Áll a bál a Balkánon: visszakézből fasisztázták le a boszniai államfők a horvát elnököt

Szerző: Techet Péter
2019.07.31. 18:00

Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő állítólag azt nyilatkozta izraeli útja során, hogy Bosznia-Hercegovina a militáns iszlám uralma alatt áll. A Horvátországgal szomszédos balkáni országban nem aratott tetszést a megjegyzés: a háromtagú államelnökség bosnyák és horvát tagja egyenesen lefasisztázta a horvát államfői szavakat. Igaz, a horvát társállamelnököt eleve nem is ismeri el igazi horvátnak Zágráb. Végül kiderült: egy izraeli napilap adta csak az iszlamistázó szavakat Grabar-Kitarović szájába. A fasisztázást azonban már nem lehetett visszavonni.

Áll a bál a Balkánon: visszakézből fasisztázták le a boszniai államfők a horvát elnököt

Nemrég Izraelben járt Kolinda Grabar-Kitarović jobboldali horvát államfő, ahol számos kritikus kérdéssel konfrontálták, amelyek az államfő környezetének szélsőjobboldali kapcsolatait, megnyilatkozásait illetik.

Most nem a holokausztból lett balhé

Izrael eleve kifogásolja, hogy a horvátországi holokausztáldozatok – akiknek nagy részét maga a horvát náci bábállam ölte meg – sem anyagilag, sem az ország emlékezetpolitikájában nem kaptak még kárpótlást. Évről évre fellángol a vita például arról, miként viszonyuljon a mai horvát állam a jasenovaci haláltáborhoz, ahol a náci Független Horvát Állam (NDH), egy 1941 és 1945 között, német és olasz katonai megszállás alatt létező bábállam több ezer szerbet, romát és zsidót ölt meg.

Noha az exjugoszláv térségben a mai napig a horvát zsidó közösség a legnagyobb és legélénkebb (Zágrábban két zsinagógájuk is van), a politika szintjén feszült a viszony – főleg a két hitközség közül a baloldalinak számító zágrábival. A viszony olyannyira feszült, hogy a jasenovaci idei,

hivatalos állami megemlékezésre az egyik zsidó hitközség el se ment, ők a szerbek, romák és más kisebbségek képviselőivel közösen egy nappal korábban emlékeztek.

Grabar-Kitarović e kérdéséket azért kapta meg Izraelben, mert ő eleve a jobboldali kormánypárt, a HDZ azon szárnyához áll közel, amely nem egészen elítélő az NDH irányába. Ráadásul miközben Jasenovacot a HDZ jobbszárnyán is szokás relativizálni (azt állítva, hogy ott nem a foglyok megölése lett volna a cél), a jugoszláv partizánok által (a ma osztrák területen található) Bleiburgban legyilkolt usztasák emlékét minden évben misével és nagy dzsemborival üli meg a horvát jobboldal a helyszínen, a résztvevőket pedig Kolinda Grabar-Kitarović is mindig üdvözli.

Ezúttal azonban nem ezen kényes témák miatt lett hangos a horvát államfő izraeli látogatása – hanem egy állítólagos beszólása váltott ki vihart otthon és a szomszédos Bosznia-Hercegovinában.

Bosznia vagy a horvát elnök az instabil?

A The Jerusalem Post – mostanra már módosított – első tudósítása szerint ugyanis Grabar-Kitarović Reuven Rivlin izraeli elnökkel folytatott megbeszélésein többek között azt mondta volna:

„Bosznia egy instabil ország, amely a militáns iszlám uralma alatt áll.”

A hír azonnal elérte természetesen Boszniát is: a bonyolult, de annál szebb ország háromtagú államelnökségéből a horvát tag, Željko Komšić azonnal vissza is replikázott a Klix.ba portálnak nyilatkozva:

„Nem Bosznia-Hercegovina, hanem Grabar-Kitarović asszony instabil.”

Ezt tovább fokozta Šefik Džaferović bosnyák társállamelnök, szerinte ugyanis

Grabar-Kitarović szavai beleilleszkednek „a hivatalos Zágráb Bosznia és bosnyákok elleni idegenellenes és agresszív politikájába”, amely „minden elemében fasiszta”.

Tehát pár óra alatt a boszniai konföderáció bosnyák és horvát vezetője sikeresen trappolt bele a horvát-bosnyák viszonyba. A harmadik társállamelnök, a szerb nacionalista Milorad Dodik hallgatott, elvégre Boszniát ő is sokszor vádolja iszlamizmussal.

ÚJONNAN ÉPÍTETT MECSET A FŐLEG SZERBEK LAKTA BOSZNIAI SZERB KÖZTÁRSASÁGBAN, NEM MESSZE BANJA LUKÁTÓL. FOTÓ: BAKÓ BEA / AZONNALI

Komšić már megszokásból is visszaszól

Komšić és Džaferović felpaprikázott reakciói persze érthetőek. Egyrészről Zágráb – és különösen Grabar-Kitarović – többször is vádolta már azzal az országot, hogy ott komolyabb szankciók nélkül tudnak az iszlamisták terjeszkedni. (Ennek háttere röviden az, hogy a három államalkotó nép közül a jellemzően katolikus horvátoknak ott van nagy testvérnek Horvátország, a főként ortodox szerbeknek Szerbia, a többnyire muzulmán bosnyákok lelkéért azonban az iszlám különböző irányzatait képviselő Törökország, Irán és Szaúd-Arábia is versenyez támogatásokkal, mecsetépítésekkel – ennek, és a boszniai iszlámnak a hátteréről itt egy tanulmány.)

Másrészről különösen a horvát Komšić nem szívleli a jelenlegi zágrábi vezetést, miután mind Andrej Plenković jobboldali HDZ-s kormányfő, mind Grabar-Kitarovc államfő a tavalyi boszniai elnökválasztás után gyakorlatilag elvitatta tőle, hogy a boszniai és hercegoviniai horvátok hiteles képviselője lenne. A horvát jobboldal ugyanis a saját lerakatát, a boszniai HDZ-t (HDZ BiH) támogatja: ha nem ők győznek, akkor durcásan nem ismerik el a győztes horvát ellenjelöltet.

Komšić-tyal eleve az is a baja Zágrábnak, hogy a horvát származású politikus boszniai patrióta, azaz Bosznia-Hercegovina egysége mellett áll ki, és eleve csökkentené az etnikai elvet az ország életében. Komšić pártja, a Demokratikus Front (DF) egy balliberális párt, amely főleg a baloldali bosnyákok és horvátok között népszerű. Zágráb azt állítja (és ez a számok alapján igaz is), hogy

Komšić a baloldali bosnyákok szavazataival tudta ismételten kiütni a horvát társállamelnöki posztból a HDZ BiH-es, azaz „igaz horvát” jelöltet.

Komšić szerint viszont éppen az a gond, hogy a HDZ BiH – hasonlóan Zágrábhoz – nem érdekelt egy boszniai identitás kialakulásában, hanem – éppen úgy, mint Belgrád és a szerb társállamelnök, Milorad Dodik – az etnikai különbségek hangsúlyozásával akarja végső soron akár felosztani az 1995-ös daytoni megállapodásban összekalapált államalakulatot.

SZARAJEVÓ BELVÁROSA. HABÁR PAPÍRON EZ A BOSZNIAI SZERB KÖZTÁRSASÁG FŐVÁROSA IS, MILORAD DODIKÉK MINDEN FONTOS INTÉZMÉNYT A REPUBLIKA SRPSKA DE FACTO KÖZPONTJÁBAN, BANJA LUKÁBAN ÜZEMELTETNEK. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

Dehát nem is mondott ilyet a horvát elnök!

Ezúttal azonban tényleg túllőtt mind Komšić, mind Džaferović, mert

kiderült: Grabar-Kitarović nem mondta, hogy Bosznia militáns iszlám befolyás alatt állna.

Az államfői tagadás után ugyanis maga a The Jerusalem Post újságírója is elismerte: ő adta a horvát elnök szájába ezt a mondatot, ilyen nem hangzott el, eleve nem is került szóba Bosznia-Hercegovina az elnöki viziten.

A két boszniai társállamelnök egyelőre nem kért elnézést Zágrábtól és a horvát államfőtől. Bár tény: a boszniai horvát Komšić és a jelenlegi zágrábi kormánykörök között olyan rossz a viszony, hogy sokat ez a mostani, felesleges csörte se tudott már azon rontani.

CÍMLAPFOTÓ: Bukovics Martin (Mostar) / Azonnali

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek