A nosztalgiapark, amely egyben a kommunista rendszer kritikája is

2021.07.05. 18:46

A rendszerváltás után a kommunista ideológiát tükröző szobrokat eltávolították Budapest köztereiről. Mivel a szobrokat nem semmisítették meg, ezek később a Memento parkba kerültek. A szoborpark a nosztalgia és a diktatúrakritika sajátos egyvelege.

A nosztalgiapark, amely egyben a kommunista rendszer kritikája is
A második világháború végével a szovjet Vörös Hadsereg megszállta a legtöbb kelet-európai államot. 1949-től a politikai rendszert átalakították szovjet típusú totális diktatúrává. Ennek értelmében számos köztéri alkotás született a régiót felszabadító szovjetekről, illetve a honi kommunistákról. A rendszerváltás után ezen alkotások sorsa kétségessé vált: mivel egy diktatúrára emlékeztettek, ezért eltávolításuk a közterekről evidencia volt, viszont további sorsuk homályban maradt. 1993-ra végül a főváros eldöntötte, hogy nem beolvasztja a szobrokat, hanem szabadtéri múzeumot hoz létre. Így jött létre a Memento Park, ismertebb nevén Szoborpark.

A második világháború végével a szovjet Vörös Hadsereg megszállta a legtöbb kelet-európai államot. 1949-től a politikai rendszert átalakították szovjet típusú totális diktatúrává. Ennek értelmében számos köztéri alkotás született a régiót felszabadító szovjetekről, illetve a honi kommunistákról. A rendszerváltás után ezen alkotások sorsa kétségessé vált: mivel egy diktatúrára emlékeztettek, ezért eltávolításuk a közterekről evidencia volt, viszont további sorsuk homályban maradt. 1993-ra végül a főváros eldöntötte, hogy nem beolvasztja a szobrokat, hanem szabadtéri múzeumot hoz létre. Így jött létre a Memento Park, ismertebb nevén Szoborpark.

Fotó: Antal Róbert-István

Az intézmény múzeológusa, Holp Judit éppen a Szoborpark építészeti koncepcióját magyarázza. Eszerint a főkapun belépve a látogató az 1989 előtti rendszer szakrális világában találja magát. Maga a főkapu is egy antik görög templom timpanonjára hajaz. A bal- és jobboldalt található Lenin- és Marx-Engels-szobrok ezen rendszer filozófiai alapjainak kidolgozóiként szerepelnek a komplexumon kívül. A „szentélyen” belül pedig három végtelen szimbolizálja a kommunizmus zsákutcáját.

Az intézmény múzeológusa, Holp Judit éppen a Szoborpark építészeti koncepcióját magyarázza. Eszerint a főkapun belépve a látogató az 1989 előtti rendszer szakrális világában találja magát. Maga a főkapu is egy antik görög templom timpanonjára hajaz. A bal- és jobboldalt található Lenin- és Marx-Engels-szobrok ezen rendszer filozófiai alapjainak kidolgozóiként szerepelnek a komplexumon kívül. A „szentélyen” belül pedig három végtelen szimbolizálja a kommunizmus zsákutcáját.

Fotó: Antal Róbert-István

Az első sétány a Felszabadulási emlékművek végtelen sétánya. Itt a legelső és legszebb alkotás a gellérthegyi Szabadság-szobor előtt álló szovjet katona egész alakos szobra. Az alkotást 1989 előtt még Felszabadulási emlékműként ismerték. Az eredeti felirat szerint „a felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép” emelte az emlékművet.

Az első sétány a Felszabadulási emlékművek végtelen sétánya. Itt a legelső és legszebb alkotás a gellérthegyi Szabadság-szobor előtt álló szovjet katona egész alakos szobra. Az alkotást 1989 előtt még Felszabadulási emlékműként ismerték. Az eredeti felirat szerint „a felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép” emelte az emlékművet.

Fotó: Antal Róbert-István

Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása az egyik legszínvonalasabb, politikai kényszer hatására született emlékmű. A szovjet katona szobra realista, ám nem mesterkélt.

Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása az egyik legszínvonalasabb, politikai kényszer hatására született emlékmű. A szovjet katona szobra realista, ám nem mesterkélt.

Fotó: Antal Róbert-István

Az első végtelen körben több felszabadítási, szovjet-magyar barátsági emlékmű is látható. Kisfaludi Stróbl Zsigmond ezen alkotása az szovjet-magyar viszony asszimetriáját mutatja: a szovjet katona fogadja a legyőzött magyar munkás kézfogását. Habár barátsági emlékmű kellene legyen, erről nem éppen a barátság jut eszünkbe.

Az első végtelen körben több felszabadítási, szovjet-magyar barátsági emlékmű is látható. Kisfaludi Stróbl Zsigmond ezen alkotása az szovjet-magyar viszony asszimetriáját mutatja: a szovjet katona fogadja a legyőzött magyar munkás kézfogását. Habár barátsági emlékmű kellene legyen, erről nem éppen a barátság jut eszünkbe.

Fotó: Antal Róbert-István

Itt például egy olyan felszabadítási emlékmű van, amely a kötött társadalmi formákból (kapitalizmus, kizsákmányolás) való kitörést szimbolizálja. A munkás alakja áttörte az előtte tornyosuló akadályokat és megérkezett a földi paradicsomba, a kommunizmusba.

Itt például egy olyan felszabadítási emlékmű van, amely a kötött társadalmi formákból (kapitalizmus, kizsákmányolás) való kitörést szimbolizálja. A munkás alakja áttörte az előtte tornyosuló akadályokat és megérkezett a földi paradicsomba, a kommunizmusba.

Fotó: Antal Róbert-István

Az elemek nem kegyelmeznek a nagytétényi fennsíkon álló Memento Parknak. Itt az egyik szovjet-magyar barátsági emlékmű megkopott felirata.

Az elemek nem kegyelmeznek a nagytétényi fennsíkon álló Memento Parknak. Itt az egyik szovjet-magyar barátsági emlékmű megkopott felirata.

Fotó: Antal Róbert-István

A második végtelen kör a munkásmozgalmi hősök sétánya. A budapestiek által gúnyosan „Mikulás Leninnek” nevezett dombormű a kommunista vezetőkkel szemben vallási rajongást is parodizálhatja.

A második végtelen kör a munkásmozgalmi hősök sétánya. A budapestiek által gúnyosan „Mikulás Leninnek” nevezett dombormű a kommunista vezetőkkel szemben vallási rajongást is parodizálhatja.

Fotó: Antal Róbert-István

Egy olyan Lenin-szobor, amely Kelet-Európában szinte bárhol lehetne Csíkszeredától Konstancán át, Újvidéken keresztül Lipcséig és Vlagyivosztokig.

Egy olyan Lenin-szobor, amely Kelet-Európában szinte bárhol lehetne Csíkszeredától Konstancán át, Újvidéken keresztül Lipcséig és Vlagyivosztokig.

Fotó: Antal Róbert-István

A munkásmozgalmi személyiségek végtelen sétányának egyik központi alkotása a Tanácsköztársaság vezetőinek domborművei. A központi alak Kun Béla, a külügyi népbiztos, tőle balra a vörös terrorért felelőssé tett Szamuely Tibor, Kuntól jobbra pedig Landler Jenő, katonasapkában, amely arra utal, hogy Landler a Vörös Hadsereg politikai vezetője.

A munkásmozgalmi személyiségek végtelen sétányának egyik központi alkotása a Tanácsköztársaság vezetőinek domborművei. A központi alak Kun Béla, a külügyi népbiztos, tőle balra a vörös terrorért felelőssé tett Szamuely Tibor, Kuntól jobbra pedig Landler Jenő, katonasapkában, amely arra utal, hogy Landler a Vörös Hadsereg politikai vezetője.

Fotó: Antal Róbert-István

Az 1919-es „Fegyverbe! Fegyverbe!” plakát alapján készített, az ötvenés évforduló alkalmával 1969-ben átadott Tanácsköztársaság emlékmű. A hatvanas évekre Magyarországon rehabilitálódott a korábbi kommunista korszak hőseinek története. Míg az ötvenes években, a Rákosi-korszak alatt csak szovjet szobrok, témák domináltak, a hatvanas évekre ez elkezdett kikopni, és a hazai témák felé irányult a figyelem.

Az 1919-es „Fegyverbe! Fegyverbe!” plakát alapján készített, az ötvenés évforduló alkalmával 1969-ben átadott Tanácsköztársaság emlékmű. A hatvanas évekre Magyarországon rehabilitálódott a korábbi kommunista korszak hőseinek története. Míg az ötvenes években, a Rákosi-korszak alatt csak szovjet szobrok, témák domináltak, a hatvanas évekre ez elkezdett kikopni, és a hazai témák felé irányult a figyelem.

Fotó: Antal Róbert-István

Kun Béla-emlékmű. A Tanácsköztársaság vezetője a harcba induló vörös katonákat bíztatja a világforradalom terjesztésére és a „magyar dolgozók” felszabadítására.

Kun Béla-emlékmű. A Tanácsköztársaság vezetője a harcba induló vörös katonákat bíztatja a világforradalom terjesztésére és a „magyar dolgozók” felszabadítására.

Fotó: Antal Róbert-István

A séta vége: egy áthatolhatatlan fal, vagyis a kommunista rendszer, az egy és igaz út csődje, kiúttalansága.„Ez a park a diktatúráról szól, de abban a pillanatban, amikor ez kimondható, leírható, megépíthető, abban a pillanatban ez a park a demokráciáról szól.” (Eleőd Ákos, a Memento Park konceptuális alkotója)

A séta vége: egy áthatolhatatlan fal, vagyis a kommunista rendszer, az egy és igaz út csődje, kiúttalansága.

„Ez a park a diktatúráról szól, de abban a pillanatban, amikor ez kimondható, leírható, megépíthető, abban a pillanatban ez a park a demokráciáról szól.” (Eleőd Ákos, a Memento Park konceptuális alkotója)

Fotó: Antal Róbert-István

Visszatekintve feltárul a végtelen sétányokon átívelő út: a szentély kapuja mögött csak sejteni lehet Sztálint. Nem tudni, ott van-e, vagy csak a csizmáit látjuk.

Visszatekintve feltárul a végtelen sétányokon átívelő út: a szentély kapuja mögött csak sejteni lehet Sztálint. Nem tudni, ott van-e, vagy csak a csizmáit látjuk.

Fotó: Antal Róbert-István

Ahogyan közelítünk a kijárathoz, feltárul a valóság: Sztálin nincs, a kommunista rendszer összeomlott.

Ahogyan közelítünk a kijárathoz, feltárul a valóság: Sztálin nincs, a kommunista rendszer összeomlott.

Fotó: Antal Róbert-István

Az 1956-ban ledöntött Sztálin-szobor csizmáinak másolata.

Az 1956-ban ledöntött Sztálin-szobor csizmáinak másolata.

Fotó: Antal Róbert-István

A bejárat/kijárat szuvenírboltja.

A bejárat/kijárat szuvenírboltja.

Fotó: Antal Róbert-István

A Memento Park pincéjében a frissen beszerzett, még ki nem állított alkotások. Itt éppen egy gyermek Lenin és egy olvasó Lenin.

A Memento Park pincéjében a frissen beszerzett, még ki nem állított alkotások. Itt éppen egy gyermek Lenin és egy olvasó Lenin.

Fotó: Antal Róbert-István

Elől Lenin-büszt, hátrébb Sztálin-büszt kandikál be.

Elől Lenin-büszt, hátrébb Sztálin-büszt kandikál be.

Fotó: Antal Róbert-István

A Memento Park nyáron 10-18 óra között, télen 10-16 óra között van nyitva, jegyárak, további információk a honlapjukon találhatóak.

Antal Róbert-István
Antal Róbert-István az Azonnali újságírója

Történész, az erdélyi baloldal kutatója. Bármilyen furcsa, de szereti a románokat.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek