Bukásra áll a horvát elnökasszony a második fordulóban

Az első fordulóban szorosan a harmadik helyet megcsípő szlavóniai énekes, Miroslav Škoro hívei döntik majd el, ki lesz a következő horvát elnök.

Már az óriási meglepetés volt, hogy a horvát elnökválasztás december 22-i első fordulóját nem a 26,55 százalékot kapó, jelenleg is regnáló konzervatív Kolinda Grabar-Kitarović nyerte, hanem a 2015-ös menekültválság alatt megbukott szociáldemokrata exminiszterelnök, Zoran Milanović, aki a voksok 29,55 százalékát szerezte. De még nagyobb meglepetés az a friss közvélemény-kutatás, mely szerint Milanović viszonylag nagy előnnyel, 54-46-ra nyerné a második fordulót is – hiszen logikus lenne, hogy az első fordulóban a harmadik helyre 24,45 százalékkal befutó, a jobbközép kormánypárttal, az elnökasszonyt is támogató HDZ-vel elégedetlen, szélsőjobbra húzó szavazókat megszólító szlavóniai énekes Miroslav Škoro hívei is a jobboldali jelöltre szavazzanak a baloldali ellenében a második körben.

A közvélemény-kutatás alapján úgy néz ki, hogy Škoro választóinak majd’ harmada át is pártolna a második fordulóban Milanovićhoz. A szocdem jelölt mögé állna be ezen felül a legendásan korrupt zágrábi főpolgármester nevét felvevő és azon a néven elinduló filmrendező Dario Juričan teljes, 4,67 százalékos tábora, a szociálliberális Dejan Kovač egyszázalékos tábora, a korrupcióellenességet zászlóra tűző Dalija Orešković 2,82 százalékos, illetve a kommunista Katarina Peović 1,14 százalékos táborának négyötöde, valamint az 5,95 százalékot elért Mislav Kolakušić szavazóinak 69 százaléka. Sőt, még az első körben 2,34 százalékot elért szuverenista, globalizációellenes Živi Zid-alapító Ivan Pernar szavazóinak 63 százaléka is inkább a szocdem jelölthöz, Zoran Milanovićhoz húz a második fordulóban.

Berto Šalaj horvát politológus szerint Milanovićnak tényleg van esélye, ehhez azonban el kell hitetnie a választókkal, hogy az elnökválasztás sokkal fontosabb annál, mint ami: Horvátországban az államfő a magyarországi kollégájához hasonlóan egy béna kacsa leginkább, alig van érdemi jogköre. Ha azonban a szocdem elnökjelölt képes lesz arra, hogy a január 5-i második fordulóból egy HDZ-ellenes protestszavazást csináljon, nyert ügye van Miroslav Škoro szavazóinak egy részénél és az első fordulóban részt nem vevő bizonytalanoknál is – ehhez persze szüksége lesz arra is, hogy a második fordulóban nagyobb legyen a részvétel, mint az 51,2 százalékos elsőben. (Ez egyébként rendre így szokott lenni, igaz, idén már az első fordulóban 4,08 százalékponttal többen vettek részt, mint 2014-ben.)

Nem így látja a Dnevniknek nyilatkozó politológusprofesszor, Žarko Puhovski. Szerinte Horvátországban a jobboldalon továbbra is uralkodik egyfajta kommunistáktól való félelem, ezért Milanović egyetlen reális esélye a győzelemre az, ha megpróbálja valahogy veszélyesnek és félelmetesnek felfesteni Kolinda Grabar-Kitarovićot, és ha Škoro szavazóinak nagyrésze otthon marad a második körben. A Jutarnji List napilapban Ivica Relković publicista is emlékeztet: a második forduló január 5-én lesz, amikor számos horvát eleve síel vagy nyaral valahol, akik pedig ezt megengedhetik maguknak, jellemzően nagyvárosi, potenciális Milanović-szavazók. 

A kampány hátralévő napjaiban a horvát sajtóban megjelent belsős információk szerint az elnökasszony nem tart már nagygyűléseket, minden erejével a tévévitákra készül. Baloldali kihívója ezzel szemben az utcában hisz, és napról napra járja majd a városokat, hogy mobilizálja híveit. Mint a Jutarnji List írja, Grabar-Kitarović célja az lesz, hogy január 5-ig a lehető legtöbb jobboldali szavazót maga mögé állítson, Milanovićé pedig az, hogy a Škoro-híveket vagy otthon tartsa, vagy átfordítsa magához. Maga Škoro nem szólított fel senki támogatására sem a második fordulóban, a horvát lapok szerint azért, hogy a lehető leghitelesebben vágjon bele egy új, a HDZ-től jobbra álló mozgalom építésébe. Az, hogy a szlavóniai énekes nem jutott be a második fordulóba, meggyengítette Andrej Plenković mérsékelt-jobbközép horvát kormányfő HDZ-beli belső ellenzékét is – az elnökválasztási kampányban ugyanis a miniszterelnök is legalább annyit szerepelt, mint a párt által támogatott elnök.

Az Azonnalin január 5-ig még rengeteg olvashatsz a témában. Hogy miért lehetne jó elnök Milanović, Techet Péter írta meg.