Mi lesz most Ukrajnában, hogy a színészből lett elnök a parlamentben is többséget nyert?

2019.07.22. 13:13

Bejött az előrehozott parlamenti választás Volodimir Zelenszkij új ukrán elnöknek. A semmiből gründolt Nép szolgája nevű pártja a parlamentben is többséget szerez. Hogyan sikerült ez a bravúr? Meg tudja-e szüntetni parlamenti többséggel a háta mögött Zelenszkij a korrupciót? Mi lesz az oligarchákkal, és mi lesz a nyelvtörvénnyel? Mizsei Kálmán, az EU korábbi ukrajnai misszióvezetője mondja el az Azonnalinak. Interjú.

Mi lesz most Ukrajnában, hogy a színészből lett elnök a parlamentben is többséget nyert?

Meglepte az ukrajnai választási eredmény, vagy erre azért lehetett számítani?

Az eredmény tükrözte azt, amit a közvélemény-kutatások mutattak, ebben az értelemben nem lepett meg. Ha viszont az ember hátralép egyet, és messziről nézi ezt, akkor egy évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy ilyen eredmény születik. Az történt, hogy

egy teljesen ismeretlen játékos először utcahosszal megnyerte az elnökválasztást, másodszor pedig csinált egy pártot a semmiből pillanatok alatt, aminek nincs igazán szervezete, ideológiája se.

A párt egyedül azon alapul, hogy az új elnöknek a pártja, és olyan győzelmet aratott, amilyenre a független Ukrajna történetében még nem volt példa. Ilyen értelemben meglepő jelenséggel állunk szemben.

Az már biztos, hogy Zelenszkij elnök pártja, a Nép Szolgája egyedül többséget alkot majd a parlamentben?

Eléggé biztos. A listás szavazatok többségét megszerezte, és a választási bizottság friss közleménye szerint az egyéni körzetekben a 199-ből 120-ban vezet a Nép Szolgája jelöltje, bár még csak a szavazatok 40 százalékát dolgozták fel.

Sokan azt jósolták, hogy az egyéni körzetekben nehéz dolga lesz ennek az új, nem túl beágyazott pártnak, és az egyéni körzetekben amúgy is dúl a korrupció. Hogyan sikerült mégis ilyen jól szerepelniük Zelenszkijéknek? Korrumpáltak ők is?

Korrupcióval nem lehet magyarázni ezt a sikert. Az, hogy Dnyipro és Zaporozsje megyékben még ennél is nagyobb arányban tűnik úgy, hogy nyertek, az feltételezhető, hogy összefüggésben van Igor Kolomojszkijjal (az elnök korábbi tévésorozatát sugárzó csatornát is tulajdonló oligarcha – a szerk.), de hogy milyen módon, abban már nem vagyok biztos. Tehát semmiképp nem korrupció, inkább messiásvárás magyarázza ezt. Zelenszkij stratégiája az elnökválasztás előtt az volt, hogy minél kevesebbet mondjon el a programjáról. Ő egy tévésorozatban megrajzolt egy ideális, már-már népmesei elnöki figurát, ami a valóságban nem létezik. Tényleg meseszerű jó érzéseket keltett az emberekben, ezt lovagolta meg az elnökválasztáson, és igyekezett azóta is ezt a képet közvetíteni saját magáról.

De van egy másik ok is: általában a politikai osztállyal szembeni csalódottság. Ukrajnában van egy nagy, erős városi réteg, ezen belül a fiatalok, és az oligarchikus politika nagyon távol van attól, amit ezek az emberek a politikától elvárnának. Amikor fellépett egy új személy és a mögötte álló szervezet – bár még szervezetnek sem lehet mondani a Nép Szolgája pártot –, akkor arra szavaznak, mondván: adnak neki egy esélyt.

Az lenne a jó, ha Zelenszkij ezt tényleg úgy tudná tekinteni, hogy kapott egy esélyt. Ha ezt nem váltja be, akkor nagyon nagy pofára esés lesz,

nagyon erős lesz a társadalmi ellenhatás egy olyan országban, ahol 2004-ben és 2013-14-ben is a társadalom képes volt egy forradalmat szervezni a politikai hatalommal szemben. Ez tényleg nem több az ő számára, mint egy esély.

Ami még fontos, hogy – míg Magyarországon Magyar Bálint nyomán szoktak maffiaállamról beszélni – Ukrajnában helyesebb a maffiák államáról beszélni: plurális oligarchikus szerkezet van, ahol néhány oligarcha, főleg azok, akiknek tévécsatornáik vannak, nagyon nagy befolyással bír a politikára. A szomszédos Moldova, amely sokkal kisebb Ukrajnánál, képes volt idén egy olyan eredményt produkálni, hogy nagyon nagy pénz nélkül, korrupció és oligarchapénzek nélküli pártszövetség állított miniszterelnököt. Ukrajnában ez nincs meg egyelőre. Ott a választás még mindig nagyon is pénzbefektetés kérdése.

Lehet, hogy az előbb említett nagy társadalmi nyomás attól is visszatartja Zelenszkijt, hogy egy autoriterebb rendszer felé tolja az országot?

Nehéz ezt előre megítélni. Ő se tudja lecserélni a politikai és bürokrata osztályt úgy, ahogy van.

Nem ébredhetünk holnap egy intézményeiben teljesen megújult, tiszta lappal induló Ukrajnára. Ezek a berögződöttségek őt abba az irányba fogják vinni, hogy erős, autoriter elnök legyen,

hiszen mögötte lesz a parlamenti többség is. Amit az oligarchákról mondtam, az azért is fontos, mert ezek az oligarchák a parlamentben is fognak dolgozni, és ugyan Zelenszkij mandátuma erős, de ezeknek az embereknek, akiket az egyéni körzetekben megválasztottak, mindenféle kötődéseik lehetnek.

Nyilván Kolomojszkijnak kitüntetett szerepe van, hiszen az ő csatornáján játszották a Nép Szolgája című folytatásos esti mesét, ami Zelenszkijt is hatalomba repítette, és a személyes kapcsolatuk is nagyon erős, ezt lehet tudni. Zelenszkij kabinetfőnöke pedig Kolomojszkij volt főjogásza, tehát mindenképpen egy erős összefonódással indul a történet. Ukrajnában soha nem szokott tudni egy oligarcha a többi fölé kerülni. Meglátjuk, hogyan fog ez alakulni, de abszolút nincs garantálva, hogy Zelenszkij nem fog megpróbálni egy autoriter rendszert kiépíteni.

Mi várható, mit fog most csinálni az elnök, és mit kellene csinálnia?

Egyelőre a választásai arra, hogy különböző pozíciókban kik legyenek, nem túl rosszak, sőt, van egy-két egészen jó ember is körülötte. Azt ígérte, hogy egy pártoktól független közgazdász miniszterelnököt szeretne. De vasárnap meg már azt is mondta, hogy a szintén nagyon új, Hang nevű párttal koalícióra lépne, és annak elnökét, a zenész Szvjatoszlav Vakarcsukot tenné meg miniszterelnöknek. Én nem gondolom, hogy ez jó ötlet, és azt sem, hogy ezt el kéne fogadnia Vakarcsuknak. Az első ötlet jobb: Olekszandr Danjiluk, aki most a Nemzetbiztonsági Tanács titkára, például jó miniszterelnök-jelölt lenne. Az ő pénzügyminiszteri működése ígéretes.

Ez most egy jó lehetőség lenne Ukrajnának, hogy egy reformcsomag összejöjjön. Van ugyanis néhány sürgős dolog, amit meg kéne oldani. Ukrajnában a földforgalom még nem engedélyezett, ami teljesen abszurd: a világ egyik legjobb földterülete Ukrajnáé, mégis súlyos korlátokkal működnek a birtokviszonyok. Ennek az oka az, hogy az oligarchák a földbérleten keresztül hatalmas vagyonokat tudjanak összekovácsolni. Tehát a földforgalmat mindenképp hamar fel kellene szabadítani.

A másik, hogy nagyon sok állami vállalat van, és ezek sok korrupciós lehetőséget rejtenek. Ezeket – persze transzparens módon – privatizálni kellene, hogy az állami pénzek rendszerszintű magánzsebekbe vándorlását korlátozni lehessen. A harmadik nagyon fontos terület a bírósági reform. Ebben egy-két lépés történt az előző öt évben, de ezt radikálisan meg kéne javítani. Ugyanis

a külföldi befektetőket állandóan visszatartja az – és a helyi kisvállalkozók számára is probléma –, hogy a helyi oligarchák, ha valami megtetszik nekik, akkor a zsebükben lévő bírók és ügyészek segítségével játszi könnyedséggel tudják azt einstandolni.

Ilyen viszonyok között nem lehet befektetni, tehát ez rendkívül fontos, és ez az első kettőhöz képest jóval nehezebb feladat. Hogy meg akarja-e ezt Zelenszkij csinálni, azt majd meglátjuk.

Mit ígért egyébként az elnök, hogy mit fog csinálni a parlamenti többség birtokában?

Modern gazdaságot. És ezen kívül a korrupció elleni harcot. Csakhogy éppen ez az a terület, ahol rendkívül nagy a fejekben a zűrzavar. Ugyanis

a korrupció ellen lehet egyrészt úgy harcolni, hogy az érintett figurákat rács mögé rakják, különösen, ha az illető politikai ellenfél is. Ez semmire nem vezet, de ez az, amiért az EU-ban és a nyugati országokban többnyire lelkesednek.

A másik módszer tartós, de nehezebb és sokkal komplikáltabb. Ennek a végén független bírók a jog szerint járnak el vitás kérdésekben. Ezt könnyű mondani, de nagyon bonyolult idáig eljutni egy olyan rendszerből, ahol a bírók azt szokták meg, hogy pénzért ítélkeznek.

Nyilván nagyon nagy mértékben le kell cserélni a bírói kart. A bírói szervezet nagyon sokrétű: vannak büntető és polgári bíróságok, ezeken belül is elsőfokúak és fellebbviteliek, és ott van még a Legfelsőbb Bíróság. Bizonyos változások már történtek a rendszerben, de nagy kompromisszumok árán, és nem minden szinten: a fellebbviteli bíróságok továbbra is teljes egészében megreformálatlanok. És megfelelő fizetéseket is biztosítani kell a bíróknak, ebben történt valami előrelépés. Tehát lehet előre menni ezen a területen, de ehhez elszánásra és radikalizmusra van szükség.

Mennyire van beleszólásuk a kárpátaljai magyaroknak arra, hogy mi történik Kijevben? Mi az ő szerepük az ukrán politikában? A magyar sajtóban főként az ő szemüvegükön látni az ukrán politikát – de hogyan néz ez ki kívülről?

A magyar olvasó számára fontos kérdés ez. A kárpátaljai magyarság az ukrajnai lakosság 0,2-0,3 százalékát teszi ki. Én úgy látom, hogy az ügyükben előrelépés várható több ok miatt is. Az egyik az, hogy Zelenszkij hozzáállása a magyar kormány által fontos ügyként kezelt nyelvügyhöz kifejezetten pragmatikus. Petro Porosenko elnöksége idején igyekeztek a nyilvános szférában az ukrán nyelvet előtérbe tolni, és elérni, hogy az iskolákban mindenki megtanuljon ukránul.

Ez a törekvés érthető, hiszen az agresszor Oroszország a nyelvet is használja fegyverként, hiszen Ukrajnában az oroszt tekinti anyanyelvének az ukrán nemzetiségűek egy jelentős része is – ám csomó tekintetben túltolták a dolgot. Szijjártó Péter külügyminiszter nyilatkozataiból azt látom, hogy Budapesten elérkezettnek látják az időt arra, hogy a magyar és az ukrán kormány között elkezdődjön egy produktív eredménnyel záruló tárgyalás.

Zelenszkij természetesen nem fogja tudni megengedni magának azt, hogy teljesen visszakozzon az ukrán állásponttól, de ha lesz kompromisszumkészség magyar oldalról, akkor az iskolai nyelvoktatás problémáját meg tudják oldani,

valamint előre tudnak lépni a kisebbségi nyelv közintézményekben történő használatában is.

Zelenszkij győzelmében benne volt az is, hogy sok orosz anyanyelvű ukrán patrióta kényelmetlennek érezte az ukrán nyelvi nyomást, Zelenszkij pedig ebben liberálisabb hozzáállást ígért. Emiatt ebben a választási ciklusban nem lesz annyira erős ez a nyelvi nyomás, noha Ukrajna életében mindig is jelen lesz az a nehézség, hogy az ország hivatalos nyelvét nem tekinti minden ukrán az anyanyelvének. Az ukrán erősítését célzó törekvés ezért meglesz, a módszer a kérdés. Ezért kell a magyar kormánynak elfoglalnia egy érett álláspontot – meglátjuk, ez megtörténik-e.

Az ukrán nyelvtörvény fő címzettje az orosz nyelv volt. A parlamenti választáson a második helyre a putyinista, oroszpárti Ellenzéki Blokk futott be. Róluk mit kell tudni?

A 12,5 százalékos támogattságú új, oroszbarát párt vezére Viktor Medvedcsuk, aki Putyin személyes küldöttje Ukrajnában, olyannyira, hogy szoros családi kapcsolat is összefűzi őket. Ami ebben újdonság – és bár most nem tűnik kedvezőnek, de előfordulhat, hogy végül az lesz –, hogy ezzel letisztultak a frontok. Az orosz expanziós törekvések fényében fontos, hogy Medvedcsuk pártja nem tudott sok egyéni körzetet megnyerni, nem végleges számok alapján talán hatot a 199-ből. Tehát Zelenszkij elnök induló pozíciója Kelet-Ukrajnában is nagyon erős. Ez az ország egysége megőrzése szempontjából kedvező jel, legalábbis ahhoz képest, hogy ha Medvedcsuk oroszbarát pártja több mandátumot szerzett volna ott.

FOTÓ: Szluga Narodu, kép a tévésorozatból.

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől
Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek