Tovább darabolnák Bosznia-Hercegovinát: most Zágráb tenné, Belgium mintájára

Miro Kovač önálló horvát részt követel a már most is az átláthatatlanságig bonyolult Bosznia-Hercegovinában. Zágrábot régóta zavarja, hogy a horvát kisebbség a bosnyákokkal alkot közös föderációt, ami miatt a helyi horvát nacionalisták még a társállamelnöki poszttól is elesnek mindig. Te egyetértesz az ötlettel? Szavazz!

Miro Kovač egykori horvát külügyminiszter, a horvát parlament külügyi bizottságának jelenlegi elnöke adott rövid interjút Mostarban a herceg-boszniai (azaz a horvátok lakta rész) televíziójának. Ebben többek között arról beszélt, hogy

Kovač azt szeretné, hogy az országon belüli föderációt, amit a horvátok és bosnyákok alkotnak, osszák ketté, azaz jöjjön létre egy csak horvát többségű rész – ezzel még inkább megpecsételve a boszniai polgárháborúban lezajlott etnikai tisztogatásokat. Ma ugyanis csak a szerbeknek adja meg az 1995-ös daytoni egyezmény – amely a polgárháborút egykoron lezárta – a jogot arra, hogy a szerb csapatok által etnikailag részben megtisztított, azaz mára szerb többségű területeken egy önálló országrészt, a Republika Srpskát hozhassák létre.

Kovač azt szeretné, hogy Belgium mintájára Bosznia-Hercegovina szétszakadna három részre: a szerbek, bosnyákok és horvátok régióira. Azaz egy önálló parlamentet követelne az ország horvát lakosainak.

Kérdéses persze, mennyire számít ma Miro Kovač szava. A HDZ-s politikus a korábbi, nacionalistább HDZ-elnök, Tomislav Karamarko embere volt, 2015 és 2016 között töltött be külügyminiszteri posztot. 2016 ősze után, amikor Andrej Plenković révén a HDZ mérsékeltebb szárnya került hatalomra,

Azonban azon véleményével, hogy Bosznia-Hercegovinát etnikai alapon tovább kell darabolni, nincs egyedül, ebben a hivatalos Zágráb is támogatja.

Zágráb régóta szorgalmazza az etnikai gettósítás elmélyítését

A jelenlegi boszniai alkotmány értelmében a balkáni országot ma két országrész alkotja: a főleg (de nem kizárólagosan) szerbek lakta Republika Srpska, amit vasmarokkal irányítanak a szerb nacionalisták, illetve a bosnyák-horvát föderáció, amin belül a bosnyák és horvát nacionalisták mellett a közös identitást hangsúlyozó baloldali és liberális pártok is erősek. Ilyen párt például a balliberális, antinacionalista Naša Stranka (Mi Pártunk), az elnökükkel itt olvashatjátok az interjúnkat.

Azért, mert a horvátok közös államrészben élnek a bosnyákokkal, az egész ország államfőválasztásán is előfordulhat, hogy akár bosnyákok is leszavazhatnak a horvát jelöltek valamelyikére.

Arról van szó, hogy az egész ország élén három társállamelnök áll, akik a három államalkotó nemzetet, a szerbek, a horvátot és a bosnyákot jelenítik meg. Míg a szerb jelöltekre csak a Republika Srpska területén élő szerbek szavazhatnak, így értelemszerűen azt a pozíciót mindig egy szerb nacionalista – jelenleg Milorad Dodik – nyeri el, addig a horvát és a bosnyák jelöltekre, akikre a horvát-bosnyák államrész horvát és bosnyák nemzetiségű lakosai szavazhatnak, nincs nemzetiségi megkötés. Azaz

Ez történt tavaly októberben is: a városi bosnyák baloldali és liberális szavazók voksaival a horvátokoknak fenntartott társállamelnöki posztot Željko Komšić szerezte meg. A horvát nemzetiségű, de magát bosznia-hercegoviniai polgárnak tartó balliberális politikus ki tudta így ütni a Zágráb által favorizált horvát nacionalista jelöltet, aki a jelenlegi zágrábi kormánypárt helyi lerakatának, a HDZ BiH-nek a színeiben indult. Hiába hozta el tényleg a hercegovinai horvát szavazatok többségét, Komšić a szarajevói vagy tuzlai, főként bosnyák balliberálisok támogatásával le tudta nyomni őt.

Ez Zágrábot annyira felháborította, hogy Komšićtól még a horvátságát is elvitatták. A politikus persze horvát, de tényleg nem horvát nacionalista. Szerinte

ezzel szemben ő a közös bosznia-hercegoviniai identitást hangsúlyozná.

Miközben tehát Zágráb és a HDZ BiH azt követeli, hogy csak horvátok szavazhassanak a horvát jelöltekre, Komšić eleve megszüntetné az etnikai választási listákat, mondván: mindenki, aki Bosznia-Hercegovina polgára szavazhasson bármelyik jelöltre, ne legyenek zárt horvát, szerb és bosnyák választói és jelölti listák.

Amúgy a jelenlegi rendszer nem csak gettósít, de diszkriminál is, ugyanis azok, akik nem tartoznak egyik nagy nemzetiséghez sem (mondjuk mert cigányok, zsidók, vagy eleve jugoszlávnak, esetleg boszniai-hercegovinainak vallják magukat), nem is szavazhatnak számos választáson, hiába ők is az ország állampolgárai.