+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. november 18. hétfő, 18:45
A kínai nagykövetség egyenesen megfenyegetett egy svéd írószövetséget, hogy ha nem vonják vissza a Kínában fogságban tartott író, Gui Minhai díjazását, „annak következményei lesznek”. A svéd válasz már a miniszterelnöktől érkezett.
„Nálunk Svédországban véleménynyilvánítási szabadság van, így megy ez, pont!”

 

ütött vissza ellentmondást nem tűrően Stefan Löfven svéd miniszterelnök a stockholmi kínai nagykövetségnek, miután az nyíltan megfenyegette az egyik svéd írószövetséget. Az éles vita a PEN nevű, nemzetközi írószövetség svéd leágazásának döntése miatt robbant ki. A PEN egy mozaikszó, ami a költőkre (poets), az esszéírókra (essayists) és a novellaírókra (novelists) utal, a „pen” pedig egyébként angolul tollat jelent.

 

A kínai nagykövetséget az akasztotta ki, hogy a svéd PEN idén egy vitatott írónak, a Kínában született svéd állampolgárnak, Gui Minhainak adta az úgynevezett Tucholsky-díjat. A Tucholsky-díj nevét Kurt Tucholsky német íróról kapta, aki a náci Németország elől menekült Svédországba. A svéd PEN az ő tiszteletére adja a Tucholsky-díjat minden évben egy üldözött vagy hazájából száműzött írónak.

 

De mi a baj Gui Minhaival?

 

A most 55 éves Gui Minhai 2006-ban kezdte írói pályafutását, könyvei pedig rendszerint a kínai politikusokról és a rendszer működéséről közöltek kompromittáló információkat. Gui Minhai 2013-ban Hongkongban erre a célra létre is hozta másokkal egyetemben a Mighty Current könyvkiadót.

 

Ez a kiadó vásárolta fel 2014-ben az úgyszint hongkongi Causeway Bay Books könyvesboltot, aminek öt munkatársa, köztük maga Gui Minhai is egyik pillanatról a másikra eltűnt 2015 októberében. Hongkong ugyebár az „egy állam, két rendszer” koncepció alapján 1997 óta a Kínai Népköztársaság részét képezi, hivatalosan Kína közigazgatási területeként, és időről időre visszatérő ügy, hogy vajon Kína tiszteletben tartja-e Hongkong viszonylagos autonómiáját. (Hongkong alaptörvénye értelmében a honvédelmi és külügyi kérdésekben teljesen önállóan dönthet, továbbá jogrendszere is független Pekingtől.) Így nem csoda, hogy

 

Gui Minhai és társainak nyomtalan eltűnése mögött sokan a kínai titkosszolgálatokat vélték felfedezni, szemére vetve Kínának, hogy megszegte az „egy állam, két rendszer” elvét.

 

Három hónappal később kiderült, hogy Gui Minhait valóban Kínában tartják fogva egy 2003-as eset miatt: Gui Minhai egy cserbenhagyásos gázolás elkövetője volt, az áldozat, egy diáklány meg is halt. Mint azt az érintett utóbb videóban közölte, önszántából adta fel magát, mert nem akart tovább menekülni a tette elől.

 

A kínai hatóság közölte azt is, hogy Gui Minhai ellen eljárás folyik azért is, mert a vád szerint Kínában illegálisan terjesztette a politikai könyveit. (A Causeway Bay Books könyveiről beszélve egyébként egy másik eltűnt, azóta már Hongkongba visszatért könyvárus, Li Po azt nyilatkozta, hogy a politikailag kényes művek egy része hanyagul összeollózott, helyenként fikciókat tényként beállító tartalom volt.) Gui Minhait azóta is ismeretlen helyen tartják fogságban, támogatói pedig rendre azt hangoztatják, az író minden bizonnyal kényszer hatása alatt tett vallomást, illetve készítette el a nyilvánosság elé tárt videót.

 

Hazugsággyáros vagy a szólásszabadságért harcoló hős?

 

Ugyanerről van meggyőződve a svéd PEN is, ami az író szólásszabadságért való fáradhatatlan munkájára hivatkozva adta oda Gui Minhainak az idei Tucholsky-díjat. A kínai nagykövetség válaszában elmondta, szerintük Gui Minhai díjazása „nem csupán puszta komédia, hanem kigúnyolása a valódi szólásszabadságnak (…), amit a Kínával szembeni következetes elfogultság és rosszindulat szült”. A „hazugsággyárosnak” és „pletykaterjesztőnek” nevezett író díjazásának visszavonását is követelte a nagykövetség, majd hozzátette:

 

a színjáték producerei „egész biztosan el fogják szenvedni cselekedeteik következményeit”.

 

„Nem fogunk engedni az ilyen fenyegetéseknek!” – reagált Stefan Löfven svéd miniszterelnök, és a kulturális és demokrácia miniszter, Amanda Lind is komoly ügyként írta le az esetet, hozzátéve: „a hatalmon lévők soha nem támadhatják a szabad művészi kifejezést”. (A rasztahajú, svéd miniszterről itt írtunk bővebben.)

 

Az ügyben megszólalt Jennifer Clement is, a PEN nemzetközi szervezetének elnöke, aki elmondása szerint nagyon felháborodott a kínai reakción. „Ez nem az első alkalom, hogy a kínai rezsim megpróbálja megfélemlíteni azokat, akik rámutatnak a Gui Minhai ellen elkövetett igazságtalanságokra. (…) Teljes mértékben támogatjuk a svéd PEN-t és a döntésüket, hogy Gui Minhainak adták a Tucholsky-díjat. ”

 

Az ügy kirobbanása – annak hongkongi kötődése miatt – különösen érzékeny időszakban érte Kínát. Mint tudható, Hongkongban még nyáron törtek ki demonstrációk a hongkongi kormányzat által kiadott, és azóta már visszavont kiadatási törvényjavaslat ellen, ami ha hatályba lépett volna, Kína kedvére büntethette volna a Hongkongban biztonságot kereső politikai menekülteket. A törvénytervezet visszavonása ellenére az egyre erőszakosabb demonstrációk azóta is folynak részben a kínai elnyomás, részben a Pekinggel megalkudni akart hongkongi kormányzat, részben pedig a tüntetések során elkövetett rendőri brutalitások miatt.

 

NYITÓKÉP: Amanda Lind / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Megúszhatod-e a karácsonyt iszonyatos ökológiai lábnyom és teletömött kuka nélkül? Igen, és még élvezni is fogod!

Újabb 180 fokot fordult Varsó álláspontja. Valami nincs rendben a lengyel jobboldali kormánykoalícióban.

Mit érne Budapest Varsó nélkül? Medve-Bálint Gergőt, a téma szakértőjét kérdeztük.

Mit is tervez pontosan az új jobboldali mozgalom? Interjú az alapító Bencsik Jánossal!

Minden hónap első péntekje támogatói nap a Bandcampen: azaz ha most veszel meg ott egy lemezt, a teljes összeg a zenészeknél landol.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás