+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. június 21. péntek, 16:08
Kiverte a biztosítékot Hongkongban a kiadatási törvény tervezett módosítása, ami az utcára vonulók szerint kiszolgáltatja a jogrendszert Pekingnek. A június 12-i megmozdulást a rendőrség erőszakkal oszlatta fel, így most már nem csak a törvénymódosítás, hanem a rendőri brutalitás ellen is ezrek tüntetnek a városállamban.

Továbbra sem csillapodnak a kedélyek Hongkongban, ismét demonstrálók ezrei vették birtokukba a városállam utcáit, körülvéve a helyi rendőrkapitányságokat – írja a BBC. A tüntetők több dolgot is követelnek: egyrészről a hongkongi kiadatási törvény végleges visszavonását, másrészről a korábbi megmozdulásokon tanúsított rendőri erőszak elkövetőinek felelősségre vonását.

 

De mi is ez a kiadatási törvény, és mi vele a probléma?

 

Hongkong az „egy állam, két rendszer” koncepció alapján 1997 óta Kínai Népköztársaság részét képezi, hivatalosan Kína közigazgatási területeként. Hongkong viszonylagos autonómiát élvez a kínai államon belül, alaptörvénye szerint a honvédelmi és külügyi kérdésekben teljesen önállóan dönthet, továbbá a jogrendszere is független Pekingtől.

 

Ez utóbbit látta sok hongkongi lakos veszélyeztetve a kiadatási törvény júniusban benyújtott módosításával kapcsolatban, aminek értelmében

 

Hongkong olyan országok számára is kiadhatja a bűncselekmény elkövetésével vádolt személyeket, akikkel eddig nem volt kiadatási egyezménye a városállamnak.

 

A kritikák szerint ez kiszolgáltatja a hongkongi jogrendszert Pekingnek: Kína zöld utat kaphatna, hogy kedve szerint büntethesse a politikai menekülteket, amit tetéz az is, hogy a kínai igazságszolgátatást az ellenzők amúgy sem tartják átláthatónak. 

 

A tervezett módosítás ellen június 12-én kezdődtek demonstrációk, ezen a rendfenntartó szervek jogsértésre hivatkozva erőszakkal oszlatták fel a tüntetést, többeket előzetes letartóztatásba helyezve. A rendőrség ugyan cáfolja az erőszakkal kapcsolatos vádakat, az Amnesty International szerint azonban a június 12-i demonstráció során 14 esetben indokolatlanul tartóztattak le tüntetőket, és 72 ember sérült meg, köztük 21 rendőr.

 

A  hongkongi kormányzat időlegesen vissza is vonta a törvénymódosítást, annak ellenére is, hogy a kormányzó Carrie Lam korábban azt mondta, nem áll szándékukban. Az erőszakba torkolló tiltakozások hatására azonban Lam meggondolta magát, és a tervezet visszavonásával egyidőben elnézést is kért a hongkongiaktól.

 

A tüntetők száma ezt követően megcsappant, ám a tömeg egy része pénteken ismét utcára vonult.

 

Most a demonstrálók garanciát követelnek arra, hogy a kiadatási törvény módosítására a későbbiekben se kerülhessen sor, továbbá a rendőri brutalitás független kivizsgálása is a követelések közé került.

 

NYITÓKÉP: Kushiro Photography / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Utazás, kiállítás, zene, egy ritka jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár őszinte tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!

Ez a cikk nem Erdélyről, nem a magyarokról, nem az RMDSZ-ről és nem a romániai magyarok autonómiatörekvéseiről fog szólni. Ez a cikk a román pártok történetét járja körbe.

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás