+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. január 6. hétfő, 07:27
Horvátországot nem egy baloldali országként ismerjük, most mégis győzni tudott a szociáldemokrata Zoran Milanović az államfőválasztáson. Mi következik ebből a horvát és a magyar politikára? A horvát elnökválasztás öt tanulsága.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Először jöjjön az önfényezés: a magyar sajtóban az Azonnali jósolta meg egyedüliként Zoran Milanovic győzelmét a vasárnapi horvát államfőválasztáson. Sőt, az okokban is igazunk lett: a jobboldal nem állt fel egységesen Kolinda Grabar-Kitarović mellett, miközben a másik (baloldalibb, gazdagabb, városiasabb) Horvátország megérezte és kihasználta az alkalmat, hogy belerúgjon a nacionalista jobboldalba. Én pedig eleve Milanovićnak drukkoltam.

 

De mi Milanović győzelmének az öt tanulsága? Változik-e ettől bármit is a horvát politika?

 

1. Andrej Plenković kormányfő hatalmas pofont kapott

 

A választást Kolinda Grabar-Kitarović vesztette el a kormányzó HDZ színeiben – de igazából a párt elnöke, Andrej Plenković miatt. A nyugat-európai konzervatívok bezzegjobboldalija annyira bevitte a HDZ-t középre, hogy számos nacionalista szavazó otthontalannak és dühösnek érezte magát. Ők szavaztak nagyrészt az első fordulóban Miroslav Škoro énekes-borászra, aki mögött a szélsőjobboldali pártok álltak össze. A még regnáló konzervatív államfő Plenkovićtól sokkal jobbrább áll, de a plenkovići iránnyal elégedetlenek dühét ő kapta az arcába.

 

Az, hogy a HDZ nem tudta összegyűjteni maga mögött azt a jobboldalt, amely az első fordulóban – ha mind az öt különféle jobboldali államfőjelölt voksait összeadjuk – 57 százalék felett teljesített, egyértelműen mutatja: a HDZ kezdi elveszteni jobboldali gyűjtőpártiságát. A párt, amely a német CDU/CSU-val együtt vallotta egykoron, hogy tőle jobbra már csak a fal lehet,

 

arra ébredhetett ma hétfőn, hogy nem ér már el a tábora a falig.

 

Mirando Mršić, egykori HDZ-s egészségügyi miniszter szerint volt pártjánál most eljön a hosszú kések éjszakája. Vagy Plenković elfojtja az esetleges lázadást, végleg megszerzi és középre tolja a HDZ-t (ezzel persze lemondva hajdani nagyságáról), vagy a párton belüli kritikusok – amelyek közé a vasárnap legyőzött államfő is tartozik – szállnak szembe a kormányfővel. A baloldali Index.hr a párton belüli harcok kirobbanásával számol.

 

Horvátországban idén decemberben parlamenti választások is lesznek, a jelenlegi konzervatív-liberális koalíciónak pedig most nem néz ki többség. Kolinda Grabar-Kitarović nem árult el sokat, hogy mit akar csinálni ezentúl. A választás éjszakáján annyit mondott, hogy be akarja fejezni a doktoriját, és megígérte: marad Horvátországban. Politikailag ő két szék közé került: se a plenkovići mérsékelteknek, se a škoroista radikálisoknak nem kell már.

 

AZ ELNÖK PLAKÁTJA EGY KOCSMA FALÁN A HORVÁT-MAGYAR HATÁR MELLETTI PETÁRDÁN. A MAGYAR KISEBBSÉG AZ ELNÖKASSZONYT IKSZELTE. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN

 

2. Jön a horvát Fidesz

 

Azonban a HDZ nem azért gyenge, mert a baloldal nagyon feljött volna. Milanović győzelme éppen ezért meglepetés, mert még az első fordulóban is az egyértelműen baloldali jelöltek összesen 40 százalékot se hoztak össze. Milanović sikerén persze most felbuzdulhat a sok pártra szakadt, karizmatikus vezető nélküli horvát baloldal. De azért nem árt látniuk:

 

politikai értelemben a vasárnap másik nagy nyertese Miroslav Škoro.

 

Az énekes-borász az első fordulóban a szavazók majdnem negyedét megszólította, a második fordulóban pedig sikeresen tett be a HDZ-nek. Ő ugyanis már arra készül, hogy vagy egy saját mozgalommal, vagy a létező szélsőjobboldali kispártok koalíciójával jelenjék majd meg a parlamenti választásokon. Ez pedig komoly kihívás a HDZ számára, főleg azért, mert Škoro Szlavóniát, amely eddig HDZ-s ősbázis volt, leuralta már most is.

 

Ha jön a Škoro-párt – amely egy horvát Fidesz lenne –, az a HDZ-t is nehéz helyzetbe hozná: nem kizárt, hogy Plenković csak egy jobbközép-balközép nagykoalíció élén tudna megmaradni. A Škoro-pártot valószínűleg Szuverenistáknak fogják hívni: nacionalizmus, EU-kritika, migráció kérdése, klerikalizmus – ezek lennének az alapeszméi.

 

A MÁSODIK FORDULÓT TÁVOLMARADÁSUKKAL LÉNYEGÉBEN AZ ÉRVÉNYTELEN SZAVAZÁSRA BUZDÍTÓ SZLAVÓNIAI ÉNEKES HÍVEI DÖNTÖTTÉK EL. NEM VÉLETLEN, HOGY AKADTAK OLYAN MEGYÉK IS, AHOL AZ ÉRVÉNYTELEN VOKSOK ARÁNYA A 6-7 SZÁZALÉKOT IS ELÉRTE.

 

3. Van egy másik Horvátország

 

Ahogy még az első forduló előtti támogató cikkemben írtam: Zoran Milanović győzelme megmutathatja, hogy van egy másik Horvátország. Miközben az országról ma is alapvetően sokakban az a kép él, hogy jobboldali, katolikus és nacionalista, számos régió (Isztria, Tengermellék, Muraköz) vagy az összes nagyváros (főleg Zágráb, Fiume, Split, de akár Eszék is) többségében baloldali, vallástalan és kozmopolita. Ez a kettőség – a magyarországi törzsi háborúhoz hasonlóan – szeli ketté az országot, még ha a közéleti viták nem is annyira mérgezettek, mint a magyarországiak.

 

Milanović győzelme azt mutatta meg, hogy ma Horvátországban nem garancia sikerre (sőt), ha például az ország egyik legismertebb énekese, a nyíltan usztasa-szimpatizáns Thompson (akivel Škoro is többször énekelt) kiáll egy politikus mellett, ahogy most Grabar-Kitarović mellett tette.

 

Milanović – noha egy eléggé agresszív ember, aki kormányfőként csődközelbe vitte az országot – jó választás volt a baloldal részéről, mert meggyőzően, jól beszél, kész még széljobbra is kikacsintani, de egyértelműen

 

ezen másik (baloldali, vallástalan, kozmopolita) Horvátország hangja.

 

A LEENDŐ ELNÖK A FELJETTEBB RÉGIÓKBAN, MINT ISZTRIÁBAN VAGY A MURAKÖZBEN A VOKSOK TÖBBSZÖRÖSÉT KAPTA LEKÖSZÖNŐ KOLLÉGÁJÁHOZ KÉPEST.

 

4. Távolodás a visegrádiaktól

 

Noha a horvát államfőnek nincsenek széles jogkörei, a külpolitika terén azért tud önállóan cselekedni. Ez volt Grabar-Kitarović és Plenković között is a legtöbb konfliktusforrás: miközben a HDZ-s kormányfő hazáját a nyugat-európai fővárosok felé orientálta, a vasárnap legyőzött, szintén HDZ-s államfő közeledett volna a visegrádi négyekhez.

 

Milanovićnál ez már nem várható: a politikusnak Budapesttel kifejezetten rossz a viszonya (levakbelezte az Orbán-kormányt a 2015-ös menekültválság idején, és rendszeresen visszaköveteli „a magyaroktól” az INA olajipari vállalatot), de a többi visegrádi kormány felé se mutat különösebb érdeklődést. Éppen külpolitikai téren – ahol eddig az azonos párthovatartozás ellenére is egymásnak szembe menő politikát folytatott az állam- és a kormányfő – ezentúl harmonikusabb együttműködés várható:

 

mind a jobbközép Plenković, mind a balközép Milanović teljes mértékben a nyugat felé tekint,

 

Horvátországot a schengeni és az eurózónába, valamint egy esetleges mag-Európába akarnák bevinni. A balliberális Jutarnji List elemzése is azt emeli ki, hogy Plenković Milanović-tyal vélhetően jobban kijön majd, mint Grabar-Kitarović-tyal. Ezen nagyon EU-barát, „nyugatos” nézetekkel szemben tud és fog azonban majd megszerveződni a szuverenista Škoro-mozgalom.

 

KÖZÉPEN PIROSBAN A LEKÖSZÖNŐ ELNÖK, MELLETTE JOBBRA A KORMÁNYFŐ

 

5. A közvetlen elnökválasztás jót tesz egy országnak

 

A Magyarországgal szomszédos országok mindegyikében közvetlenül a nép választja az államfőt. Noha ezellen általában mindig az az érv – és ez volt az SZDSZ érve is az 1989-es négyigenes népszavazáskor –, hogy ez prezidenciális rendszert alapozna meg, ez nem igaz: Szlovákiában, Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban nincs nagyobb jogköre az államfőnek, mint a magyarnak. A közvetlen választásuk azonban elősegítheti a politikai dinamizmust, a személyiségek megjelenését a politikában.

 

Az osztrák, a szlovák és most a horvát államfőválasztás is azt mutatja: ha van egy határozott és karizmatikus jelölt, akkor egyébkénti táborán túl is tud szavazatokat szerezni. Így

 

lehet a konzervatívabb Ausztriának, Szlovákiának és Horvátországnak ma zöld, balliberális és szociáldemokrata elnöke.

 

Magyarországon egy közvetlen elnökválasztás szintén megpezsdítené, akár nem várt irányba fordíthatná a politikát.

 

Olvass még Techet Pétertől az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-2009-es világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

Van egy hely, ahol már most megvalósult Orbán, Salvini és Morawiecki budapesti álma.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás