Lassan el kéne kezdeni megérteni, hogy nem egyéni őrületről szólt az egyházból kiugrott nyilas tömeggyilkos története.
Ungváry Krisztián legújabb könyvében a kormányzó mozgásterét és felelősségét boncolgatja 1920 és 1944 között. Felelősségre vonható-e a Horthy a holokauszt miatt? Jogszerűtlen volt-e a világháborúba való belépés? És ha kényszerpályán is mozgott Horthy, államférfiúi teljesítmény-e a sodródás az árral? Könyvrecenzió az Azonnalin!
Harminckilenc évig volt nemzeti ünnep „Magyarország felszabadulásának napja”, melyet végül csak 1991-ben töröltek el törvénnyel az állami ünnepek közül. Miért pont ehhez a dátumhoz kötődik a felszabadulás, és nem kellene-e inkább megszabadulásnak hívni? Április 4-ét harminc éve nem ünnepeljük, viszont közben meg a nemzeti ünnepeink meg eláprilisnégyesedtek. De miért?
Budapest ostromának emlékezetpolitikailag legterheltebb epizódja a kitörési kísérlet. Egy most megjelent könyv, a Budapest Erőd páratlan levéltári tényanyagot tesz közkinccsé, ami talán rendet rakhat az ideológiai csatározásoktól felkavart emlékezetben.
Január 27-én 75 éve, hogy felszabadították az auschwitzi haláltábort. A megemlékezés közben azért a diplomáciai és politikai csetepaték is mennek.
A JoJo Rabbit legnagyobb erénye, hogy olyan témában találhatjuk meg a viccfaktort, amiről nem nagyon szokás viccesen mesélni. Taika Waititi filmje vékony jégre lépett, de végül nem szakadt be alatta. Kritika.
„Nagy lehetőséget szalasztott el Európa a békésebb jövő felé vezető úton a németség teljes likvidálásával” – mondták a PIM új műsorában. Megkérdeztük, ezt így hogy? Megadja Gábor lapigazgató azt magyarázza: történelmileg értették a dolgot, a főszerkesztő, mellesleg fideszes alpolgármester meg nem is látta a műsort megjelenés előtt, de amúgy se „cenzúrázna”.
Az Európai Parlament elítélte a Molotov–Ribbentrop-paktumot, az orosz elnök berágott.
És miért várja ezt hatalmas tömeg a bastogne-i városháza előtt a hidegben? A furcsa népszokásnak a második világháborúhoz van köze.