+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. augusztus 21. szerda, 13:00
Miro Kovač önálló horvát részt követel a már most is az átláthatatlanságig bonyolult Bosznia-Hercegovinában. Zágrábot régóta zavarja, hogy a horvát kisebbség a bosnyákokkal alkot közös föderációt, ami miatt a helyi horvát nacionalisták még a társállamelnöki poszttól is elesnek mindig. Te egyetértesz az ötlettel? Szavazz!

Miro Kovač egykori horvát külügyminiszter, a horvát parlament külügyi bizottságának jelenlegi elnöke adott rövid interjút Mostarban a herceg-boszniai (azaz a horvátok lakta rész) televíziójának. Ebben többek között arról beszélt, hogy

 

Bosznia-Hercegovinát a belga modell alapján kell átalakítani: azaz a nyelvi és nemzetiségi csoportoknak szigorúan el kell egymástól különülniük.

 

Kovač azt szeretné, hogy az országon belüli föderációt, amit a horvátok és bosnyákok alkotnak, osszák ketté, azaz jöjjön létre egy csak horvát többségű rész – ezzel még inkább megpecsételve a boszniai polgárháborúban lezajlott etnikai tisztogatásokat. Ma ugyanis csak a szerbeknek adja meg az 1995-ös daytoni egyezmény – amely a polgárháborút egykoron lezárta – a jogot arra, hogy a szerb csapatok által etnikailag részben megtisztított, azaz mára szerb többségű területeken egy önálló országrészt, a Republika Srpskát hozhassák létre.

 

Kovač azt szeretné, hogy Belgium mintájára Bosznia-Hercegovina szétszakadna három részre: a szerbek, bosnyákok és horvátok régióira. Azaz egy önálló parlamentet követelne az ország horvát lakosainak.

 

MIRO KOVAČ EGY NACIONALISTÁBB KORMÁNYBAN VOLT KÜLÜGYMINISZTER, JELENLEG A HORVÁT PARLAMENT KÜLÜGYI BIZOTTSÁGÁT VEZETI, TÚLSÁGOSAN KLERIKÁLIS ÉS ABORTUSZELLENES NÉZETEI MIATT NEM TÚL JÓ A VISZONYA ANDREJ PLENKOVIĆ JELENEGI MINISZTERELNÖKKEL, NOHA MINDKETTEN A KONZERVATÍV HDZ TAGJAI. FOTÓ: WIKI

 

Kérdéses persze, mennyire számít ma Miro Kovač szava. A HDZ-s politikus a korábbi, nacionalistább HDZ-elnök, Tomislav Karamarko embere volt, 2015 és 2016 között töltött be külügyminiszteri posztot. 2016 ősze után, amikor Andrej Plenković révén a HDZ mérsékeltebb szárnya került hatalomra,

 

Kovač elvesztette befolyását, a külügyi bizottság elnöki posztja inkább parkolópálya számára.

 

Azonban azon véleményével, hogy Bosznia-Hercegovinát etnikai alapon tovább kell darabolni, nincs egyedül, ebben a hivatalos Zágráb is támogatja.

 

Zágráb régóta szorgalmazza az etnikai gettósítás elmélyítését

 

A jelenlegi boszniai alkotmány értelmében a balkáni országot ma két országrész alkotja: a főleg (de nem kizárólagosan) szerbek lakta Republika Srpska, amit vasmarokkal irányítanak a szerb nacionalisták, illetve a bosnyák-horvát föderáció, amin belül a bosnyák és horvát nacionalisták mellett a közös identitást hangsúlyozó baloldali és liberális pártok is erősek. Ilyen párt például a balliberális, antinacionalista Naša Stranka (Mi Pártunk), az elnökükkel itt olvashatjátok az interjúnkat.

 

Azért, mert a horvátok közös államrészben élnek a bosnyákokkal, az egész ország államfőválasztásán is előfordulhat, hogy akár bosnyákok is leszavazhatnak a horvát jelöltek valamelyikére.

 

Arról van szó, hogy az egész ország élén három társállamelnök áll, akik a három államalkotó nemzetet, a szerbek, a horvátot és a bosnyákot jelenítik meg. Míg a szerb jelöltekre csak a Republika Srpska területén élő szerbek szavazhatnak, így értelemszerűen azt a pozíciót mindig egy szerb nacionalista – jelenleg Milorad Dodik – nyeri el, addig a horvát és a bosnyák jelöltekre, akikre a horvát-bosnyák államrész horvát és bosnyák nemzetiségű lakosai szavazhatnak, nincs nemzetiségi megkötés. Azaz

 

simán előfordulhat, hogy a bosnyákok a horvát jelöltek közül választanak.

 

Ez történt tavaly októberben is: a városi bosnyák baloldali és liberális szavazók voksaival a horvátokoknak fenntartott társállamelnöki posztot Željko Komšić szerezte meg. A horvát nemzetiségű, de magát bosznia-hercegoviniai polgárnak tartó balliberális politikus ki tudta így ütni a Zágráb által favorizált horvát nacionalista jelöltet, aki a jelenlegi zágrábi kormánypárt helyi lerakatának, a HDZ BiH-nek a színeiben indult. Hiába hozta el tényleg a hercegovinai horvát szavazatok többségét, Komšić a szarajevói vagy tuzlai, főként bosnyák balliberálisok támogatásával le tudta nyomni őt.

 

BOSZNIA-HERCEGOVINA KÉT ÁLLAMALKOTÓ RÉSZE: A SZERB TÖBBSÉGŰ REPUBLIKA SRPSKA NARANCS SZÍNNEL, A BOSNYÁK-HORVÁT FÖDERÁCIÓ ZÖLDDEL (BOSNYÁK TÖBBSÉG) ÉS KÉKKEL (HA SÖTÉTKÉK, AKKOR HORVÁT TÖBBSÉG). A TÉRKÉP FORRÁSA: RFE, AHOL MEG LEHET NÉZNI AZT IS, HOGYAN NÉZTEK KI AZ ETNIKAI ARÁNYOK A DAYTONI EGYEZMÉNY ELŐTT.

 

Ez Zágrábot annyira felháborította, hogy Komšićtól még a horvátságát is elvitatták. A politikus persze horvát, de tényleg nem horvát nacionalista. Szerinte

 

már a mostani alkotmányos berendezkedés is túlságosan etnikai gettókhoz vezet,

 

ezzel szemben ő a közös bosznia-hercegoviniai identitást hangsúlyozná.

 

Miközben tehát Zágráb és a HDZ BiH azt követeli, hogy csak horvátok szavazhassanak a horvát jelöltekre, Komšić eleve megszüntetné az etnikai választási listákat, mondván: mindenki, aki Bosznia-Hercegovina polgára szavazhasson bármelyik jelöltre, ne legyenek zárt horvát, szerb és bosnyák választói és jelölti listák.

 

Amúgy a jelenlegi rendszer nem csak gettósít, de diszkriminál is, ugyanis azok, akik nem tartoznak egyik nagy nemzetiséghez sem (mondjuk mert cigányok, zsidók, vagy eleve jugoszlávnak, esetleg boszniai-hercegovinainak vallják magukat), nem is szavazhatnak számos választáson, hiába ők is az ország állampolgárai.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett országban független megfigyelők számtalan választási visszaélést jelentettek, a hatóságok ezekből egyet sem ismertek el.

Fideszes nincs a jelöltek között, a párt néppártbeli tagsága ugyanis még mindig revízió alatt van. De KDNP-s, felvidéki hidas és MKP-s vagy épp erdélyi RMDSZ-es politikus sem jelöltette magát pozíciókra.

Nagy szavak ezek, hiszen a miniszterelnök hónapok óta azzal küzdött, hogy még a saját képviselői egy része is torpedózza a terveit.

A Hosszúlépés mozgalom kezdeményezése célba ért, a II. kerület már bevállalt egy női szobrot. Kerpel-Fronius Gábor azt ígéri, az új köztéri szobrokkal vége a tíz éve tartó vizuális környezetszennyezésnek.

A terhes nőre harmincöt esetet sikerült rábizonyítani, de valószínűleg több követőjéről is nagyon sok pénzt gombolt le.

Újabb óriási tüntetésen követelték Prágában az összeférhetetlenséggel vádolt miniszterelnök lemondását.

Az Azonnali megkérdezte a leköszönő elnök Nagy Károlytól, mit szól az eredményhez, és nem csalódott-e miatta.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás