+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. január 25. péntek, 14:00
Egy kis alkotmányos válság mindig jól jön a boszniai nacionalista pártoknak. Most éppen a bosnyák (muzulmán) nacionalisták akarják a szerb országrész nevét megváltoztatni. A látszólagos ellenfelükkel azonban közben meg kormányzásra készülnek.
A világ talán egyik legérdekesebb és legbonyolultabb állama Bosznia-Hercegovina,

 

amelynek alkotmányát az 1995-ös daytoni egyezmény mellékleteként „adta” a nemzetközi közösség a balkáni országnak.

 

Az ország mint konföderáció eleve két részből áll: a Bosznia-Hercegovina Föderációból, amelynek többségét a bosnyákok és szerbek alkotják, valamint a Szerb Köztársaságból, ahol ma már a polgárháború alatti népirtások és kitelepítések miatt szerb többség él. (Az ország közjogi felépítéséről itt nézhető meg egy rövid videó.)

 

KÉKKEL A FÖDERÁCIÓ, RÓZSASZÍNNEL A SZERB KÖZTÁRSASÁG (VIA WM)

 

A Republika Srpska néven ismert szerb részt ugyan uralják a szerb nacionalisták – tavalyig Milorad Dodik volt ott az elnök, de a tavalyi választások után átült a konföderáció háromtagú elnökségébe – bár rögtön leszögezte, hogy ő csak a szerb érdekeket fogja nézni és nem az ország egészéét.

 

Eddig főleg Dodik inkáb hangos, mint veszélyes kiszólásaitól és akcióitól zengett a boszniai közélet. Például a háromtagú elnökség, amiben Dodik mellett egy bosnyák (muzulmán) nacionalista és egy horvát balliberális politikus ül, azért nem tudott időben összeülni, mert Dodik nem volt hajlandó egy olyan teremben ülésezni, ahol „csak” a konföderáció zászlaja van kint, de nincs ott a szerb részé.

 

Hasonlóan nagyon fontos kérdésekbe akadtak bele most a bosnyák nacionalisták: az ő pártjuk, a Demokratikus Akció (SDA) elnöke, Bakir Izetbegović bejelentette: mivel a Republika Srpska országrészben nem csak szerbek élnek (az országrész tizennégy százaléka bosnyák, két százaléka pedig hovát), így kezdeményezni fogják a közös, szarajevói Alkotmánybíróságnál, amelynek külföldi (jelenleg egy moldovai, egy macedón és egy szicíliai) tagjai is vannak a daytoni egyezmény értelmében, hogy névváltoztatást rendeljen el.

 

Önmagában az SDA-nak igaza van:

 

a Republika Srpska úgy viselkedik, mint egy szerb nacionalista skanzen, miközben egyáltalán nem homogén szerb és ortodox.

 

Mindazonáltal az alkotmányjogászok nem adnak nagy esélyt arra, hogy a szarajevói alkotmánybírák igazat adnának az SDA-nak. Amint Nurko Pobrić alkotmányjog-professzor a Szabad Európa Rádiónak elmondta: mivel a Republika Srpska név eleve szerepel a közös alkotmányban, az alkotmánybírák nem tudnak alkotmányellenességet megállapítani.

 

Nacionalista színház kell

 

Az SDA és Dodikék közötti vita, ha alkotmányjogilag esélytelen is, politikailag nagyon hasznos lehet mindkét fél számára: mind Dodikot, mind az SDA-t a nacionalista logika élteti. Ennek lényege, hogy a bosznia-hercegoviniai választópolgárok egy nagy része eleve nem ideológiák vagy gazdasági érdekek mentén szavaz – hanem azt az etnikai pártot ikszeli, amely etnikumhoz maga is tartozik. Ez etnikailag gettósítja az egész politikát, a mindenkori nacionalista pártoknak pedig hegemón pozíciót biztosít.

 

Ezt a logikát törik át azon szavazók – főleg városi bosnyák és horvát részről –, akik nem etnikai pátra, hanem az ország egységét hangsúlyozó baloldaliakra és liberálisokra szavaznak.

 

Az államelnökség „horvátoknak” fenntartott részét például így szerezte meg egy horvát balliberális politikus, Željko Komšić – kiütve a horvát nacionalista jelöltet. Utóbbi azt állítja, hogy Komšić jogtalanul győzött, mert elsősorban az átszavazó baloldali bosnyákoknak köszönhette győzelmét.

 

Persze ez is egy alkotmányjogi vita, hogy az egyes etnikumoknak fenntartott államelnöki helyekért folyó versenyben csak az adott etnikum tagjai szavazhatnak-e, vagy valóban lehetnek-e etnikumközi átszavazások. Komšić szerint erre eleve szükség van, mert szerinte el kéne hagyni a nacionalista logikát, és végre egységes országként kéne tekinteni Bosznia-Hercegovinára, amelynek minden polgára – függetlenül nyelvétől, vallásától, etnikai hovatartozásától – bosznia-hercegoviniai.

 

Ezt a baloldali tábort, amelyet Komšić Demokratikus Frontja mellett a szocdemek és a Naša Stranka alkot, „BiH Blokknak” hívják, ugyanis ők az egész országot akarják képviselni. (A Naša Stranka elnökével az Azonnali találkozott is Szarajevóban: interjúnkat itt olvashatjátok újra.)

 

SZARAJEVÓ ŐSSZEL. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

A választásokon tavaly októberben azonban a nacionalisták szereztek többséget –

 

csak hát a nacionalisták eleve utálják egymást. Legalábbis a szavak és gesztusok szintjén.

 

Ezt kell a szavazóik felé is közvetíteni, ezért van akár Dodiknak, akár Izetbegovićnak mindenféle érzelmi, szimbolikus ügyre szüksége – ilyen a zászló ügye, vagy most a Republika Srpska neve. A színfalak mögött azonban éppen a nacionalista pártok: azaz Dodik független szociáldemokratái, Izetbegović Demokratikus Akciója és a Komšić által kiütött horvát nacionalista HDZ készül összeállni a szarajevói konföderációs parlamentben. A ballliberális blokk távol tartja magát: se a nacionalista színjátékokban, se a nacionalisták színfalak mögötti megegyezéseiben nem akar részt venni.

 

NYITÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Míg a Jobbik néppártosodása révbe ért, a Fidesz nem maradhat örökké az Európai Néppárt tagja úgy, hogy közben fel van függesztve – fogalmazott a Jobbik EP-képviselője.

A galéria arra hivatkozva nem ad többé teret a BP olaj- és gázipari óriás művészeti versenyének, hogy mindent szeretnének megtenni klímavészhelyzet kezelése érdekében.

317 körzetben nem indít jelölteket a Brexit Párt decemberben, hogy ne szóródjanak szét a brexitpárti szavazatok.

A fejlesztési államtitkár a köztévében mondhatta el, hogy a pénteken átadásra kerülő új aréna közepes árszínvonalú, és Magyarország meg sem érezte.

2014-ben jobban megosztotta Romániát az elnökválasztás, mint idén, de azért az egykori Monarchia határain belül csak Székelyföld töri meg Klaus Johannis egyeduralmát.

A szocialisták nyertek, de nem nagyon, közben viszont megerősödött a szélsőjobb.

Akkor tizennégy szavazat volt a különbség, most már a szavazatok felének összeszámlálása után 2500, tehát nem maradt esélye a Fidesz-KDNP jelöltjének.

A hét kérdése

Veiszer Alindát? Nagy Blankát? Tarlós Istvánt? Vagy esetleg magát Demszky Gábort? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Very hot topic, ki is lesz beszélve november 12-én!

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás