+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. július 31. szerda, 18:00
Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő állítólag azt nyilatkozta izraeli útja során, hogy Bosznia-Hercegovina a militáns iszlám uralma alatt áll. A Horvátországgal szomszédos balkáni országban nem aratott tetszést a megjegyzés: a háromtagú államelnökség bosnyák és horvát tagja egyenesen lefasisztázta a horvát államfői szavakat. Igaz, a horvát társállamelnököt eleve nem is ismeri el igazi horvátnak Zágráb. Végül kiderült: egy izraeli napilap adta csak az iszlamistázó szavakat Grabar-Kitarović szájába. A fasisztázást azonban már nem lehetett visszavonni.

Nemrég Izraelben járt Kolinda Grabar-Kitarović jobboldali horvát államfő, ahol számos kritikus kérdéssel konfrontálták, amelyek az államfő környezetének szélsőjobboldali kapcsolatait, megnyilatkozásait illetik.

 

Most nem a holokausztból lett balhé

 

Izrael eleve kifogásolja, hogy a horvátországi holokausztáldozatok – akiknek nagy részét maga a horvát náci bábállam ölte meg – sem anyagilag, sem az ország emlékezetpolitikájában nem kaptak még kárpótlást. Évről évre fellángol a vita például arról, miként viszonyuljon a mai horvát állam a jasenovaci haláltáborhoz, ahol a náci Független Horvát Állam (NDH), egy 1941 és 1945 között, német és olasz katonai megszállás alatt létező bábállam több ezer szerbet, romát és zsidót ölt meg.

 

Noha az exjugoszláv térségben a mai napig a horvát zsidó közösség a legnagyobb és legélénkebb (Zágrábban két zsinagógájuk is van), a politika szintjén feszült a viszony – főleg a két hitközség közül a baloldalinak számító zágrábival. A viszony olyannyira feszült, hogy a jasenovaci idei,

 

hivatalos állami megemlékezésre az egyik zsidó hitközség el se ment, ők a szerbek, romák és más kisebbségek képviselőivel közösen egy nappal korábban emlékeztek.

 

Grabar-Kitarović e kérdéséket azért kapta meg Izraelben, mert ő eleve a jobboldali kormánypárt, a HDZ azon szárnyához áll közel, amely nem egészen elítélő az NDH irányába. Ráadásul miközben Jasenovacot a HDZ jobbszárnyán is szokás relativizálni (azt állítva, hogy ott nem a foglyok megölése lett volna a cél), a jugoszláv partizánok által (a ma osztrák területen található) Bleiburgban legyilkolt usztasák emlékét minden évben misével és nagy dzsemborival üli meg a horvát jobboldal a helyszínen, a résztvevőket pedig Kolinda Grabar-Kitarović is mindig üdvözli.

 

Ezúttal azonban nem ezen kényes témák miatt lett hangos a horvát államfő izraeli látogatása – hanem egy állítólagos beszólása váltott ki vihart otthon és a szomszédos Bosznia-Hercegovinában.

 

Bosznia vagy a horvát elnök az instabil?

 

A The Jerusalem Post – mostanra már módosított – első tudósítása szerint ugyanis Grabar-Kitarović Reuven Rivlin izraeli elnökkel folytatott megbeszélésein többek között azt mondta volna:

 

„Bosznia egy instabil ország, amely a militáns iszlám uralma alatt áll.”

 

A hír azonnal elérte természetesen Boszniát is: a bonyolult, de annál szebb ország háromtagú államelnökségéből a horvát tag, Željko Komšić azonnal vissza is replikázott a Klix.ba portálnak nyilatkozva:

 

„Nem Bosznia-Hercegovina, hanem Grabar-Kitarović asszony instabil.”

 

Ezt tovább fokozta Šefik Džaferović bosnyák társállamelnök, szerinte ugyanis

 

Grabar-Kitarović szavai beleilleszkednek „a hivatalos Zágráb Bosznia és bosnyákok elleni idegenellenes és agresszív politikájába”, amely „minden elemében fasiszta”.

 

Tehát pár óra alatt a boszniai konföderáció bosnyák és horvát vezetője sikeresen trappolt bele a horvát-bosnyák viszonyba. A harmadik társállamelnök, a szerb nacionalista Milorad Dodik hallgatott, elvégre Boszniát ő is sokszor vádolja iszlamizmussal.

 

ÚJONNAN ÉPÍTETT MECSET A FŐLEG SZERBEK LAKTA BOSZNIAI SZERB KÖZTÁRSASÁGBAN, NEM MESSZE BANJA LUKÁTÓL. FOTÓ: BAKÓ BEA / AZONNALI

 

Komšić már megszokásból is visszaszól

 

Komšić és Džaferović felpaprikázott reakciói persze érthetőek. Egyrészről Zágráb – és különösen Grabar-Kitarović – többször is vádolta már azzal az országot, hogy ott komolyabb szankciók nélkül tudnak az iszlamisták terjeszkedni. (Ennek háttere röviden az, hogy a három államalkotó nép közül a jellemzően katolikus horvátoknak ott van nagy testvérnek Horvátország, a főként ortodox szerbeknek Szerbia, a többnyire muzulmán bosnyákok lelkéért azonban az iszlám különböző irányzatait képviselő Törökország, Irán és Szaúd-Arábia is versenyez támogatásokkal, mecsetépítésekkel – ennek, és a boszniai iszlámnak a hátteréről itt egy tanulmány.)

 

Másrészről különösen a horvát Komšić nem szívleli a jelenlegi zágrábi vezetést, miután mind Andrej Plenković jobboldali HDZ-s kormányfő, mind Grabar-Kitarovc államfő a tavalyi boszniai elnökválasztás után gyakorlatilag elvitatta tőle, hogy a boszniai és hercegoviniai horvátok hiteles képviselője lenne. A horvát jobboldal ugyanis a saját lerakatát, a boszniai HDZ-t (HDZ BiH) támogatja: ha nem ők győznek, akkor durcásan nem ismerik el a győztes horvát ellenjelöltet.

 

Komšić-tyal eleve az is a baja Zágrábnak, hogy a horvát származású politikus boszniai patrióta, azaz Bosznia-Hercegovina egysége mellett áll ki, és eleve csökkentené az etnikai elvet az ország életében. Komšić pártja, a Demokratikus Front (DF) egy balliberális párt, amely főleg a baloldali bosnyákok és horvátok között népszerű. Zágráb azt állítja (és ez a számok alapján igaz is), hogy

 

Komšić a baloldali bosnyákok szavazataival tudta ismételten kiütni a horvát társállamelnöki posztból a HDZ BiH-es, azaz „igaz horvát” jelöltet.

 

Komšić szerint viszont éppen az a gond, hogy a HDZ BiH – hasonlóan Zágrábhoz – nem érdekelt egy boszniai identitás kialakulásában, hanem – éppen úgy, mint Belgrád és a szerb társállamelnök, Milorad Dodik – az etnikai különbségek hangsúlyozásával akarja végső soron akár felosztani az 1995-ös daytoni megállapodásban összekalapált államalakulatot.

 

SZARAJEVÓ BELVÁROSA. HABÁR PAPÍRON EZ A BOSZNIAI SZERB KÖZTÁRSASÁG FŐVÁROSA IS, MILORAD DODIKÉK MINDEN FONTOS INTÉZMÉNYT A REPUBLIKA SRPSKA DE FACTO KÖZPONTJÁBAN, BANJA LUKÁBAN ÜZEMELTETNEK. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Dehát nem is mondott ilyet a horvát elnök!

 

Ezúttal azonban tényleg túllőtt mind Komšić, mind Džaferović, mert

 

kiderült: Grabar-Kitarović nem mondta, hogy Bosznia militáns iszlám befolyás alatt állna.

 

Az államfői tagadás után ugyanis maga a The Jerusalem Post újságírója is elismerte: ő adta a horvát elnök szájába ezt a mondatot, ilyen nem hangzott el, eleve nem is került szóba Bosznia-Hercegovina az elnöki viziten.

 

A két boszniai társállamelnök egyelőre nem kért elnézést Zágrábtól és a horvát államfőtől. Bár tény: a boszniai horvát Komšić és a jelenlegi zágrábi kormánykörök között olyan rossz a viszony, hogy sokat ez a mostani, felesleges csörte se tudott már azon rontani.

 

CÍMLAPFOTÓ: Bukovics Martin (Mostar) / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egyik legnevesebb filmfesztiválon vitte haza az Eufória című sorozat első részében nyújtott teljesítményéért a legjobb pilotnak járó díjat.

Egy új kutatás szerint már napi 78 perc zenehallgatás is elegendő ahhoz, hogy fent tartsuk mentális egészségünket.

A kínai nagykövetség egyenesen megfenyegetett egy svéd írószövetséget, hogy ha nem vonják vissza a Kínában fogságban tartott író, Gui Minhai díjazását, „annak következményei lesznek”.

Bár nyíltan nem határolódott el Orbántól, Bakunak és Ankarának is beszólt Várhelyi Olivér. Mutatjuk, miket válaszolt a bővítési biztosjelölt!

Párizs blokkolta két nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának megkezdését: most elmondják, szerintük hogyan kéne csinálni a bővítést.

Az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett országban független megfigyelők számtalan választási visszaélést jelentettek, a hatóságok ezekből egyet sem ismertek el.

Fideszes nincs a jelöltek között, a párt néppártbeli tagsága ugyanis még mindig revízió alatt van. De KDNP-s, felvidéki hidas és MKP-s vagy épp erdélyi RMDSZ-es politikus sem jelöltette magát pozíciókra.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás