Miért haldoklik a sci-fi napjainkban? Miért sorvad el a jövő? Mi értelme annak, hogy az európai írók az amerikai piacra próbálnak betörni? Magyarországra érkezik Jacek Dukaj, Lengyelország egyik legismertebb sci-fi írója: interjúztunk vele!

Miközben nálunk Pécsen és Budán teljesen beépítették az egykori szőlőket, a Balatonon pedig most zajlik ez a folyamat, Olaszország rájött: a kőteraszokkal elválasztott ültetvények óriási értéket képeznek, és támogatni kezdték a helyreállításukat. Mutatjuk, miről van szó!

A politikusok elhozták nekünk a fortyogó gyűlöletet, de még ebben a helyzetben is meg kell maradnunk embernek, vallja az ország legfoglakoztatottabb és legkarcosabb orgánumú színésze, Thuróczy Szabolcs, aki szerint, ha valami jó művészet, az úgyis el fog jutni az emberekhez. Az Aranyélet érző szívű maffiózója, az HBO legújabb, készülő sorozatának tartótisztje az Azonnali podcastjában mesélt a koronavírus alatt töltött időkről, nyírségi identitásáról, megmásított rendszerváltásról és arról, hogy mivel lenne érdemesebb foglalkozni egy sima hétköznapon. Interjú!

Dominic Fritz, Temesvár németországi német nemzetiségű polgármestere adott egy interjút, amiben elmondta, hogy a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetben van, és emiatt jóval kevesebb tervet tud megvalósítani az első évében, mint tervezte.

Nem befolyásolja a böjtöt az oltás, mondta az Azonnalinak a Magyar Iszlám Közösség alelnöke.

Igencsak érdekes interjút adott Paul Nolte. A berlini történészprofesszor úgy látja: a járvány olyan hosszú ideig húzódhat el, hogy a most ideiglenesnek tűnő változások hosszútávon is velünk maradnak. Szerinte nincs visszaút már a régi világba, a szájmaszkot bent nem vesszük már le soha, és sokan az anonimitásukat is féltik.

A Müszi és a Dürer Kert bezárása után fájóan hiányzik ma Budapestről az undergroundot felkaroló kulturális tér. A ferencvárosi önkormányzat Konnektor Művészeti Inkubátorház néven ezért új otthont kínál az undergroundnak: három teremre kedvezményes bérleti díj ellenében már pályázni is lehet. A kutyapártos alpolgármester még a gonosz földönkívülieket is várja, hogy pályázzanak, még akkor is, ha ezzel földönkívüli inváziót indít el.

Dürer, Városliget, Közvágóhíd: helyek, amiket a NER arroganciája és vasbetonfétise formál újra, és elveszítik mindazt, ami miatt igazán szeretni lehetett őket.

Ha szó is van a jelenlegi lockdown lazításáról, elsősorban az éttermek és az üzletek kerülnek szóba. Egy német tudományos tanulmány szerint azonban a színházakban és a mozikban feleakkora a fertőzési veszély, mint sok más zárt térben.

Palesztinában gombamódra nőnek ki a földből különböző zenei fesztiválok és formációk, a járványügyi korlátozásokból pedig ott is sokaknak elegük van. Az Azonnali helyben élő olvasója arról mesélt nekünk, hogy néz ki az ifjúsági kultúra Ramallahban, de a járvány palesztinai következményei is szóba kerültek.

A francia parlament elfogadta, hogy a különféle vidéki zajok, hangok – többek között a kakaskukorékolás – nem adhatnak alapot csendháborítás miatti perekre, azok ugyanis ezentúl a nemzeti örökségvédelem oltalma alatt állnak.

A Képzőművészeti Központ épülete hétfőn gyulladt ki, a pár éve felújított orgonát is kérdéses, hogy meg lehet-e menteni.

Egyhónapos szünet után megújul és visszatér az Azonnali podcastja, a Helyzet – új formátummal, logóval és tartalommal. Tartsatok velünk!

A magyar emlékezetpolitikát nem a konszenzusok jellemzik: az egyik oldal hősei a másik oldal szemében árulók. A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak. A Vér/Tanú rádiós hangjáték ezt a témát járta körbe.

Romániai román, erdélyi magyar és világpolitika, valamint kultúra, gazdaság és sok minden más is fog szerepelni az erdélyi/romániai magyarság új portálján, az Új Héten. A portál az ötven évvel ezelőtt indult A Hét hetilap hagyományát folytatja majd.

Sok olyan mese létezik, amely megbotránkoztathatja Dúró Dórát, mert nem a keresztény értékeket és a klasszikus családmodellt hirdetik.

Nem akartak neki gitárt venni, kidobták a hadseregből, az Egyesült Államokban eleinte nem is tudott befutni, majd örökre megváltoztatta a rockzenét. Jimi Hendrix gitárt égetett, feldolgozta az amerikai himnuszt is, majd amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozott fél évszázada ezen a napon.

Századfordulós villában, luxuskörülmények között fog működni az évi 600 millió forintos állami támogatásból működő Kertész Imre Intézet. Nemcsak az irodalmi Nobel-díjas névadó, hanem más írók hagyatékát is fel fogja dolgozni és közkinccsé tenni. Személyesen Schmidt Mária mutatta meg az intézet központját a sajtónak, ott voltunk mi is!

Ezzel a hasonlattal írta le Ikotity István, a Bunyevác Kulturális Intézet igazgatója azt az utóbbi évtizedben felmerült ötletet, hogy külön kisebbségként ismerjék el a bunyevácokat. Ő úgy van ezzel: még csak az kéne, hiszen akkor elkezdődnének a csaták a pénzekért is. A volt LMP-s parlamenti képviselőt frissen megjelent könyve kapcsán kérdeztük a Balkán magyarok által alig ismert népcsoportjáról, amelynek másik ismert tagja Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója.

Bár a kutatások kiszervezése terén visszavette a költéseit a Szász Jenő-féle Nemzetstratégiai Kutatóintézet, cserébe rendeltek szakmai konzultációkhoz luxuscateringet, 15 millióért takaríttatták az irodaházat, és ismét készült többmillióért olyan élményfilm, amit nem lehet fellelni az interneten. Megnéztük az NSKI 2019-es és 2020-as szerződéseit.

A rajongóknak szentségtöréssel lehet egyenértékű az, amit a Netflix csinált a Snowpiercerből: a filozofikus elmélkedéseket a társadalom mibenlétéről szinte teljesen kilúgozták a sorozatból, és a nyomorban élő elnyomottakkal is jóval kevesebbet foglalkoznak. A másik oldalon viszont kapunk egy sokkal realisztikusabb, pezsgőbb társadalmat, aminek politikai interakciót élvezet nézni.

A magyar miniszterelnök hatalmasat filozofált a szlovák kormányfőnek pénteki sajtótájékoztatóján: Orbán szerint a magyarok a hatalmas sztyeppei világ maradványai, és magától értetődő, hogy szlávok mindig lesznek, de az, hogy a magyarok megmaradnak-e, csak a nyelven és a kultúrán múlik. Mutatjuk, mi volt Orbán és Matovič első közös sajtótájékoztatóján!

Miután a koronavírus miatt elmaradtak a turisták, több állat is úgy döntött, a híres kőtömbök közé költözik be.

A horvát kikötőváros idén Európa kulturális fővárosa, ám a jelenlegi helyzetben a programokat le kellett mondaniuk. Miután a programiroda hetven alkalmazottjának jelentős részét elbocsátották, gyakorlatilag leállt a munka. Sokan azt kérik: hadd folytathassák jövőre, amit idénre terveztek.

Ezen felül a kormány mentőövet dob a vendéglátósoknak, a turizmusnak, a kulturális szektornak és a taxisoknak is. Itt van a miniszterelnöki bejelentés, immáron hanggal!

Bajorország mellett a nyugatnémet Saar-vidék tartomány döntött még csak így Németországban, Berlinben fokozatos lesz a bezárás, de a német fővárosban már most lekapcsolták teljesen a kulturális életet.

Emellett nincs áldozás és szenteltvíz a Stephansdomban, elhalasztják a focimeccseket és tilos a belépés Olaszországból: így készül Ausztria a koronavírusra.

Mit írnak majd a 2050-es történelemkönyvek a 2010-es évekről? Kovács Éva szubjektív hangvételű írásában azt próbálja meg megérteni, miért horgonyzott le teljesen a 2010-es évektől a magyar társadalom a keleti értékvilág mellett.

Demeter Szilárd szerint a Térey-ösztöndíjnál nincs demokratikusabb a szakmában, az azt visszautasító írók mindegyikének helyére pedig öt hasonlóan tehetséges alkotó vár. Szerinte nem fenyegető, hogy két év után öt embert kiszórnak a programból, mivel egyáltalán nem baj, ha van egy kis verseny.

Megindokolta a külügy az Azonnalinak, miért vonták vissza Bartók Imre jelölését az Irodalom Éjszakájáról: úgy értették, nem akar részt venni az államilag finanszírozott kultúrában.

Egyik nap visszamondta egy író a PIM ösztöndíját, a másik nap a külügyminisztérium kirakta egy irodalmi rendezvényről. Bartók Imre példája mutatja, hogy nem alaptalanul szkeptikusak a magyar irodalmi élet szereplői a kultúrkampfos állami kultúrairányítással és a jelentkezés nélkül, beajánlás-alapon szórt ösztöndíjakkal.

Olga Ljubimova óriási aranyköpéseket felejtett a régi blogján: baromira nem értem a művészfilmeket, nem akarom megnézni a Mona Lisát, a British Museum időpazarlás volt, a Louvre-ba soha nem is mennék.

Konkrét ígéretek helyett nagy általánosságokat fogalmazott meg Géber József a sajtótájékoztatóján.

A prágai Állami Opera ünnepélyes újranyitásra a németek csak a kulturális miniszterüket küldik.

Ludomir Różycki befejezetlen művét Lengyelország egyik legismertebb klasszikus hegedűművésze írta újra.

Ha elfogadják a kultúratámogatás átalakítását célzó törvényt, tüntetéssorozat kezdődik, mondta az Azonnalinak Novkov Máté, az Örkény Színház színésze a hétfői tüntetésen.

Brazíliában ma már az emberektől kell kunyerálnod, ha az LMBTQ-ról vagy a színesbőrűekről akarsz filmet készíteni.

A sajtó hazudik, lesz pénz – ígérte Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a színházigazgatóknak írt hétfői levelében, amely az Azonnali birtokába jutott. A levelet egyébként azzal kezdi, hogy az orruk alá dörgöli, mennyi állami pénzt kaptak idén. Jordán Tamás a levélről azt mondta az Azonnalinak: egy államtitkár szavaiban nem illik kételkedni, de miért csak most írt?

A kínai nagykövetség egyenesen megfenyegetett egy svéd írószövetséget, hogy ha nem vonják vissza a Kínában fogságban tartott író, Gui Minhai díjazását, „annak következményei lesznek”. A svéd válasz már a miniszterelnöktől érkezett.