+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. január 25. péntek, 14:00
Egy kis alkotmányos válság mindig jól jön a boszniai nacionalista pártoknak. Most éppen a bosnyák (muzulmán) nacionalisták akarják a szerb országrész nevét megváltoztatni. A látszólagos ellenfelükkel azonban közben meg kormányzásra készülnek.
A világ talán egyik legérdekesebb és legbonyolultabb állama Bosznia-Hercegovina,

 

amelynek alkotmányát az 1995-ös daytoni egyezmény mellékleteként „adta” a nemzetközi közösség a balkáni országnak.

 

Az ország mint konföderáció eleve két részből áll: a Bosznia-Hercegovina Föderációból, amelynek többségét a bosnyákok és szerbek alkotják, valamint a Szerb Köztársaságból, ahol ma már a polgárháború alatti népirtások és kitelepítések miatt szerb többség él. (Az ország közjogi felépítéséről itt nézhető meg egy rövid videó.)

 

KÉKKEL A FÖDERÁCIÓ, RÓZSASZÍNNEL A SZERB KÖZTÁRSASÁG (VIA WM)

 

A Republika Srpska néven ismert szerb részt ugyan uralják a szerb nacionalisták – tavalyig Milorad Dodik volt ott az elnök, de a tavalyi választások után átült a konföderáció háromtagú elnökségébe – bár rögtön leszögezte, hogy ő csak a szerb érdekeket fogja nézni és nem az ország egészéét.

 

Eddig főleg Dodik inkáb hangos, mint veszélyes kiszólásaitól és akcióitól zengett a boszniai közélet. Például a háromtagú elnökség, amiben Dodik mellett egy bosnyák (muzulmán) nacionalista és egy horvát balliberális politikus ül, azért nem tudott időben összeülni, mert Dodik nem volt hajlandó egy olyan teremben ülésezni, ahol „csak” a konföderáció zászlaja van kint, de nincs ott a szerb részé.

 

Hasonlóan nagyon fontos kérdésekbe akadtak bele most a bosnyák nacionalisták: az ő pártjuk, a Demokratikus Akció (SDA) elnöke, Bakir Izetbegović bejelentette: mivel a Republika Srpska országrészben nem csak szerbek élnek (az országrész tizennégy százaléka bosnyák, két százaléka pedig hovát), így kezdeményezni fogják a közös, szarajevói Alkotmánybíróságnál, amelynek külföldi (jelenleg egy moldovai, egy macedón és egy szicíliai) tagjai is vannak a daytoni egyezmény értelmében, hogy névváltoztatást rendeljen el.

 

Önmagában az SDA-nak igaza van:

 

a Republika Srpska úgy viselkedik, mint egy szerb nacionalista skanzen, miközben egyáltalán nem homogén szerb és ortodox.

 

Mindazonáltal az alkotmányjogászok nem adnak nagy esélyt arra, hogy a szarajevói alkotmánybírák igazat adnának az SDA-nak. Amint Nurko Pobrić alkotmányjog-professzor a Szabad Európa Rádiónak elmondta: mivel a Republika Srpska név eleve szerepel a közös alkotmányban, az alkotmánybírák nem tudnak alkotmányellenességet megállapítani.

 

Nacionalista színház kell

 

Az SDA és Dodikék közötti vita, ha alkotmányjogilag esélytelen is, politikailag nagyon hasznos lehet mindkét fél számára: mind Dodikot, mind az SDA-t a nacionalista logika élteti. Ennek lényege, hogy a bosznia-hercegoviniai választópolgárok egy nagy része eleve nem ideológiák vagy gazdasági érdekek mentén szavaz – hanem azt az etnikai pártot ikszeli, amely etnikumhoz maga is tartozik. Ez etnikailag gettósítja az egész politikát, a mindenkori nacionalista pártoknak pedig hegemón pozíciót biztosít.

 

Ezt a logikát törik át azon szavazók – főleg városi bosnyák és horvát részről –, akik nem etnikai pátra, hanem az ország egységét hangsúlyozó baloldaliakra és liberálisokra szavaznak.

 

Az államelnökség „horvátoknak” fenntartott részét például így szerezte meg egy horvát balliberális politikus, Željko Komšić – kiütve a horvát nacionalista jelöltet. Utóbbi azt állítja, hogy Komšić jogtalanul győzött, mert elsősorban az átszavazó baloldali bosnyákoknak köszönhette győzelmét.

 

Persze ez is egy alkotmányjogi vita, hogy az egyes etnikumoknak fenntartott államelnöki helyekért folyó versenyben csak az adott etnikum tagjai szavazhatnak-e, vagy valóban lehetnek-e etnikumközi átszavazások. Komšić szerint erre eleve szükség van, mert szerinte el kéne hagyni a nacionalista logikát, és végre egységes országként kéne tekinteni Bosznia-Hercegovinára, amelynek minden polgára – függetlenül nyelvétől, vallásától, etnikai hovatartozásától – bosznia-hercegoviniai.

 

Ezt a baloldali tábort, amelyet Komšić Demokratikus Frontja mellett a szocdemek és a Naša Stranka alkot, „BiH Blokknak” hívják, ugyanis ők az egész országot akarják képviselni. (A Naša Stranka elnökével az Azonnali találkozott is Szarajevóban: interjúnkat itt olvashatjátok újra.)

 

SZARAJEVÓ ŐSSZEL. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

A választásokon tavaly októberben azonban a nacionalisták szereztek többséget –

 

csak hát a nacionalisták eleve utálják egymást. Legalábbis a szavak és gesztusok szintjén.

 

Ezt kell a szavazóik felé is közvetíteni, ezért van akár Dodiknak, akár Izetbegovićnak mindenféle érzelmi, szimbolikus ügyre szüksége – ilyen a zászló ügye, vagy most a Republika Srpska neve. A színfalak mögött azonban éppen a nacionalista pártok: azaz Dodik független szociáldemokratái, Izetbegović Demokratikus Akciója és a Komšić által kiütött horvát nacionalista HDZ készül összeállni a szarajevói konföderációs parlamentben. A ballliberális blokk távol tartja magát: se a nacionalista színjátékokban, se a nacionalisták színfalak mögötti megegyezéseiben nem akar részt venni.

 

NYITÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter videón jelentette be, hogy vasárnap reggeltől vége a Németországgal szemben bevezetett korlátozásoknak.

Három halottja van a koronavírusnak szombat reggelre, ráadásul már 2279 gyógyultat is fel tudunk mutatni.

A héten lezajlott szerb kupában az még összejött, hogy maximum ezer ember menjen ki a meccsre, de semmi másról nem gondoskodtak különösebben a szervezők.

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!

A brit titkosszolgálatok már régóta a kínai kapcsolatok újraértékelését szorgalmazzák, de Nagy-Britannia sok szempontból együttműködik az országgal, így kényes a helyzet.

Nem ez az első eset, hogy rátámadtak az iszlám vallást betiltani akaró Stram Kurs vezetőjére, Rasmus Paludanra.

Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos instagramos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás