+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Győri Boldizsár
2020. február 11. kedd, 11:40
Budapest ostromának emlékezetpolitikailag legterheltebb epizódja a kitörési kísérlet. Egy most megjelent könyv, a Budapest Erőd páratlan levéltári tényanyagot tesz közkinccsé, ami talán rendet rakhat az ideológiai csatározásoktól felkavart emlékezetben.

A 75 éve történt kitörés mostanában leginkább az arra emlékező túra náci-nemnáci volta körüli viták és az ellenében szervezett megmozdulások miatt emlékezetes. (Az Azonnalitól Illés Gergő be is járta a túra egy szakaszát a hétvégén, itt olvashatjátok a beszámolóját.)

 

Azonban ha valakit az is érdekel, mi is történt 1945-ben, amikor a budai várnegyedben körülzárt német és magyar csapatok megpróbáltak kitörni és elérni a hatvan kilométerre nyugatra lévő német arcvonalat, akkor érdemes beleolvasnia a nemrég megjelent Budapest Erőd című könyvbe. Bár a könyv nem éppen könnyű olvasmány, hiszen vegytiszta hadtudományi mű, viszont elképesztően átfogó képet ad Budapest ostromáról – köszönhetően annak, hogy írója, Kamen Nevenkin eddig elzárt orosz levéltári anyagokhoz kapott hozzáférést, számtalan szovjet fényképpel, tervrajzzal egyetemben, amit a Vörös Hadsereg Budapest ostromakor készített.

 

Ebben a cikkben a könyv alapján foglaljuk össze, mi történt hetvenöt évvel ezelőtt.

 

 

Előzmények: a héthónapos háború Magyarországért

 

A pusztán papíron erős és korszerű 2. hadsereg doni katasztrófája után másfél évvel, 1944 nyarán a szovjetek elérték Románia átállását és a náci Antonescu bukását, majd benyomultak Erdélybe: ezzel kezdetét vette a héthónapos háború Magyarországért.

 

Az orosz uralkodók álma, a magyar Alföld immár karnyújtásnyira feküdt tőlük,

 

melynek a birtoklása páratlan felvonulási területet ad Bécs és Nyugat-Európa ellen, a Dunával és Budapesttel, mint természetes határral és erődítménnyel.

 

Októberben a Vörös Hadsereg már Debrecen felé nyomulva megvívta a háború egyik legnagyobb, húsz napig tartó páncélosütközetét, amikor Faragho Gábor tábornok október 11-én aláírta a Moszkvában a tűzszünetet – azonban pár napra rá Szálasi Ferenc lett a kormányzó, így a magyar kiugrási kísérlet meghiúsult.

 

Sztálint sokkolta a kudarc: kockáztatnia kellett, és még több erőt küldött Magyarországra, hogy azok Budapest ellen felvonulva menetből, pár nap alatt bevegyék a várost, lehetővé téve a benyomulást akár Dél-Németországig is, mielőtt a szövetségesek tennék azt.

 

Így jött el Budapest ostroma

 

A bekerítési harcokkal együtt 102 napos küzdelem

 

a második világháború egyik leghosszabb és legvéresebb ostroma volt, Zuglóban a sztálingrádi csatát megidéző, háztól-házig terjedő harcok folytak,

 

ahonnan a védők először a körvasút, majd a Rákos-patak mögé vonultak vissza. A front január első hetében napról napra haladt a Bosnyák tér, Róna utca, Mexikói úti töltés, Városliget vonalán Buda felé.

 

A NEW YORK PALOTA TETEJÉRE SZOVJET ZÁSZLÓT TŰZŐ KATONÁK AZ ERZSÉBET KÖRÚTON. FOTÓ: FORTEPAN

 

A lakosság megpróbáltatásai is Sztálingrádot idézték: Budapest volt az egyetlen nagyváros a háborúban, amelyet hét nemzet légiereje is bombázott – a támadók részéről a Szovjetunió, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Dél-Afrika (ők a román olajmezőket is bombázták), Románia, a védők részéről Németország és Magyarország.  A bombák elől még el lehetett bújni a pincékben, de az ázsiai horda módjára erőszakoló, „Sztálin pörölyének” becézett Vörös Hadsereg elől nem.

 

Így érkezett el február tizenegyedike: előző nap estére egyértelművé vált, hogy a német és magyar csapatok ellátmánya és lőszere elfogyott, ráadásul a rossz időjárási körülmények között az addig köldökzsinórként működő légi utánpótlás is megszűnt. A védők eddigre a Vár és a Széll Kálmán tér környékére szorultak vissza, mindenhonnan körbevéve a Vörös Hadsereggel.

 

AZ ÉGŐ BUDAVÁRI PALOTA. FOTÓ: FORTEPAN

 

A kitörés

 

Pfeffer Wildenbruch, a német csapatok főparancsnoka, SS-tiszt ekkor üzente meg Hitlernek, hogy megpróbál kitörni, feladva ezzel Budapestet – nem mintha lett volna esélye annak a megtartására. „Az ellátmányt feléltük, az utolsó töltény a csőben. A kapituláció vagy a védőrség harc nélküli lemészárlása között lehet választani. Ezért az utolsó harcképes német részekkel, honvédekkel és nyilaskeresztesekkel támadni fogok. II.11-én a sötétség beálltával kitörök” – írta.

 

Az üzenet után összetörték a rádióadókat, véglegessé téve ezzel a döntést. Negyvenháromezer német és magyar katona volt ekkor a gyűrűbe beszorítva, az egynegyedük volt sebesült – aki súlyosan, azt hátrahagyták, de aki csak tudott, részt vett a támadásban. A nagy létszám miatt félő volt, hogy kitudódik a terv, ezért

 

még a legmagasabb beosztású tiszteket is napközben, az állomány tagjait pedig alig néhány órával a kitörési kísérlet előtt értesítették a készülődő meglepetésről.

 

Két oszlopban támadták meg a szovjet gyűrűt a leggyengébbnek vélt pontján, (bár a valóságban nem ez volt a helyzet), a Széll Kálmán téren. Az első állásokon sikerült átjutniuk, ám a réteges szovjet védelem miatt hamar kiegyenlítődött a küzdelem, a szovjet tarackosok a Ganz gyárnál például sikeresen megóvták az ágyúikat, 600 katonát fogságba ejtve és ugyanennyit megölve.

 

Egyik oszlop sem járt sikerrel: a jobb oldalon támadó oszlopból néhány magyar és német jutott át a gyűrűn, ők a Rózsadomb felé vették az irányt, a baloldali csoportosulás miután áttörte a Széll Kálmán téri védelmet, az Olasz fasor felé vette az irányt, majd beleütköztek a Szent János kórházban állomásozó szovjet csapatokba – ekkor a Vörös Hadsereg felé billent a mérleg nyelve, akiknek sikerült megállítaniuk az eleinte túlerőben lévő, tízezer fős áradatot. A többséget foglyul ejtették vagy lemészárolták, keveseknek sikerült kivergődniük, ők Budakeszi felé vették az irányt.

 

Ekkor ejtették foglyul a német parancsnokokat is, akik a budai csatornahálózatban próbáltak kijutni a városból. Pechjükre a szovjeteknek is megvoltak a tervrajzok, így a csatornából kibújó kiskatonákat halomra lőtték, a tábornokokat foglyul ejtették.

 

Másnap hajtóvadászat indult a gyűrűből sikeresen kitört védők ellen a budai erdőkben: a negyvenháromezer támadóból végül hétszáz érte el a német vonalakat.

 

A Budapest ostroma és az azt lezáró kitörési kísérlet a második világháború zárófejezetének egyik legszomorúbb története, egy olyan eseménysor, ami tényleg a háború vége előtt kicsivel történt, és ha kicsit máshogy alakulnak adolgok, elkerülhető is lehetett volna. A nyugati fronton a németek ardenneki offenzívájának összeomlása télen, a keleti fronton pedig Budapest ostroma, a kitörési kísérlet bukása és a Magyarország elfoglalásáért vívott csatát lezáró, a zalai olajmezők védelmében indított Tavaszi ébredés hadművelet tavasszal jelezte a Harmadik Birodalom végnapjait.

 

NYITÓKÉP: Hátrahagyott német tank a Döbrentei térnél. Fotó: Fortepan

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A rendszerváltás utáni legnagyobb haditechnológiai beruházását valósította meg keleti szomszédunk, Patriot légvédelmi rakétákat vásárolt. De pontosan mit akarnak ezzel?

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Egy állatvédelmi törvény miatti vita odáig fajult a varsói jobboldali kormányban, hogy a PiS frakcióvezetője szerint is vége az eddigi koalíciónak – de ezzel a kormánytöbbségnek is.

Továbbra sem enyhül a járvány: pénteken 941 újabb esetet találtak meg, amivel már 11 202 főre nőtt az aktív esetek száma. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

William Barr, az Egyesült Államok igazságügy-minisztere nem először tesz vitás kijelentéseket. Ezúttal a kijárási tilalmat bevezető kormányzókat minősítette, szerinte az intézkedéseikkel megsértették a polgári szabadságjogokat.

Mármint a személyszállítás terén. Az áruszállítást alig érinti a járvány okozta csökkenés.

Ennyire őszintén, mint a miniszter a Die Pressének, rég nem beszélt senki arról, mikor maradhat a Fidesz az Európai Néppártban: ha azt a német CDU, a bajor CSU és az osztrák ÖVP úgy akarja.

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A budapesti a járvány miatt elmaradt, ám a pécsi tartja magát. Szeptember 17-20.

A nemrég alakult modern metálzenekar először mutatja be a karantén alatt írt debütáló lemezét. A szeptember 18-i bulin fellépnek még: Heedless Elegance, As Karma Brings.

Schiffer András ökopolitikai vitaköre ezúttal házhoz megy az Öreg-tóhoz. Szeptember 19.

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás