+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. november 18. hétfő, 18:45
A kínai nagykövetség egyenesen megfenyegetett egy svéd írószövetséget, hogy ha nem vonják vissza a Kínában fogságban tartott író, Gui Minhai díjazását, „annak következményei lesznek”. A svéd válasz már a miniszterelnöktől érkezett.
„Nálunk Svédországban véleménynyilvánítási szabadság van, így megy ez, pont!”

 

ütött vissza ellentmondást nem tűrően Stefan Löfven svéd miniszterelnök a stockholmi kínai nagykövetségnek, miután az nyíltan megfenyegette az egyik svéd írószövetséget. Az éles vita a PEN nevű, nemzetközi írószövetség svéd leágazásának döntése miatt robbant ki. A PEN egy mozaikszó, ami a költőkre (poets), az esszéírókra (essayists) és a novellaírókra (novelists) utal, a „pen” pedig egyébként angolul tollat jelent.

 

A kínai nagykövetséget az akasztotta ki, hogy a svéd PEN idén egy vitatott írónak, a Kínában született svéd állampolgárnak, Gui Minhainak adta az úgynevezett Tucholsky-díjat. A Tucholsky-díj nevét Kurt Tucholsky német íróról kapta, aki a náci Németország elől menekült Svédországba. A svéd PEN az ő tiszteletére adja a Tucholsky-díjat minden évben egy üldözött vagy hazájából száműzött írónak.

 

De mi a baj Gui Minhaival?

 

A most 55 éves Gui Minhai 2006-ban kezdte írói pályafutását, könyvei pedig rendszerint a kínai politikusokról és a rendszer működéséről közöltek kompromittáló információkat. Gui Minhai 2013-ban Hongkongban erre a célra létre is hozta másokkal egyetemben a Mighty Current könyvkiadót.

 

Ez a kiadó vásárolta fel 2014-ben az úgyszint hongkongi Causeway Bay Books könyvesboltot, aminek öt munkatársa, köztük maga Gui Minhai is egyik pillanatról a másikra eltűnt 2015 októberében. Hongkong ugyebár az „egy állam, két rendszer” koncepció alapján 1997 óta a Kínai Népköztársaság részét képezi, hivatalosan Kína közigazgatási területeként, és időről időre visszatérő ügy, hogy vajon Kína tiszteletben tartja-e Hongkong viszonylagos autonómiáját. (Hongkong alaptörvénye értelmében a honvédelmi és külügyi kérdésekben teljesen önállóan dönthet, továbbá jogrendszere is független Pekingtől.) Így nem csoda, hogy

 

Gui Minhai és társainak nyomtalan eltűnése mögött sokan a kínai titkosszolgálatokat vélték felfedezni, szemére vetve Kínának, hogy megszegte az „egy állam, két rendszer” elvét.

 

Három hónappal később kiderült, hogy Gui Minhait valóban Kínában tartják fogva egy 2003-as eset miatt: Gui Minhai egy cserbenhagyásos gázolás elkövetője volt, az áldozat, egy diáklány meg is halt. Mint azt az érintett utóbb videóban közölte, önszántából adta fel magát, mert nem akart tovább menekülni a tette elől.

 

A kínai hatóság közölte azt is, hogy Gui Minhai ellen eljárás folyik azért is, mert a vád szerint Kínában illegálisan terjesztette a politikai könyveit. (A Causeway Bay Books könyveiről beszélve egyébként egy másik eltűnt, azóta már Hongkongba visszatért könyvárus, Li Po azt nyilatkozta, hogy a politikailag kényes művek egy része hanyagul összeollózott, helyenként fikciókat tényként beállító tartalom volt.) Gui Minhait azóta is ismeretlen helyen tartják fogságban, támogatói pedig rendre azt hangoztatják, az író minden bizonnyal kényszer hatása alatt tett vallomást, illetve készítette el a nyilvánosság elé tárt videót.

 

Hazugsággyáros vagy a szólásszabadságért harcoló hős?

 

Ugyanerről van meggyőződve a svéd PEN is, ami az író szólásszabadságért való fáradhatatlan munkájára hivatkozva adta oda Gui Minhainak az idei Tucholsky-díjat. A kínai nagykövetség válaszában elmondta, szerintük Gui Minhai díjazása „nem csupán puszta komédia, hanem kigúnyolása a valódi szólásszabadságnak (…), amit a Kínával szembeni következetes elfogultság és rosszindulat szült”. A „hazugsággyárosnak” és „pletykaterjesztőnek” nevezett író díjazásának visszavonását is követelte a nagykövetség, majd hozzátette:

 

a színjáték producerei „egész biztosan el fogják szenvedni cselekedeteik következményeit”.

 

„Nem fogunk engedni az ilyen fenyegetéseknek!” – reagált Stefan Löfven svéd miniszterelnök, és a kulturális és demokrácia miniszter, Amanda Lind is komoly ügyként írta le az esetet, hozzátéve: „a hatalmon lévők soha nem támadhatják a szabad művészi kifejezést”. (A rasztahajú, svéd miniszterről itt írtunk bővebben.)

 

Az ügyben megszólalt Jennifer Clement is, a PEN nemzetközi szervezetének elnöke, aki elmondása szerint nagyon felháborodott a kínai reakción. „Ez nem az első alkalom, hogy a kínai rezsim megpróbálja megfélemlíteni azokat, akik rámutatnak a Gui Minhai ellen elkövetett igazságtalanságokra. (…) Teljes mértékben támogatjuk a svéd PEN-t és a döntésüket, hogy Gui Minhainak adták a Tucholsky-díjat. ”

 

Az ügy kirobbanása – annak hongkongi kötődése miatt – különösen érzékeny időszakban érte Kínát. Mint tudható, Hongkongban még nyáron törtek ki demonstrációk a hongkongi kormányzat által kiadott, és azóta már visszavont kiadatási törvényjavaslat ellen, ami ha hatályba lépett volna, Kína kedvére büntethette volna a Hongkongban biztonságot kereső politikai menekülteket. A törvénytervezet visszavonása ellenére az egyre erőszakosabb demonstrációk azóta is folynak részben a kínai elnyomás, részben a Pekinggel megalkudni akart hongkongi kormányzat, részben pedig a tüntetések során elkövetett rendőri brutalitások miatt.

 

NYITÓKÉP: Amanda Lind / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje, bizonyítani!

Orbán Viktoron kívül Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és Kunhalmi Ágnes szolgáltatta a híranyagot a héten.

Thomas Schäfer holttestét egy vasúti sínen találták meg, a rendőrség az idegenkezűséget kizárja. A FAZ idézett a búcsúlevélből, de utóbb törölte.

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

Összefoglalónk az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatójáról: kórházparancsnokok érkeznek, fiatalok és gyerekek is vannak a fertőzöttek között, tizennégy ember van lélegeztetőgépen.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Puebla állam kormányzója, Luis Miguel Barbosa valószínűleg megnyerte a félretájékoztatási versenyt online beszédében.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás