Izrael miniszterelnöke köszönetet mondott Bosznia-Hercegovinának is, mert az ország kiállt a zsidó állam mellett a jelenlegi konfliktusban. Erről azonban nem mindenki értesült Szarajevóban: a bosnyák társállamelnök és Szarajevó polgármestere kifejezetten Gáza mellett szólalt fel. A szerblakta részen viszont kint voltak az izraeli zászlók. Belobbantja a közel-keleti konfliktus a bosznia-hercegoviniai feszültségeket is?
Hét eleje óta azon spekulál az exjugoszláv országok sajtója, hogy vajon tényleg létezik-e egy olyan informális dokumentum, amelyben médiaértesülések szerint Janez Janša szlovén kormányfő a balkáni határok átszabását javasolja, a nagyszerb-nagyhorvát-nagyalbán nacionalista tervekkel való teljes összhangban. A pletykák szerint Orbán Viktornak is köze lehet az akcióhoz, a szlovénok szerint ezzel csak őket járatják le, de van, aki szerint orosz provokáció lehet az egész mögött. Egy állítólagos dokumentum közben kiszivárgott: mutatjuk, mi van benne!
Már több, mint félmillió embert oltottak be a kínai koronavírus ellen Szerbiában alig két hét alatt. Aleksandar Vučić rendszere nyugati, kínai és orosz oltóanyagokat is használ. Hogy ki melyiket választaná, nagyban ideológiai kérdés is. Közben pedig még az oltás kapcsán is össze tudott Szerbia és Koszovó veszni.
Vahidin Preljević a szarajevói egyetem tanáraként az egyik legismertebb értelmiségi hang az országban. Az Azonnalinak nyilatkozva a daytoni egyezmény teremtette Bosznia hibáiról beszél. Szerinte a nemzetközi közösség beavatkozása nélkül nem lesz valódi béke. A Habsburgokat – és főleg a magyar Kállay Bénit – hozza fel példaként, miként lehetne közös identitást teremteni a ma etnikailag szétszabdalt országban.
Hogyan viszonyulnak ma a a boszniai szerbek a boszniai háborúhoz és az azt lezáró daytoni békéhez? Kik azok, akik nem akarnak emlékezni, és kik azok, akik áldozatként tekintenek magukra? Hogyan érinti az ország szuverenitását, hogy egy diplomáciai kinevezett felette áll a választott politikusok döntéseinek? Michele Bianchi, a University of Calgary doktorandusza mesél erről, aki antropológusként több terepkutatást is végzett Boszniai Szerb Köztársaságban.
Nem is kicsit: a szobor több mint kétméteres lesz, és a tervek szerint a boszniai szerb Republika Srpska Radio helyén épülő hotelben fogják kiállítani.
A szarajevói külügyminisztérium tiltakozott az ellen, hogy Magyarország szembemenve az Európai Unió politikájával a balkáni országban csak a szerbek felügyelte országrésznek nyújt támogatást a járvány elleni védekezésben.
Miro Kovač önálló horvát részt követel a már most is az átláthatatlanságig bonyolult Bosznia-Hercegovinában. Zágrábot régóta zavarja, hogy a horvát kisebbség a bosnyákokkal alkot közös föderációt, ami miatt a helyi horvát nacionalisták még a társállamelnöki poszttól is elesnek mindig. Te egyetértesz az ötlettel? Szavazz!