+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. január 4. szombat, 18:18
Olyan nincs, hogy csak a megosztó jobboldali erőket szégyenítsék meg az EU-ban, a szabályokat mindenkire alkalmazni kell, mondja Karlo Ressler, a HDZ, a horvát jobbközép kormánypárt EP-képviselője, a horvát kormányfő korábbi tanácsadója az Azonnalinak adott interjújában. De volt szó az elnökválasztásról, a fidelitasos politikusokról, a baloldal családdokkal szembeni értetlenségéről és a magyar határkerítésről is.

2020 első félévében Horvátország az EU soros elnöke. Mit várhatunk önöktől?

 

Számunkra – az EU legfiatalabb tagállamaként és egy olyan országként, amely mindössze harminc évvel ezelőtt nyerte vissza függetlenségét – az EU-elnökség határozottan egy olyan dolog, amire büszkék vagyunk. Ez nem csupán kihívás, hanem egy lehetőség is a horvát adminisztráció számára. A horvát kormány négy prioritást tűzött ki a következő félévre: egy Európát, ami fejlődik; egy Európát, ami összeköt; egy Európát, ami megvéd; illetve egy befolyásos Európát.

 

Ezenfelül temészetesen tovább kell vinnünk azokat a fontos ügyeket is, amelyeket nem a horvát EU-elnökség választott, mint a brexit és a többéves pénzügyi keret. Mi abban hiszünk ugyanis, hogy Közép- és Kelet-Európa több időt, az uniós alapokból pedig adekvát forrásokat érdemel ahhoz, hogy konvergáljon az európai szociális és gazdasági trendekhez.

 

A „befolyásos Európa” prioritásunk jegyében 2020 májusában meg szeretnénk rendezni Zágrábban egy EU-csúcsot, hogy előrébb vigyük az EU bővítésének, illetve Délkelet-Európa európai perspektíváinak kérdését. Magyarország és Horvátország hasonló állásponton van: reálisan felmérve a helyzetet

 

a hat délkelet-európai országnak – amelyeket földrajzilag eleve körbevesz mára az EU – az EU-ban a helye.

 

Mi a helyzet a Magyarország és Lengyelország elleni 7-es cikkelyes eljárással, ezt is folytatja a horvát soros elnökség?

 

A jogállamiság minden tagállam számára fontos. Azt gondolom, rendkívül csüggesztő látni, hogy van olyan helyzet, amikor a szabályok nincsenek konzekvesen alkalmazva, mint most Málta esetén.

 

Nem helyes, hogy a politikai spektrumnak csupán az egyik felének kelljen tisztelnie a szabályokat, és amennyiben valami megosztót cselekszik, megnevezik és megszégyenítik őket, míg a másik oldal esetén ez nem következik be.

 

Ez egyértelműen se nem jó, se nem európai dolog: mi egyértelműen azon leszünk, hogy mindenkire ugyanazok a szabályokat alkalmazzuk.

 

KARLO RESSLER (A KÉP BALOLDALÁN) AZ EURÓPAI NÉPPÁRT KRÉMJÉVEL: ANGELA MERKEL NÉMET KANCELLÁRRAL, MANFRED WEBER EP-FRAKCIÓVEZETŐVEL, DUBRAVKA ŠUICA BIZOTTSÁGI ALELNÖKKEL ÉS ANDREJ PLENKOVIĆ HORVÁT MINISZTERELNÖKKEL.

 

Andrej Plenković, a horvát jobbközép kormányfő mitől ilyen sikeres az Európai Néppártban?

 

Plenković nagyon jól érti az európai karrierjét, hiszen a karrierjét Horvátország európai integrációjának szentelte. Mára evidenciává vált, hogy függetlenül a méretünktől és EU-s tapasztalatainktól egy magasabb ligában játszunk uniós színtéren. Különösen nyilvánvalóvá ez akkor vált, amikor Dubravka Šuicát megszavazták az Európai Bizottság alelnökének, és megkapott két különösen fontos portfóliót, a demográfiát és a demokráciát. A demográfia ügyét Horvátország kiemelten kezeli, egy stratégiailag fontos ügy számunka, amire a horvát miniszterelnök számos Európai Tanács-ülésen rávilágított – így hát különösen elégedettek vagyunk, hogy a Bizottság alelnöki posztját mi adhatjuk, ráadásul ezzel a szakterülettel.

 

Nem inkább azért sikeres Plenković a Néppártban, mert ő, ellentétben Orbán Viktorral, jó kelet-európainak számít a nyugatiak szemében?

 

Nem keretezném ezt így. Plenković sikere abban rejlik, hogy rendkívül jól ismeri és érti az európai ügyeket, ahogy ezek horvátországi nézőpontját is. A nézőpontot, amely a legfiatalabb tagállamé, egy országé, amely keresztülment egy háborún, amely negatív demográfiai trendekkel küzd, és amely számára továbbra is szükség van a kohéziós politikára mint az EU sarokkövére.

 

Vasárnap elnököt választanak, ön HDZ-sként nyilván a regnáló elnöknek szurkol. Miért nyerjen Kolinda Grabar-Kitarović?

 

Az eredményei magukért beszélnek, főleg az a tény, hogy tizenöt évnyi más világnézetű elnököket követően Horvátországot újra feltette Közép-Európa térképére. Vagyis tényleg különbözik az elnöki perspektívájuk. Horvátország jó úton van, szerintem ez folytatódni is fog.

 

Szóval semmi esélyt sem lát arra, hogy Milanović behúzza a második fordulót?

 

Bízom abban, hogy a horvát emberek nem felejtik el miniszterelnökként nyújtott teljesítményét: csökkenő GDP, növekvő államadósság, magas munkanélküliségi mutatók, alig lehívott uniós források és számos más negatívum. Hiszek abban, hogy Grabar-Kitarović eredményei, eddigi életútja és személyisége ennél sokkal meggyőzőbb, hogy a következő öt évben is ő vezeti Horvátországot.

 

Miroslav Škoro, a szlavóniai zenész-üzletember csak pár százalékponttal maradt le az önök jelöltjétől az első fordulóban, és szintén jobboldali, a HDZ-ből kiábrándult szavazókat szólított meg főként. Van esély arra, hogy szakad a HDZ, és marad egy mérsékelt mag Plenković körül, Škoro meg viszi a jobbszélet?

 

A HDZ-t harminc éve egy széles mozgalomként alapították, amely a mai napig maga köré gyűjti az embereket jobbközéptől a jobboldalig. Alapítónk és az első elnökünk, dr. Franjo Tudjman felismerte, hogy egy ilyen párt és a horvát emberek ilyenfajta egysége létszükséglet ahhoz, hogy függetlenné tudjunk válni, és hogy sikeresen megvédjük az országot a honvédő háborúban. Mindenkit szívesen látott a HDZ, aki segíteni akarta a horvát ügyet. Egy ennyire széles mozgalomban elkerülhetetlen, hogy kialakuljanak nézetkülönbségek. A HDZ-nek mindenesetre mindig sikerült Horvátország számára egy világos víziót nyújtania, majd szállítania a lehető legjobb eredményeket. Biztos vagyok abban, hogy ez az idei belső pártszavazás és a parlamenti választás után is így lesz.

 

Az Európai Néppárt ifiszervezetének alelnökeként milyen tapasztalata van a Fidelitas politikusaival?

 

Az a benyomásom, hogy a Közép-Európából származó emberek jobban értik a mi egyedi horvát nézőpontunkat.

 

Milyen ez a kereszténydemokrata fiatalság?

 

Őszintén, nagyon sokféle, lehetetlen elvárni, hogy a horvát vagy magyar emberek gondjai ugyanazok legyenek, mint mondjuk a portugáloké vagy a svédeké. A fiatalok előtt ma három általános probléma van: az oktatás helyzete, hogy képzettségükhöz illő, jól fizető munkát találjanak, és hogy az állam segítse a fiatal családokat.

 

Azért ezek a problémák a nem kereszténydemokratáknál is előjönnek.

 

A különböző politikai oldalakhoz tartozó fiatalok között a legnagyobb különbség az egyes problémák kezelésében van. Én két gyermek apja vagyok, akinek a család különösen fontos része az életének. Baloldali politikai ellenfeleink nem mindig tartják annyira fontosnak a családi értékeket, ennélfogva nem tartják prioritásnak a fiatal családok támogatását, hogy erre alapozva cselekedni tudjunk a minőségi munkavállalás, a demográfia és a lakáshelyzet ügyében. Ez az oka annak, hogy a szakpolitikai javaslataik nem valami konstruktívak, főleg amikor arról van szó, hogy a vidéki régiókban élő fiatalok milyen kihívásokkal szembesülnek.

 

Az ön doktori disszertációja a délkelet-európai embercsempészetről szól. Ennek fényében hogyan értékeli a magyar határkerítést?

 

Egy ország egyedül nem tud megbirkózni egy olyan komplex üggyel, mint a migrációs hullámok kezelése, hiszen ennek lehetnek olyan hatásai is, amelyek hosszútávú következményekkel járnak a társadalmainkra nézve. Horvátország aktív szerepet vállal az EU külső határának védelmében, és úgy véljük, hogy az első és legfontosabb most az, hogy az EU-n kívüli partnereinkkel együtt a migráció kiváltó okait orvosoljuk. Másodsorban növelni kell a határfelügyelet és a parti őrségek kapacitásait, ami jobb kontrollt és magasabb biztonsági szintet eredményez, és segíti az EU külső határainál lévő államokat is. Harmadsorban pedig egy erőteljesebb menedékjogi és visszaküldési mechanizmusra van szükség, hogy megfékezzük a csempészhálózatokat.

 

Mint a leghosszabb külső szárazföldi EU-határral rendelkező ország, érezzük az EU-ba irányuló erőteljes migrációs nyomást. A mi határunkon nincs kerítés – azt több, mint 6500 rendőrünk biztosítja.

 

De látjuk azt is, hogy van politikai nyomás a horvát kormányon, hogy változtasson álláspontján, miszerint a határt erőteljesen ellenőrizni kell, csakhogy szerintünk az, amit most csinálunk, előfeltétele annak, hogy a migrációs és menedékjogi rendszer bárminemű reformja fenntartható legyen.

 

FOTÓK: Karlo Ressler / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás