+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. augusztus 10. hétfő, 08:43
Többeket ájultra vagy félholtra vertek a rohamrendőrök, akik gumilövedékeket és fénygránátokat is bevetettek a többségben békés tüntetők ellen. A meccs azonban még nincs lejátszva: a pletykák szerint Törökországba menekült Lukasenkáról nem hallani, a tüntetők pedig ígérik, hétfőn folytatják. Felkavaró felvételek.

Mi miért Belaruszt írunk Fehérorország helyett? Ezért.

 

Egész éjjel tovább folytatódtak az összecsapások Belaruszban az ellenzéki tüntetők és a rohamrendőrség erői között: előbbiek ugyanis tömegekben vonultak utcára az egyre nyilvánvalóbban elcsalt vasárnapi elnökválasztás eredményei miatt.

 

A hivatalos exit pollok szerint Aljakszandr Lukasenka regnáló elnök 79,7 százalékot kapott, míg fő ellenfele, a legerősebb – de rajthoz állni nem engedett – ellenzéki jelöltek támogatását élvező Szvjatlana Tihanovszkaja 6,8 százalékot. Mindezt úgy, hogy a hivatalos exit poll szerint az ellenzéki jelöltre kevesebben szavaztak, mint a 9,2 százalékot „szerző”, „mindenki ellen” -lehetőségre. Olyan minta ez, melyet a rezsim 2010 óta minden elnökválasztáson bevet, vagyis a választási szervek előszeretettel hozzák ki másodiknak a minden jelölt ellen érkezett szavazatokat, és csak harmadiknak Lukasenka legfőbb ellenfelét.

 

A kedélyeket egyáltalán nem nyugtatta meg a választási bizottság feje, Ligyija Jermosina nyilatkozata, aki szerint még a masszívan ellenzéki Minszk Lenin kerületében is 67 százaléknyian Lukasenkára, 15 százaléknyian pedig Tihanovszkajára szavaztak.

 

Jermosina bejelentése szerint több vidéki választókörzetben Lukasenka a szavazatok több, mint 90 százalékát szerezte meg.

 

Persze egyre több jel mutat arra, hogy az eredményt bizony csúnyán elcsalták:

 

Országosan a részvételt a választási szervek 84 százalékosra tették, de a mindig is ellenzéki fellegvárnak számító Minszkben – ahol egész nap óriási sorok kígyóztak a szavazóhelyiségek előtt – például csak 66 százalékot becsültek. Mindezt úgy, hogy Minszken kívül az ország minden más régiójában 80 százalék feletti részvételi adatokat közöltek, volt, ahol hivatalosan ez a 90-et is meghaladta.

 

A részvétel több szavazókörzetben meghaladta a száz százalékot, volt, ahol 107, volt, ahol 112 százalékot mértek. Ez úgy fordulhatott elő, hogy Belaruszban van lehetőség előzetesen szavazni már a választás napja előtti héten is, és a szakszervezetek, egyetemek, vállalatok komolyan presszionálják a dolgozóikat, hogy előzetesen voksoljanak. Ezeket a voksokat lényegi választási ellenőrzés nélkül igen könnyű elcsalni, és úgy tűnik, a rezsim is elszámította magát, mikor bejelentették, hogy előzetesen leszavazott a választók 41,7 százaléka.

 

Még beszédesebb adat, hogy a külképviseleteken a szavazókkal készített független exit pollok szerint az arány a hivatalosan közölt adatok fordítottja. Ilyen exit pollokat huszonöt városban készítettek Belaruszon kívül világszerte.

 

Ezekben összesítve Tihanovszkajára csaknem 86 százalék szavazott, 7 százalék nem válaszolt, Lukasenka pedig 4,3 százalékon áll.

 

Egyes választókörzetekben nem csalták el az adatokat, ezekről az ellenzéki Nexta számolt be. A 26. választókörzet Kopiscsában, Minszk külvárosában például Tihanovszkaja 90 százalékkal nyert. Minszk 21. körzetében Tihanovszkaja 1725 szavazattal végzett az élen, Lukasenka 438-at kapott. A vidéki kisváros Atolinában – ne feledjük, Lukasenka bázisa pont vidéken van, lenne – pedig Tihanovszkaja 1230 szavazatot kapott, míg Lukasenka csak 277-et.

 

+ Szvjatlana Tihanovszkaja kampánycsapata egy 85 500 ember megkérdezésével készült exit poll alapján úgy számol, az ellenzéki jelölt 72 százalékkal nyert, míg Lukasenka 13,7 százalékot kapott. Vagyis bár hiteles eredményeket a vasárnapi választásról talán sohasem fogunk megtudni, az arányokból jól látható, hogy Lukasenka a támogatóinak legnagyobb részét elveszítette.

 

A minden bizonnyal elcsalt eredmények miatt több mint húsz városban indultak országszerte óriási tüntetések vasárnap este.

 

Közülük a legnagyobb a fővárosban, Minszkben, melyet estére a hatóságok teljesen körülzártak, se ki-, se bejárás nem volt a városba.

 

A legtöbb rohamrendőrt is itt vetették be a tüntetők ellen, az ellenzéki tüntetéseket brutálisan vérbe fojtották. Sok helyütt az OMON rohamrendőrség vízágyúkkal, paprikasprével, gumilövedékekkel és villanógránátokkal oszlatta a tömeget. Egyes tudósítások szerint a fővárosban feltűnt a hadsereg is, ennek hatására az országban megugrott a „Molotov-koktél” címszóra rákeresők száma. A hadsereg jelenlétét mindazonáltal egyelőre nem lehet minden kétséget kizáróan megerősíteni.

 

Estére így Minszk leginkább egy háborús zónára emlékeztetett:

 

 

 

Voltak olyan felvételek, amelyeken látszik, hogy egy rendőrségi kamion nagy sebességgel üt el egy tüntetőt:

 

 

 

Többeket valósággal szétvertek a rohamrendőrök:

 

 

Míg olyan esetek is voltak, ahol eszméletlenre, vagy félholtra vertek tüntetőket. Egyelőre nem tudni, hogy voltak-e áldozatok, és ha voltak, hányan vesztették életüket a vasárnapi tüntetésekben.

 

 

 

Voltak felvételek, ahol Minszkben rohamrendőrökre támadnak a tüntetők:

 

 

Míg több városban, köztük Kobrinban letették a pajzsaikat a rohamrendőrök, jelezve, hogy az alapvetően békés tüntetőkre nem fognak rátámadni:

 

 

A tudósítások szerint hajnalra a legtöbb városban véget értek a demonstrációk, mielőtt a tüntetők hazamentek volna, azt skandálták, hogy holnap újrakezdik. Az a holnap már ma, hétfőn van, kérdés, hogy össze tudnak-e hozni az ellenzékiek még egy ilyen erejű demonstrációt.

 

A kritikus tömeg ugyanis több városban is összegyűlt ahhoz, hogy a rohamrendőrök számára kezelhetetlenné váljon a helyzet,

 

ezért is voltak kénytelenek több helyen visszavonulót fújni, vagy letenni a pajzsaikat.

 

Új információkhoz jutni Belaruszból jelenleg igen nehéz, hiszen az országban az internetet blokkolják, a hálózat akadozik, így a legnagyobb hírportálok – de még az állami hírügynökség is – kivétel nélkül elérhetetlenek. A legtöbb információval így a különböző ellenzéki Twitter-oldalak, valamint a Szabad Európa Rádió belarusz kiadása tudnak szolgálni. Utóbbi a demonstrációkat és a rendőri erőszakot élőben is közvetítette, a közvetítést itt lehet visszanézni.

 

BORÍTÓKÉP: Franak Viačorka / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

A tüntetők közel nyolc órán át állták körbe a bevándorlási hivatal autóját, így végül nem tudták deportálni a két indiai férfit. Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy Skóciának legyen saját bevándorláspolitikája.

Szombattól korlátozás nélkül utazhatnak a beoltott magyarok és csehek a két ország között, jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás