Hat alkalom, amikor a külügy megmutatta, hol lakik a magyarok istene

Szerző: Aradi Péter
2021.12.30. 08:25

Az avatatlan, külső megfigyelő számára úgy tűnhet, mintha a magyar külügy legfontosabb feladata az lenne, hogy időről időre elgáncsolja az EU-t, és hogy szimbolikus ügyekben kakaskodjon. Lehet, hogy a háttérben valahol megbújik egy nagyobb, komplexebb mesterterv is, de hogy mi lenne az, nem ebből a cikkből fog kiderülni. Hogy ezt bebizonyítsuk, összeszedtünk párt példát, amikor a magyar diplomácia elég érdekes módon szegte meg a diplomáciai protokollt.

Hat alkalom, amikor a külügy megmutatta, hol lakik a magyarok istene

A toll-lopás ügy

Ha valaki, akkor a magyarok nagyon jól tudják, Moszkva milyen dezinformációs háborút folytat Európában, ugyanis már 2021 elején első kézből voltak elszenvedői egynek.

A támadás pedig a legfelsőbb orosz politikai körökből érkezett

– kész szerencse, hogy később sikerült elhárítani a bajt, ami ékes bizonyítéka a magyarok éberségének és rátermettségének.

Idén januárban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában tárgyalt, és a megbeszélések még el sem kezdődtek, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter máris megjegyezte, hogy

a magyarok lopják a tollaikat.

Ezt ráadásul az orosz kollégája videóban meg is osztották a világgal.

Az történt, hogy a Szijjártóval érkező tolmács kivett egy tollat a tárgyalóterem asztalán álló tartóból, utána pedig a táskájához fordult, ami úgy is tűnhetett, hogy azonnal elteszi a tollat. Ekkor szólalt meg félig a kamerának, félig a mellette ülőnek Lavrov.

Azonban nem kell megijedni, toll-lopásról szó sem volt, a magyar külügy később azt írta, mindössze annyi történt, hogy a tolmács a tárgyalás elején előbb a tollért nyúlt, majd megigazította a táskáját. A HVG-nek később megszólalt a tolmács is, aki bár nem kívánta részletezni az ügyet, annyit megjegyzett, hogy méltatlan volt az eset.

Egy támadás visszaverve. Még hogy a Magyarország az egyik legsérülékenyebb az orosz propagandával szemben? Akkor ezt kapd ki, Political Capital! Siker!

A Petry-ügy

Petry Zsolt hatodik éve dolgozott a berlini Hertha BSC-nél kapusedzőként, amikor a Magyar Nemzetnek sikerült április elején egy olyan interjút adnia, amiért már másnap kirúgták a klubtól. Petry arról beszélt, hogy a magyar válogatott kezdő kapusának, Gulácsi Péternek – akik nem sokkal korábban kiállt a szivárványcsaládok mellett – inkább a focira kéne koncentrálnia és nem társadalompolitikai kérdésekben megszólalni.

„A bevándorláspolitika nálam az erkölcsi leépülés megnyilvánulása. (...) én nem szívesen nézem végig azt az erkölcsi leépülést, ami végigsöpör a kontinensen”

– fogalmazott állítólag az interjúban Petry.

A Hertha már a következő napon reagált, mint mondták, elégedettek az edző munkájával, azonban nyilatkozata nem illeszkedik a klub toleranciával, esélyegyenlőséggel és sokszínűséggel kapcsolatos szellemiségéhez.

Nem kellett sokat várni arra sem, hogy a magyar külpolitika is működésbe lendüljön. A következő kormányinfón Gulyás Gergely már arról beszélt, hogy ő Petry minden szavával egyetért, és szerinte Németországban csúfosan korlátozzák a véleményszabadságot. Gulyásnak még azzal sikerült teteznie a dolgot, hogy megjegyezte, hogy

„a huszadik században volt totalitarizmus, ami Németországból indult, nem szeretnénk, ha a huszonegyedikben is lenne”.

Később Orbán Viktor is kiállt Petry mellett, a magyar külügy pedig bekérette a budapesti német nagykövetség ügyvivőjét.

A vége az lett, hogy sikerült felhergelni a németeket, akik visszautasították a náci párhuzamot, Petry pedig Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta, a Magyar Nemzet egyeztetés nélkül megváltoztatta az interjú szövegét.

A kép, ami miatt sokan Gulácsi Péter fejét követelték – köztük Petry Zsolt, a Hertha BSC egykori kapusedzője is.

A kép, ami miatt sokan Gulácsi Péter fejét követelték – köztük Petry Zsolt, a Hertha BSC egykori kapusedzője is.

Fotó: Gulácsi Péter / Facebook

Szivárványszínek és a müncheni stadion

A magyar kormány a Jobbik támogatásával június 15-én, alig egy héttel a német-magyar Eb-meccs előtt megszavazta a parlamentben a gyermekvédelmi, más néven pedofiltörvényt, ami a kritikusai szerint összemossa a homoszexualitást és a nemváltoztatást a pedofíliával. Az orosz mintára összerakott törvény hatalmas botrányt okozott, a következményeit a 2022-es választások eredményétől függetlenül valószínűleg

még évekig érezni fogják Orbánék külföldön.

A törvény megszavazása után Németországban online petíciót indítottak, hogy világítsák szivárványszínűre a müncheni stadiont, ahol a magyar válogatott a német válogatottál játszott az Eb csoportkörének utolsó fordulóján.

A szivárványszínű kivilágítás mögé beállt Dieter Reiter, a város polgármestere is, aki elmondta, hogy a szeretnének erős üzenetet küldeni, hogy München kiáll a sokszínűség és a tolerancia mellett.

Az üzengetésből természetesen nem maradhatott ki Szijjártó Péter sem.

Az UEFA végül nem engedte meg, hogy szivárványszínű legyen a stadion, de mire ez kiderült, sikerült akkora a balhét csinálni, hogy roppant elegáns módon Orbán Viktor is inkább Brüsszelbe repült, hogy a neofasiszta Olasz Testvérek párt elnökével, Giorgia Melonival tárgyaljon,

miközben a Bild szerint már Orbán érkezésének az időpontja, illetve szállásának a helye is biztos volt.

A meccs végül 2-2-val ért véget, illetve a meccs után náci karlendítésért és a rendőrök dobálásáért 11 szurkoló ellen emeltek a németek vádat, akikért aztán Szijjártó látszólag megint óriási elánnal küzdött, nehogy a 2-2-es, bravúros döntetlennek örülhessen kicsit az ország. Siker? Nanáci!

Túszejtés az EU-ban

Magyarország idén annyiszor vétózott meg többnyire Kínával szembeni közös EU-s nyilatkozatot, hogy már a németeknél is betelt a pohár. Szijjártó Péter először márciusban borzolta fel a tollait, amikor

értelmetlennek és károsnak tartotta, hogy az EU az ujgur népirtás miatt szankciókat vezetett be több kínai személy és entitás ellen.

A következő hónapokban aztán Magyarország több olyan, a kínai politikát elítélő közös EU-s kiállást is megvétózott, amikben Hongkong önállóságának szűkítését ítélték volna el. Szijjártó azt mondta, azért vétózták meg őket, mert szerinte ezeknek a nyilatkozatoknak semmi értelme, szerinte ezek nem változtatnak semmin.

Az akkori német külügyminiszternél, Heiko Maasnál aztán nyáron elszakadt a cérna, és kijelentette, hogy

az EU nem engedheti meg magának, hogy egy tagállam vétójával akadályozzák, és túszul ejtsék az EU-s külpolitikát.

Maas vezetésével a németek ekkor arról kezdtek hangosan gondolkodni, mi lenne, ha külügyi döntésekhez elég lenne a többség is, hogy a renitens országokat – köztük Magyarországot – így meg lehessen kerülni.

Mire eddig eljutottunk, Magyarország egyébként megvétózott egy összetett kereskedelmi megállapodást, és egy izraeli-palesztin tűzszünetre felhívó közleményt is.

A helyzet decemberben attól lett csak igazán érdekes, hogy az új német külügyminiszter, a Zöld-társelnök Annalena Baerbock bejelentette, hogy

Németország ezentúl keményebben fel fog lépni a tekintélyelvű rendszerek ellen,

ami amúgy szerepel az SPD, az FDP és a Zöldek alkotta kormánykoalíció kormányprogramjában is.

Szijjártó Péter levelet ír.

Szijjártó Péter levelet ír.

Fotó: Szijjártó Péter / Facebook

Megvétózott gyermekjogi stratégia

Harminc évvel azután, hogy a Magyarország aláírta az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, Varga Judit büszkén jelentette be októberben Facebookon, hogy lengyel kollégájával együtt

megfúrták az Európai Bizottság gyermekjogi stratégiáját.

A stratégia egyébként mindössze ajánlásokat tartalmazott, hogyan lehetne erőszakmentéssé tenni a gyerekkort, vagy gyerekbaráttá az igazságszolgáltatást.

A stratégia aláírásával a kormány mindössze annyit vállalt volna, hogy elkötelezettek amellett, hogy a gyerekek biztonságos, támogató környezetben nőhessenek fel, és az állam biztosítja a feltételeket, ami a fejlődésükhöz, tehetségük kibontakoztatásához szükséges.

A magyar kormány számára a kellemetlen pont valószínűleg az lehetett, hogy a stratégia részeként arra biztatták a kormányokat, hogy a gyerekek számára is érthető módon mutassák be a jogszabályokat, a demokrácia működését, és hogy a képviselők vegyék figyelembe a gyerekek véleményét is.

A kormány aztán ezzel fűtötte tovább a hónapok óta dübörgő kampányát, miszerint a radikális baloldal genderpropagandistákkal szeretné megtörni a közép-európai népeket

– bár az még nem derült ki, milyen céllal. Mint Varga fogalmazott, ők nem szeretnék, ha LMBTQ-aktivisták lepnék el az iskolákat, holott, mint arra a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány felhívta a figyelmet, erről szó sincs, és

az LMBTQI betűszó is mindössze háromszor szerepel a dokumentumban,

ebből kétszer ráadásul csak lábjegyzetként.

A magyar igazságügyminiszter, Varga Judit e képpel számolt be követőinek, hogy megvétózta az „LMBTQ-lobbit” az Európai Unió Tanácsában.

A magyar igazságügyminiszter, Varga Judit e képpel számolt be követőinek, hogy megvétózta az „LMBTQ-lobbit” az Európai Unió Tanácsában.

Fotó: Varga Judit / Facebook

77 milliárd támogatás Magyarországnak? Na még mit nem!

Közös közlemény elfogadása nélkül ért véget novemberben Brüsszelben az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok tanácsülése, mert Magyarország, immár rutinos, öreg rókaként, blokkolta az elfogadását. Ezt ugyan az uniós ügyeknél már megszokhattuk, azonban

az EGT közel 30 éves történetében ez most először fordult elő.

A lépés egy hosszú hónapok óta húzódó ügynek az egyik meglehetősen méltatlan következménye, amit nem kizárt, hogy hasonlóan kifinomult gesztusok követnek még.

„A magyarok túszul ejtették a közös nyilatkozatot, hogy ezzel befolyásolják a Norvég Alapról szóló kétoldalú vitájukat Norvégiával. Minden utat elzártak a kompromisszumhoz”

– foglalta össze a dolgot egy meg nem nevezett diplomata a Népszavának.

A magyar kormánynak augusztusban vált kifejezetten feszültté a viszonya Norvégiával, miután a norvégok egyszerűen kinevették a magyar kormányt, amikor kiderült, azt fontolgatják, hogy jogi lépéseket tesznek, amiért a magyar kormány kakaskodása miatt Magyarország elbukta a Norvég Alap Magyarországnak ítélt 77 milliárd forintnyi támogatását.

A kormány egyébként megint csak magát hibáztathatta, ugyanis azért esett el a pénztől, mert nem sikerült megegyezniük a a norvég kormánnyal, hogy a pénz egy részének szétosztásáért mely civil szervezet feleljen, ami egyébként a 77 milliárd forintból mindössze 4 milliárd forint lett volna.

A dolog már augusztus előtt is meglehetősen komikus volt, amikor a magyar kormány egy, a Magyar Közlönyben megjelent abszurd határozatban rögzítette, hogy

a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak.

Siker? Hát, nyilván, idegenben jó a döntetlen is.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Norvég Alap körüli ügy miatt még tüntetést is szervezett a norvég követség elé augusztus 18-án.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Norvég Alap körüli ügy miatt még tüntetést is szervezett a norvég követség elé augusztus 18-án.

Fotó: Papp Zsanett Gréta / Azonnali

NYITÓKÉP:  Szijjártó Péter / Facebook

Aradi Péter
Aradi Péter Az Azonnali újságírója

Szeret futni, írni, olvasni, utazni. Mindenhol és mindenben leginkább az érdekli, ami így vagy úgy, de nagyon csúnyán elromlott.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek