„Az egyesülés legegyszerűbb módja, ha Oroszország beolvad Belaruszba”

Szerző: Illés Gergő
2019.12.26. 08:50

Óriásit trollkodott Lukasenka belarusz elnök, aki szerint még háború is lehet abból, ha Oroszország csorbítani próbálná országa szuverenitását.

„Az egyesülés legegyszerűbb módja, ha Oroszország beolvad Belaruszba”

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök felé egyre sűrűsödnek azok a főként Oroszországból érkező hangok, melyek azt fejtegetik: országának, Belarusznak csatlakoznia kéne Oroszországhoz a szorosabb gazdasági és politikai integráció érdekében. A Belaruszt már huszonöt éve vasmarokkal irányító elnök ugyanakkor az Eho Moszkvi moszkvai független rádióadónak december 24-én adott interjújában felvetette:

mi lenne, ha megfordítanánk az orosz felvetést, és inkább Oroszország csatlakozna Belaruszhoz az integráció jegyében?

Nem tudnám eltemetni még a gyermekemet

„Én építettem fel a történelemben az első független belarusz kormányt. Hogyan is tudnám eltemetni a gyermekemet, miután én alkottam meg? Az egyenlőség egy tisztességes unió alapja... ezért az egyesült kormány tervének legegyszerűbb útja, ha Oroszország Belarusz részévé válik” – érvelt az interjúban az elnök.

Putyinnak nemcsak a beszélgetés ebben a részében igyekezett oda-odaszúrni Lukasenka, hiszen máshol kijelentette:

„A belaruszok nem szeretnének egyesülni, mert félnek attól, hogy Belarusz is oligarchikus országgá válik.”

„Oroszország pedig nem fog háborúzni Belarusszal. Nálunk az alkohol állami monopólium, emiatt nincs is licensz nélküli vodka”. Belaruszban a rendszerváltás után nemcsak szimbólumok szintjén maradt fenn a szocializmus, de a gazdaságban sem szűnt meg az állami kontroll: így bár a belarusz gazdaság még az oroszhoz képest is versenyképtelen – hiszen a magánberuházásokat az állami kontroll elfojtja – klasszikus értelemben vett oligarchák, mint például Oroszországban, nem tudtak kinőni a földből, erre is utalt az elnök az interjúban.

Még háború is lehet az orosz közeledésből

„Oroszországgal az a baj, hogy önök nem értik, micsoda is a mai Belarusz. Ha egyesülni hívnak minket, akkor ne rontsák a helyzetünket minden egyes évben. Önöknek Orszországban folyton azt kell mondogatniuk, hogy a belaruszok paraziták, Lukasenka meg szeszélyes. Kész vagyok alternatívát találni az orosz olajra és gázra. Egyszer meg is mondtam Putyinnak, hogy

»Tudják, én megértem, hogy Belaruszt elveszíteni rosszabb, mint elveszíteni Oroszország egy részét«”.

Itt a belarusz elnök országa gazdaságának orosz energiafüggőségére utal: Belarusz kedvezményes áron kap nyersolajat és energiát Oroszországból, melyet belarusz üzemekben finomítanak. Megesett olyan is, hogy a kedvezményesen kapott energia finomítása után azt többszörös áron adták tovább Európa felé, így a haszon nagy részét Belarusz kaparintotta meg: orosz nézőpontból ezért is tartják Belaruszt, ahogy az elnök fogalmazott, parazitának.

Mikor pedig Belarusz elvesztéséről beszélt, nyilvánvalóan geopolitikai játékot játszott: Oroszország szövetségeseinek száma még a posztszovjet térségben is megfogyadkozott, de Minszkre egészen sokáig biztosan számíthatott. Azonban a 2014-es ukrán válság után a belaruszok is hintapolitikába kezdtek, egyre jobb kapcsolatokat építettek ki a nyugattal, amely ezért cserébe elnézett nekik egy-két emberi jogsértést.

Ezért Lukasenka még a háborús kártyát is előkapta, ha Belarusz szuverenitásának védelméről van szó: „Ha Oroszország megpróbálná megsérteni a szuverenitásunkat, tudják, hogy fog reagálni a globális közösség: belerántják őket egy háborúba.”

„A nyugat és a NATO nem tolerálná ezt, hiszen azt fenyegetésként fognák fel. Ebben az értelemben igazuk is lenne”.

A Kreml állítja, nem sértődött meg

Oroszország és Belarusz között 1997 óta úgynevezett unióállam működik, melynek elmélyítése azonban az azóta eltelt több mint húsz évben sem sikerült túlságosan. Az ukrán válság óta azonban egyre komolyabb az orosz nyomás a belaruszokon, hogy ezen változtassanak: egy nagyszabású, és Belarusz szuverenitását komolyan korlátozó kétoldalú terv még szeptemberben szivárgott ki az orosz sajtóban (erről az Azonnali itt írt bővebben), Putyin pedig az unióállamban való előrehaladáshoz kötötte a Belarusznak adandó, további gázkedvezményeket. A belarusz helyzetet az Azonnali is igyekszik figyelemmel követni, novemberben Vital Rimaseuszki belarusz kereszténydemokrata ellenzéki politikussal készítettünk interjút, aki a Lukasenka-rendszerről és az oroszokhoz való viszonyról is beszélt nekünk.

A Kreml Lukasenka csípős megszólalásait szerdán kommentálta, és úgy fogalmazott, azokat nem értékelték ellenségesnek Oroszországgal szemben, hiszen bár lehetnek nézeteltérések, de ez az összképet nem rontja el.

FOTÓ: Kreml.ru

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek