Mi a különbség Magyarország és Belarusz között? A DK szerint az, hogy Magyarország Európa szerves része

Szerző: Petróczi Rafael
2020.08.13. 18:41

A DK-sok még levelet is írtak David Sassoli EP-elnöknek, hogy indítson vizsgálatot Belarusz ügyében, de még az ellenzéki elnökjelölt Szvjatlana Tihanovszkaját is meghívták az EP-be. De miért olyan biztosak a DK-ban, hogy az EP ki fogja vizsgálni a belarusz választást, és nem disszonáns-e, hogy a 2006-os zavargások idején miniszterelnök Gyurcsány Ferenc pártjából jön ilyen kezdeményezés?

Mi a különbség Magyarország és Belarusz között? A DK szerint az, hogy Magyarország Európa szerves része

Mi miért Belaruszt írunk Fehérorország helyett? Ezért.

Levelet írt a DK négy EP-képviselője Dobrev Klára, Molnár Csaba, Ara-Kovács Attila és Rónai Sándor az Európai Parlament elnökének, David Sassolinak, hogy az EP vegye napirendre a belarusz választáson történteket, és vizsgálja meg az utána történt hatósági fellépést. Egyúttal a DK-sok javasolják, hogy

az EP hívja meg a Litvániába menekült Szvjatlana Tihanovszkaját, aki a belarusz választáson az ellenzéki kihívója volt az 1994 óta az elnöki székben regnáló Aljekszandr Lukasenkának.

Mint ismeretes, már negyedik napja tartanak a tüntetések Belaruszban, miután a múlt vasárnapi elnökválasztáson a 26 éve hatalomban lévő Lukasenkát jelentették be győztesnek a hatóságok. Azóta kiderült, hogy a választásokat lényegében elcsalták, az ellenzéki elnökjelöltnek, Szvjatlana Tihanovszkajának pedig el kellett hagynia az országot, miután a belarusz választási bizottság székházában minden bizonnyal megfenyegették, és arra kényszerítették, hogy videóüzenetben küldje haza a Lukasenka-ellenes tüntetőket.

Ezt követően gondolták úgy a DK-sok, hogy meg kell hívni Tihanovszkaját az EP-be, és ki kell vizsgálni a belarusz választás körülményeit. Ennek apropóján kérdeztük a DK EP-képviselőjét és a levél egyik aláíróját, Ara-Kovács Attilát. 

Szinte biztos, hogy az EP cselekedni fog

Mint azt Ara-Kovács az Azonnali kérdésére elmondta, a levelükre – amelyet technikai okokból, nevezetesen hogy mindenki szabadságon van, nem egyeztettek a szocialista pártcsaládjuk EP-frakciójával, az S&D-vel – villámgyorsan érkezett informális válasz az EP vezetése felől: Ara-Kovács úgy tudja, hogy határozott szándék és széles támogatottság van arra az Európai Parlament berkeiben, hogy felálljon egy, a belarusz eseményeket kivizsgáló parlamenti bizottság. 

A Salvini-féle szélsőjobbos frakció, az Identitás és Demokrácia kivételével mindenhonnan azt hallani, hogy szeretnének a MEP-ek egy ilyen vizsgálatot.

Sőt, Ara-Kovács szerint a legradikálisabb hangok – amik már a Belarusz elleni szankciók bevezetését sürgetik – az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójából érkeznek, ahova a DK-s képviselő szerint Orbán Viktor is törekedne, ha a Fidesz szűrét kitennék az Európai Néppártból, az EPP-ből. Hogy a DK előzetesen milyen intézkedéseket, esetleg szankciókat tartana indokoltnak, Ara-Kovács nem válaszolt érdemben, mert szerinte itt még nem tartunk. „Egyelőre vizsgáljuk ki, hogy mi történt, és ennek függvényében döntsön a Bizottság az esetleges szankciókról. Mi ebben segíteni fogjuk a Bizottságot.”

Mint arra Ara-Kovács Attila rávilágított, levelükre az informális válasz az EP vezetése részéről azért is születhetett meg ilyen gyorsan, mert már korábban is volt közös gondolkodás erről a parlamenti képviselők között, és a DK-sok voltak az elsők, akik ezt az igényt formálisan, levél formájában is kifejezték. 

De mi szükség van Tihanovszkajára?

Ara-Kovács elmondta, a levelük legfontosabb célja az volt, hogy a belarusz eseményeket kivizsgálja az Európai Parlament, és a megállapításaikat figyelembe véve dolgozza ki az Európai Bizottság, hogy milyen lépéseket tegyen az EU a belarusz helyzet kapcsán. „Nyilván az ellenzéki vezér meghívása a média szempontjából bombasztikus, ugyanakkor a lényege a levelünknek az volt, hogy tovább kell lépni, és ki kell vizsgálni, ami az augusztus 9-i választás után történt”.

Mindenesetre Szvjatlana Tihanovszkaja meghívása nemcsak a média figyelmének felkeltését szolgálta az EP-képviselő szerint, hanem szeretnék, ha Tihanovszkaja elmondaná a véleményét és a meglátásait az Európai Parlamentben, segítve ezzel a parlamenti vizsgálatot. Az Azonnali felvetésére, hogy miért pont az EP előtt engedhetné meg magának a belarusz ellenzéki jelölt, hogy őszintén beszéljen a belarusz eseményekről, amikor még az otthonában tüntetőket is haza akarta küldeni, miután minden bizonnyal komolyan megzsarolták, Ara-Kovács azt válaszolta: feltételezésekbe nem bocsátkozik. 

„Nincsenek előzetes elvárásaink, hogy Tihanovszkaja mit mondjon, mi csak meghívjuk őt. Majd ha elmondja a véleményét, akkor fogunk beszélni arról, hogy mit gondolunk az elmondottakról.”

Arra a kérdésre, hogy ha már az EP-be, akkor Magyarországra is meghívnák-e az belarusz ellenzéki jelöltet, Ara-Kovács azt válaszolta: „Ez nem merült fel egyáltalán.”

Van-e közös Belaruszban és Magyarországban?

A DK-s képviselő szerint legfeljebb Orbán Viktor kötődik Aljekszandr Lukasenkához, de Magyarországot semmi kapcsolat nem köti Belaruszhoz. Mint Ara-Kovács kifejtette:

„Az egyik egy posztszovjet ország, annak minden átkával együtt, a másik a nyugat szerves része jelen pillanatban.”

Arra a felvetésre, hogy a miniszterelnök a júniusi minszki látogatásakor azt mondta, hogy „a két nép és a két ország sokkal közelebb van egymáshoz, mint azt gondolni szoktuk”, és fel is sorolt több példát erre, mint a Keleti Partnerség, a magyar állam 40 millió eurós hitelkerete a belarusz-magyar cégek együttműködését finanszírozandó, vagy éppen a nukleáris energia terén való tapasztalatcsere a belarusz és a magyar szakemberek között, Ara-Kovács azt mondta, ezek legfeljebb Orbán Viktort kötik Belaruszhoz, Magyarországot semmiképpen.

Ez az EP-képviselő szerint már csak abból is látszik, hogy Magyarország – Belarusszal ellentétben – az EU tagja, és akármennyire is építi Orbán Viktor az autokrata rendszerét Magyarországon, „még nagyon messze állunk attól, hogy olyan események következzenek be itt, mint ott, már csak azért is, mert az EU azt nem tolerálná”. Ráadásul – tette hozzá az EP-képviselő – 

„Magyarországon van egy erőteljes ellenzék, aminek a legerősebb szövetségese van, és azt úgy hívják, hogy Európai Unió, később majd pedig Európai Egyesült Államok.”

Az Azonnali felvetésére, hogy Orbántól függetlenül is kötődik Magyarország Belaruszhoz, például a Keleti Partnerség programján keresztül – ami hat kelet-európai és dél-kaukázusi partnerország, köztük Belarusz politikai társulását és gazdasági integrációját hivatott erősíteni az EU-val –, Ara-Kovács elismerte, hogy EU-s tagállamként ebben részt kell vennünk, de szerinte a Keleti Partnerség nemcsak arról szól, hogy hogyan integráljuk ezeket az államokat az európai értékek és lehetőségek rendszerébe, hanem arról is, hogy elvárjuk tőlük, hogy mindezeknek megfeleljenek.

Egyébként pont a Keleti Partnerség adta az apropóját annak, hogy kormányzati szintről – hosszas hallgatás után – megnyilvánuljanak a belarusz kérdésben: mint azt Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook-posztjában leírta, Magyarország olyan EU-s döntésekben érdekelt, „amelyek nem lehetetlenítik el Belarusz és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatépítését, valamint nem vetik vissza a Keleti Partnerség programot sem”.

Hiteles-e, hogy pont a DK követeli a belarusz tüntetések erőszakos feloszlatásának kivizsgálását?

Felmerül a kérdés, hogy nincs-e kellemetlen mellékzöngéje annak, hogy pont az a Demokratikus Koalíció szólít fel egy másik, nem is EU-s tagországban történt, hatósági brutalitásainak kivizsgálására, aminek elnöke az a Gyurcsány Ferenc, akinek miniszterelnöksége idején kísértetiesen hasonló jelenetek zajlódtak le Magyarországon is. 

Ara-Kovács erre a felvetésünkre visszakérdezett: 

„És? Én semmi hasonlóságot nem látok aközött, ami 2006-ban történt Magyarországon, és ami most történik Belaruszban.”

Mint azt a DK-s politikus kifejtette, szerinte a 2006-os atrocitásokat a Fidesz és a szélsőjobb hajtotta végre, és már többször is bizonyították, hogy akkor mindenki a szélsőjobb kottájából játszott, leszámítva a kormányt, ami meglehetősen tanácstalanul állt a helyzettel szemben.

NYITÓKÉP: Tut.by / Twitter

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek