: Elizabeth Arrott / VOA

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

Közeleg a novemberi elnökválasztás, így mindenki ráfordult a célegyenesre: míg Biden online kampányol, Trump a gyűlések mellett most a nyugdíjasoknak adna szövetségi támogatást, mindössze másfél hónappal a választás előtt.

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás