+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. december 8. vasárnap, 09:34
Miközben Lukasenka Szocsiban Putyinnal tárgyalja meg a belarusz-orosz gazdasági integráció mélyítését, Minszkben a szuverenitásvesztéstől tartva tüntet a helyi ellenzék.

Az Oroszország általi bekebelezéstől tartva Minszkben (helyi viszonyok között) nagyszabású ellenzéki tüntetések folytak Belaruszban szombaton – tudósít a Deusche Welle.

 

Gyakran fagyos együttműködés

 

Aznap ugyanis az ország teljhatalmú elnöke, Aljakszandr Lukasenka Szocsiba repült, hogy egy, az Oroszországgal való gazdasági integráció mélyítéséről szóló dokumentumot írjon alá. Belarusz és Oroszország között már 1996 óta létezik az úgynevezett Unióállam (Szojuznoje Goszudarsztvo), mely akkori formájában azért jött létre, hogy szorosabbá váljanak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok. Az integrációs folyamat azóta viszont változó ütemben lépdel előre:

 

van, hogy mindkét fél részéről van igény a szövetség folytatására, van pedig, mikor fagyos a viszony a két ország között.

 

Például a 2014 előtti, viszonylag jó belarusz-orosz viszony már a múlté és az ukrán válság óta az Oroszországtól való bekebelezéstől tartva Lukasenka egyre inkább kacsintgat a nyugat felé, és próbál a gazdaságilag masszívan az olcsó orosz energiától függő, de politikailag az orosz befolyástól tartó országgal a két politikai tömb között egyensúlyozni. Ezt az állapotot persze nem könnyű hosszútávon fenntartani, és már abból is komoly botrány keletkezett, mikor szeptemberben egy olyan mély integrációról egyezett meg titokban a belarusz és orosz kormány, mely a belarusz szuverenitás jelentős részétől megfosztaná az országot.

 

Az emberek háta mögött folyik a gazdasági bekebelezés

 

Ahogy arról részletesebben már az Azonnali is írt, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eredeti tervek szerint a két állam 2021-re teljes gazdasági integrációt valósítana meg többek között közös adórendszerrel, iparpolitikával, vámhatóságokkal, szankciós politikával, és ami talán a legfontosabb: energiapolitikával. A nagy nyertes természetesen Oroszország lenne, mely így nemcsak politikailag szakíthatná el a nyugattól Belaruszt, de

 

az erős állami kontroll miatt gyenge és nem igazán hatékony gazdaságú ország piacát az ennél azért versenyképesebb orosz termelők is leuralhatnák.

 

Pont ettől a szuverenitásvesztéstől tartanak a Minszk központjában szombaton tüntetők is, akik élőláncot formáltak a függetlenségért a minszki Függetlenség sugárúton. A tüntetés szervezője, Andrej Jegorov szerint „minden Moszkva és Minszk közötti megállapodás, amely érintheti belarusz szuverenitását, továbbra is rejtve marad az emberek elől”, a döntéseket pedig az emberek véleményének megkérdezése nélkül hozták meg, ami elfogadhatatlan.

 

Az ellenzék által megfogalmazott vádakra egyébként Lukasenka úgy reagált, az aláírt megállapodás kizárólag gazdasági ügyekről szól,

 

Belarusz pedig „sosem kívánt egyik másik állam részévé, még a testvéri Oroszországévé sem válni”.

 

„Arra emlékezzenek, hogy nem valami kölyök vagyok, aki csak 3-4-5 éve elnök. Nem akarok kidobni mindent, amit önökkel együtt eddig megcsináltunk. Nem azért hoztunk létre egy szuverén, független államot, hogy aztán valami kereszttel ellátott dobozba dobjam” – érvelt az államfő.

 

A baltiak élőlánca volt a példa

 

Nem titok, hogy a szervezőket az 1989-es észt, lett és litván tüntetések inspirálták, melynek keretében élőlánccal kötötték össze a három fővárost Tallinnt, Rigát és Vilniust – ezeken akkor a három kisállam lakosságának majdnem negyede vett részt. Most Belaruszban a tüntetésen és élőláncon csupán pár száz ember jelent meg, igaz, a belarusz hatóságok általában kőkeményen büntetik az engedély nélküli tüntetések résztvevőit. Erről Vital Rimaseuszki, a Belarusz Kereszténydemokrácia pártjának vezetője beszélt nemrég az Azonnalinak: elmondta, hogy kampányidőszakon kívül bejelentett tüntetéseken óriási pénzeket kell fizetni a rendőrség „szolgáltatásaiért”, ha pedig be nem jelentett, vagyis illegális a tüntetés, akkor

 

azért tizenöt napra is bebörtönözhetik, vagy olyan pénzbírságot szabhatnak ki rá, ami a belarusz átlagfizetés körülbelül másfél-kétszeresét jelenti.

 

A szombati tüntetésen ugyanakkor nem avatkoztak közbe a hatóságok, a körülbelül hétszáz tüntető olyan transzparenseket tartott, melyeken az állt: „Elegünk van, hogy úgy táncolunk, ahogy Moszkva fütyül”, „Nemet az integrációra”. Emellett skandálták a ruszkik haza helyi megfelelőjét, amely egy szójátékkal annyit tesz „[Küldjük] Szását Rássába!”, vagyis Oroszországba.

 

Mikor a parlamentnek helyet adó köztársasági palotához értek a tüntetők, dulakodás kezdődött, hiszen annak lépcsőjéről civil ruhás emberek kezdték őket lelökdösni.

 

Persze maga a tüntetés akár még árthat is a tüntetők tárgyalási pozíciójának, és kedvezhet a Belarusz kormányzatnak: egy belarusz politológus, Valerij Karbalevics szerint azt, hogy a rendőrség nem avatkozott a tüntetés közbe, a hatalom a nyugat felé tett gesztusnak szánja, amely így szemet huny az egyéb emberi jogsértések felett az országban. Eközben viszont Minszk mondhatja azt Moszkva előtt, hogy valójában az emberek is támogatják az integrációt, hiszen párszáz nacionalistát kivéve senki nem vonult az utcára – sommáz Karbalevics.

 

BORÍTÓKÉP: Belarusz Kereszténydemokrácia / TUT.by / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ötcsillagos római főpolgármester állította le a projektet: az Örök Város „örökké antifasiszta marad“. De tényleg ez a valós indok?

Hetvenöt éve dobták le az amerikaiak Hirosimára az atombombát, ami azonnal megölt 78 000 embert. Máig több, mint tízezer nukleáris töltet van a világban.

A demokrata elnökjelölt kampánycsapata szerint a kérdés eleve abszurd volt, amire abszurd választ kellett adni.

Huszonnyolcadik napja zajlanak a kormányellenes tüntetések Bulgáriában.

De lát-e abban problémát a polgármester Balogh Csaba, hogy a Momentum is egy megvágott felvétellel cáfolta a DK állításait? Megkérdeztük.

Egyre több követője van az osztályharcot hirdető TikTok-fiókoknak, az újbalos tiniknek a koronavírus-járvány is a kezére játszik. Egyelőre azonban az alt-rightot is viszi a lendület.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás