Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő állítólag azt nyilatkozta izraeli útja során, hogy Bosznia-Hercegovina a militáns iszlám uralma alatt áll. A Horvátországgal szomszédos balkáni országban nem aratott tetszést a megjegyzés: a háromtagú államelnökség bosnyák és horvát tagja egyenesen lefasisztázta a horvát államfői szavakat. Igaz, a horvát társállamelnököt eleve nem is ismeri el igazi horvátnak Zágráb. Végül kiderült: egy izraeli napilap adta csak az iszlamistázó szavakat Grabar-Kitarović szájába. A fasisztázást azonban már nem lehetett visszavonni.
Nemrég Izraelben járt Kolinda Grabar-Kitarović jobboldali horvát államfő, ahol számos kritikus kérdéssel konfrontálták, amelyek az államfő környezetének szélsőjobboldali kapcsolatait, megnyilatkozásait illetik.
Most nem a holokausztból lett balhé
Izrael eleve kifogásolja, hogy a horvátországi holokausztáldozatok – akiknek nagy részét maga a horvát náci bábállam ölte meg – sem anyagilag, sem az ország emlékezetpolitikájában nem kaptak még kárpótlást. Évről évre fellángol a vita például arról, miként viszonyuljon a mai horvát állam a jasenovaci haláltáborhoz, ahol a náci Független Horvát Állam (NDH), egy 1941 és 1945 között, német és olasz katonai megszállás alatt létező bábállam több ezer szerbet, romát és zsidót ölt meg.
Noha az exjugoszláv térségben a mai napig a horvát zsidó közösség a legnagyobb és legélénkebb (Zágrábban két zsinagógájuk is van), a politika szintjén feszült a viszony – főleg a két hitközség közül a baloldalinak számító zágrábival. A viszony olyannyira feszült, hogy a jasenovaci idei,
Grabar-Kitarović e kérdéséket azért kapta meg Izraelben, mert ő eleve a jobboldali kormánypárt, a HDZ azon szárnyához áll közel, amely nem egészen elítélő az NDH irányába. Ráadásul miközben Jasenovacot a HDZ jobbszárnyán is szokás relativizálni (azt állítva, hogy ott nem a foglyok megölése lett volna a cél), a jugoszláv partizánok által (a ma osztrák területen található) Bleiburgban legyilkolt usztasák emlékét minden évben misével és nagy dzsemborival üli meg a horvát jobboldal a helyszínen, a résztvevőket pedig Kolinda Grabar-Kitarović is mindig üdvözli.
Ezúttal azonban nem ezen kényes témák miatt lett hangos a horvát államfő izraeli látogatása – hanem egy állítólagos beszólása váltott ki vihart otthon és a szomszédos Bosznia-Hercegovinában.
Bosznia vagy a horvát elnök az instabil?
A The Jerusalem Post – mostanra már módosított – első tudósítása szerint ugyanis Grabar-Kitarović Reuven Rivlin izraeli elnökkel folytatott megbeszélésein többek között azt mondta volna:
A hír azonnal elérte természetesen Boszniát is: a bonyolult, de annál szebb ország háromtagú államelnökségéből a horvát tag, Željko Komšić azonnal vissza is replikázott a Klix.ba portálnak nyilatkozva:
Ezt tovább fokozta Šefik Džaferović bosnyák társállamelnök, szerinte ugyanis
Tehát pár óra alatt a boszniai konföderáció bosnyák és horvát vezetője sikeresen trappolt bele a horvát-bosnyák viszonyba. A harmadik társállamelnök, a szerb nacionalista Milorad Dodik hallgatott, elvégre Boszniát ő is sokszor vádolja iszlamizmussal.
Komšić már megszokásból is visszaszól
Komšić és Džaferović felpaprikázott reakciói persze érthetőek. Egyrészről Zágráb – és különösen Grabar-Kitarović – többször is vádolta már azzal az országot, hogy ott komolyabb szankciók nélkül tudnak az iszlamisták terjeszkedni. (Ennek háttere röviden az, hogy a három államalkotó nép közül a jellemzően katolikus horvátoknak ott van nagy testvérnek Horvátország, a főként ortodox szerbeknek Szerbia, a többnyire muzulmán bosnyákok lelkéért azonban az iszlám különböző irányzatait képviselő Törökország, Irán és Szaúd-Arábia is versenyez támogatásokkal, mecsetépítésekkel – ennek, és a boszniai iszlámnak a hátteréről itt egy tanulmány.)
Másrészről különösen a horvát Komšić nem szívleli a jelenlegi zágrábi vezetést, miután mind Andrej Plenković jobboldali HDZ-s kormányfő, mind Grabar-Kitarovc államfő a tavalyi boszniai elnökválasztás után gyakorlatilag elvitatta tőle, hogy a boszniai és hercegoviniai horvátok hiteles képviselője lenne. A horvát jobboldal ugyanis a saját lerakatát, a boszniai HDZ-t (HDZ BiH) támogatja: ha nem ők győznek, akkor durcásan nem ismerik el a győztes horvát ellenjelöltet.
Komšić-tyal eleve az is a baja Zágrábnak, hogy a horvát származású politikus boszniai patrióta, azaz Bosznia-Hercegovina egysége mellett áll ki, és eleve csökkentené az etnikai elvet az ország életében. Komšić pártja, a Demokratikus Front (DF) egy balliberális párt, amely főleg a baloldali bosnyákok és horvátok között népszerű. Zágráb azt állítja (és ez a számok alapján igaz is), hogy
Komšić szerint viszont éppen az a gond, hogy a HDZ BiH – hasonlóan Zágrábhoz – nem érdekelt egy boszniai identitás kialakulásában, hanem – éppen úgy, mint Belgrád és a szerb társállamelnök, Milorad Dodik – az etnikai különbségek hangsúlyozásával akarja végső soron akár felosztani az 1995-ös daytoni megállapodásban összekalapált államalakulatot.
Dehát nem is mondott ilyet a horvát elnök!
Ezúttal azonban tényleg túllőtt mind Komšić, mind Džaferović, mert
Az államfői tagadás után ugyanis maga a The Jerusalem Post újságírója is elismerte: ő adta a horvát elnök szájába ezt a mondatot, ilyen nem hangzott el, eleve nem is került szóba Bosznia-Hercegovina az elnöki viziten.
A két boszniai társállamelnök egyelőre nem kért elnézést Zágrábtól és a horvát államfőtől. Bár tény: a boszniai horvát Komšić és a jelenlegi zágrábi kormánykörök között olyan rossz a viszony, hogy sokat ez a mostani, felesleges csörte se tudott már azon rontani.
CÍMLAPFOTÓ: Bukovics Martin (Mostar) / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.