+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. május 9. szombat, 19:30
A szavakban eddig kisebbségbarát román liberális USR szerint Székelyföld autonómiája ügyében nincs miről beszélni, és azt is leszavazták, hogy a hírszerzés beszámoljon arról, mi alapján gondolja a román elnök, hogy bárki is eladná Erdélyt a magyaroknak. Mit szól ehhez az USR magyar testvérpártja a Momentum, és kampányolna-e megint nekik Fekete-Győr András az RMDSZ-szel szemben? Megkérdeztük!

Romániát és a magyar közvélemény erre fogékony részét lázban tartja Klaus Johannis román államelnök azon múlt heti nyilatkozata, ami az addig megbízhatóan szürke és unalmas politikusból etnikai feszültségeket keltő román nacionalistát faragott. A jobboldali politikus ugyanis azzal vádolta a román Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy az Orbán Viktorral való titkos találkozón eladja Erdélyt a magyaroknak – Johannis egy székelyautonómia-tervezet hallgatólagos képviselőházi elfogadását értelmezte így. Az államelnöki kijelentést ellenzéke rögtön támadta, és a Nagy-Románia Pártot vezető Vadim Tudorhoz hasonlították Johannist, az RMDSZ és a PSD pedig összehívta a titkosszolgálatokat felügyelő bizottságot is, hogy megtudják, milyen bizonyítékokra alapozta kijelentéseit a román elnök.

 

A román Momentum

 

Van azonban Romániában egy viszonylag új, 2015-ben alakult párt, amely a hangos politikaielit- és korrupcióellenesség mellett szereti magát kisebbségbarát, nacionalizmusellenes, hangsúlyosan nyugatos és EU-párti erőként definiálni, és így

 

nemcsak a nagyvárosi román fiataloknak, hanem sok RMDSZ-ben csalódott erdélyi magyarnak jelentenek alternatívát: ez az új reménysugár a Mentsétek meg Romániát (USR).

 

A részben a verespataki ciános aranybánya elleni tiltakozásból kinőtt USR a kezdetek óta megpróbál magyarul is kommunikálni, ráadásul a párt egyik vezetője egy ideig éppen egy magyar, Elek Levente volt. Noha a párt 2016-ban már bejutott a parlamentbe is, a 2019-es európai parlamenti választáson érte el eddigi legnagyobb sikerét: pont úgy 9 EP-képviselői helyet szerzett, mint a PSD vagy épp Johannis pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Az EP-ben a progresszív-liberális ALDE pártcsalád és Emmanuel Macron mozgalma mellett ők hívták életre azt a Renew Europe-frakciót, aminek élére rögtön azt a Dacian Cioloșt ültették, aki az USR-vel szorosan együttműködő PLUS minipárt elnöke, korábbi román technokrata miniszterelnök. A frakcióban ül a Momentum is.

 

MAGYAR NYELVŰ USR-PLUS-PLAKÁTOK A TAVALYI EP-VÁLASZTÁSI KAMPÁNYBAN. FOTÓ: AZONNALI

 

Kevésbé köztudott tény, hogy az Európai Néppárt-beli tagsága miatt a Fidesz Romániában nemcsak az RMDSZ-nek, hanem hivatalosan bizony a johannisi PNL-nek, mi több, a magyarellenes húrok pengetésében élen járó, Orbán Viktort személyes jóbarátjának tartó Traian Băsescu alapította PMP-nek is a partnere – ez a kapcsolat valószínűleg nemcsak a magyar jobboldal Románia iránti ambivalens viszonya miatt nem közismert, hanem már csak azért sem, mert ők nem kampányolnak egymásnak.

 

Nem úgy a közép-európai liberális pártok: a Momentum részéről Donáth Anna, Cseh Katalin és Fekete-Győr András többször is kiállt már a Progresszív Szlovákia vagy épp az USR jelöltjei mellett (amennyire tudjuk, viszonzás nélkül egyelőre). Legutóbb az keltett nagy vihart, amikor a Momentum-elnök Fekete-Győr a tavalyi romániai elnökválasztás első fordulójában nem Kelemen Hunor RMDSZ-elnök – azaz „a magyar jelölt” –, hanem Dan Barna USR-elnök mellett kampányolt Kolozsváron. Dömötör Csaba fideszes államtitkár ezért rögtön elkezdte Președintének hívni Fekete-Győrt – ez románul elnököt jelent, és ez a titulus volt kivetítve a magyar politikus fölé a kolozsvári USR-rendezvényen. „Ők a Momentum Romániában” – indokolta akkor Fekete-Győr, hogy miért állt ki az USR színpadára.

 

Az Azonnali információi szerint a Momentum kezdeti időszakában Erdélyben alapvetően az RMDSZ-szel akartak jóban lenni, ám mindezt felülírta a később EP-képviselővé avanzsált Cseh Katalin, aki egy korábbi életszakaszából már meglévő liberális európai ifiszervezetes networkjét erőltette a Kárpát-medencei nemzetpolitikával való próbálkozás helyett. Ez a fő oka annak, hogy a Momentum a hazai pártoktól eltérően a szomszédos országokban nem az ottani magyar pártokkal barátkozik, hanem a helyi iberális (vagy az USR esetében újabban jobbközép) erőkkel.

 

Helló, 21. század!

 

Éppen ezért arra voltunk kíváncsiak, hogyan látja a Momentum a romániai testvérpártja politikáját Johannis mostani kijelentései kapcsán. Az USR ugyanis a párt képviselőinek megszólalásai alapján sokkal inkább a többségi román társadalom kegyeit keresi: Dan Barna pártelnökként még múlt szerdán leszögezte, hogy Székelyföld autonómiája jogilag eleve nem is lehetséges, így nincs miről beszélni. (Ezzel szemben Fekete-Győr András aznap arról posztolt a Facebookra, hogy pártja továbbra is kiáll a székelyföldi autonómia mellett, amennyiben az továbbra is a székely közösség célkitűzése.)

 

A PLUS ÉS AZ USR VEZETŐJE FEKETE-GYŐR ANDRÁSSAL KOLOZSVÁRON. FOTÓ: FB

 

A román parlament hírszerzést ellenőrző bizottságában pedig

 

leszavazta az USR képviselője a hét elején, hogy a hírszerzés vezetője beszámoljon arról, miféle információk alapján kezdett el Johannis Erdély eladásáról nyilatkozgatni.

 

Mint azt Csoma Botond, a bizottság RMDSZ-es tagja az Azonnalinak elmondta: „a képviselőjük ködösíteni próbált, és megpróbálta elvinni a témát egy ilyen »általános magyar revizionizmus« felé, miszerint azt is meg kellene kérdezni, hogy Magyarország milyen revizionista szervezeteket finanszíroz Románia területén”. 

 

„Megdöbbenéssel figyeltük az USR megnyilvánulásait a román elnök magyarellenes kirohanására. Azon dolgozunk, hogy a párt vezetőségével tárgyaljunk a hozzáállásukról, mert

 

európai, huszonegyedik századi párttal nem összeegyeztethető az, hogy ne ítéljék el azonnal egy más nép nyelvének gyalázását, egy egész kisebbség és nemzet megbélyegzését”

 

– válaszolta erre az Azonnalinak a Momentum sajtóosztálya. Mint írták, őszintén remélik, hogy az USR felelősségre fogja vonni a képviselőjét, ugyanis „ahol ilyen súlyos vádak hangzanak el, ott azoknak, akiknek fontos a kisebbségek helyzete, vagy akár csak az igazság kiderítése, nem szabad asszisztálniuk Johannis alaptalan vádaskodásához”.

 

Kérdésünkre, hogy felvették-e már a kapcsolatot testvérpártjukkal az ügyben, a Momentum azt írta, hogy jelenleg is egyeztetnek a párttal. „Johannisnak pedig kötelessége lenne nem csak az erdélyi magyaroknak, hanem Románia összes lakójának megmagyarázni, hogy mire alapozta a kijelentéseit. Tudjuk, hogy ezek puszta politikai kitalációk, és csak arra jók, hogy úgy rúgjon bele az ellenfeleibe, hogy közben a román nacionalistáknak imponál” – tették hozzá.

 

A kérdésünkre, miszerint

 

fenntartják-e a kapcsolatot a továbbiakban is az USR-vel, illetve hogy újra kiállna-e Fekete-Győr Dan Barna mellé kampányolni ezek tükrében, nem válaszoltak egyértelműen,

 

csak annyit írtak: „Semmifajta magyarellenességet nem tartunk elfogadhatónak, és fontos számunkra, hogy az USR a kisebbségeket tiszteletben tartó, magyarbarát politikát folytasson, ezért felvettük a kapcsolatot az ügyben a párttal. A jövőbeni együttműködésről az egyeztetések kimenetelének függvényében döntünk.”

 

FOTÓ: USR-PLUS Szövetség / Facebook
 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mit tehet egy fekete család 1954 körül, ha nemcsak a bőrszínük miatt vannak veszélyben, hanem azért is, mert belekeverednek fehér okkultista varázslók hatalmi harcaiba?

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelölt, országosan pedig közös program jön.

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Drasztikusan megnőtt a darázsfészkek száma Franciaországban, azért is, mert a karantén alatt az emberek nem pusztították el a fészkeiket.

A Smer korábbi miniszterelnöke, Peter Pellegrini bejelentette: megvan az elegendő aláírás, így megkezdik az új pártjának, a Hlas-SD-nek a bejegyzését. De mi a célja az új párttal?

Guttenbergnek 2011-ben kellett lemondania, mert kiderült, hogy plagizált. Azóta egy brit egyetemen doktorit szerzett.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás