A bosnyákoknak nem tetszik Bosznia szerb részének a neve. Mi ez az újabb cirkusz?

Egy kis alkotmányos válság mindig jól jön a boszniai nacionalista pártoknak. Most éppen a bosnyák (muzulmán) nacionalisták akarják a szerb országrész nevét megváltoztatni. A látszólagos ellenfelükkel azonban közben meg kormányzásra készülnek.

amelynek alkotmányát az 1995-ös daytoni egyezmény mellékleteként „adta” a nemzetközi közösség a balkáni országnak.

Az ország mint konföderáció eleve két részből áll: a Bosznia-Hercegovina Föderációból, amelynek többségét a bosnyákok és szerbek alkotják, valamint a Szerb Köztársaságból, ahol ma már a polgárháború alatti népirtások és kitelepítések miatt szerb többség él. (Az ország közjogi felépítéséről itt nézhető meg egy rövid videó.)

A Republika Srpska néven ismert szerb részt ugyan uralják a szerb nacionalisták – tavalyig Milorad Dodik volt ott az elnök, de a tavalyi választások után átült a konföderáció háromtagú elnökségébe – bár rögtön leszögezte, hogy ő csak a szerb érdekeket fogja nézni és nem az ország egészéét.

Eddig főleg Dodik inkáb hangos, mint veszélyes kiszólásaitól és akcióitól zengett a boszniai közélet. Például a háromtagú elnökség, amiben Dodik mellett egy bosnyák (muzulmán) nacionalista és egy horvát balliberális politikus ül, azért nem tudott időben összeülni, mert Dodik nem volt hajlandó egy olyan teremben ülésezni, ahol „csak” a konföderáció zászlaja van kint, de nincs ott a szerb részé.

Hasonlóan nagyon fontos kérdésekbe akadtak bele most a bosnyák nacionalisták: az ő pártjuk, a Demokratikus Akció (SDA) elnöke, Bakir Izetbegović bejelentette: mivel a Republika Srpska országrészben nem csak szerbek élnek (az országrész tizennégy százaléka bosnyák, két százaléka pedig hovát), így kezdeményezni fogják a közös, szarajevói Alkotmánybíróságnál, amelynek külföldi (jelenleg egy moldovai, egy macedón és egy szicíliai) tagjai is vannak a daytoni egyezmény értelmében, hogy névváltoztatást rendeljen el.

Önmagában az SDA-nak igaza van:

Mindazonáltal az alkotmányjogászok nem adnak nagy esélyt arra, hogy a szarajevói alkotmánybírák igazat adnának az SDA-nak. Amint Nurko Pobrić alkotmányjog-professzor a Szabad Európa Rádiónak elmondta: mivel a Republika Srpska név eleve szerepel a közös alkotmányban, az alkotmánybírák nem tudnak alkotmányellenességet megállapítani.

Nacionalista színház kell

Az SDA és Dodikék közötti vita, ha alkotmányjogilag esélytelen is, politikailag nagyon hasznos lehet mindkét fél számára: mind Dodikot, mind az SDA-t a nacionalista logika élteti. Ennek lényege, hogy a bosznia-hercegoviniai választópolgárok egy nagy része eleve nem ideológiák vagy gazdasági érdekek mentén szavaz – hanem azt az etnikai pártot ikszeli, amely etnikumhoz maga is tartozik. Ez etnikailag gettósítja az egész politikát, a mindenkori nacionalista pártoknak pedig hegemón pozíciót biztosít.

Ezt a logikát törik át azon szavazók – főleg városi bosnyák és horvát részről –, akik nem etnikai pátra, hanem az ország egységét hangsúlyozó baloldaliakra és liberálisokra szavaznak.

Az államelnökség „horvátoknak” fenntartott részét például így szerezte meg egy horvát balliberális politikus, Željko Komšić – kiütve a horvát nacionalista jelöltet. Utóbbi azt állítja, hogy Komšić jogtalanul győzött, mert elsősorban az átszavazó baloldali bosnyákoknak köszönhette győzelmét.

Persze ez is egy alkotmányjogi vita, hogy az egyes etnikumoknak fenntartott államelnöki helyekért folyó versenyben csak az adott etnikum tagjai szavazhatnak-e, vagy valóban lehetnek-e etnikumközi átszavazások. Komšić szerint erre eleve szükség van, mert szerinte el kéne hagyni a nacionalista logikát, és végre egységes országként kéne tekinteni Bosznia-Hercegovinára, amelynek minden polgára – függetlenül nyelvétől, vallásától, etnikai hovatartozásától – bosznia-hercegoviniai.

Ezt a baloldali tábort, amelyet Komšić Demokratikus Frontja mellett a szocdemek és a Naša Stranka alkot, „BiH Blokknak” hívják, ugyanis ők az egész országot akarják képviselni. (A Naša Stranka elnökével az Azonnali találkozott is Szarajevóban: interjúnkat itt olvashatjátok újra.)

A választásokon tavaly októberben azonban a nacionalisták szereztek többséget –

Ezt kell a szavazóik felé is közvetíteni, ezért van akár Dodiknak, akár Izetbegovićnak mindenféle érzelmi, szimbolikus ügyre szüksége – ilyen a zászló ügye, vagy most a Republika Srpska neve. A színfalak mögött azonban éppen a nacionalista pártok: azaz Dodik független szociáldemokratái, Izetbegović Demokratikus Akciója és a Komšić által kiütött horvát nacionalista HDZ készül összeállni a szarajevói konföderációs parlamentben. A ballliberális blokk távol tartja magát: se a nacionalista színjátékokban, se a nacionalisták színfalak mögötti megegyezéseiben nem akar részt venni.

NYITÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali