+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. június 11. kedd, 10:55
Vologyimir Zelenszkij, a friss ukrán elnök népszerű, új arc, és még nem igazán volt ideje bárkivel is igazán megutáltatni magát, ezért minél előbb szeretné leszavaztatni az ukránokat a saját pártjára. Úgy néz ki, július 21-én tartják majd az előrehozott választásokat. Összejöhet-e neki a győzelem, és mit akar tőle a volt miniszterelnök, Julija Tyimosenko? Elmagyarázzuk!

A cikk egy részét az Azonnali hírlevele, a Reggeli fekete olvasói már hétfő reggel olvashatták. Legyen neked is Reggeli feketéd!

 

Jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy július 21-én előrehozott választásokat tartanak Ukrajnában, miután Vologyimir Zelenszkij színész-showman-komikus-elnök beiktatása után első intézkedéseként fogta magát, és feloszlatta a kijevi parlamentet, és az eredetileg őszre tervezett parlamenti választások helyett előrehozott voksolást írt ki.

 

Hogy Zelenszkij miért nem tudott őszig várni?

 

Az elnök hivatalosan azt mondja, már 2016 óta nincs többsége az ukrán kormánykoalíciónak, így pedig kötelessége feloszlatni a Verhovna Radát. Persze ez igaz is, meg nem is: a kormányzó pártok szerint az elnök nem mond igazat, ugyanis papíron a koalíció egészen idén májusig létezett, ekkor lépett ki abból hivatalosan a Népfront kisebbik kormánypárt, hogy megakadályozza azt, ami végül megtörtént: a parlament feloszlatását. Ugyanakkor a parlament nem volt hajlandó listát publikálni a koalíció tagjairól, ezért sokan találgatni kezdtek, hogy valóban van-e többsége a kormánynak a parlamentben.

 

Persze az is lehet, hogy az Alkotmánybíróság – ami elé 62 parlamenti képviselő indítványa nyomán került az ügy – simán szembemegy az elnök feloszlatást érintő döntésével, így az egész előrehozott választásokból nem is lesz semmi, de a politika amiatt is gyönyörű, mert ilyen kiszámíthatatlan.

 

Van sokkal egyszerűbb magyarázat is az unalmas jogászkodásnál: a tavaszi ukrán elnökválasztásról az Azonnalin is részletesen szó volt (Fekő Ádám például kinn is volt Ukrajnában, és írt is egy zseniális tudósítást), a lényeg viszont annyi, hogy Zelenszkij nagyon megverte az akkor regnáló elnök Porosenkót a voksolás második fordulójában, az elitellenes jelölt egyenesen 73 százalékot kapott.

 

Zelenszkij, a friss elnök tehát népszerű, új arc, és még nem igazán volt ideje bárkivel is igazán megutáltatni magát, tehát az egyszerű magyarázat az, hogy minél előbb szeretné leszavaztatni az ukránokat a saját pártjára, amit csupán tavaly márciusban vettek nyilvántartásba.

 

És ez a párt nagyon érdekes képződmény: az a neve, hogy Szluga Narodu, vagyis a Nép Szolgája. Nem igazán lehet sehová sem elhelyezni, ha nagyon muszáj, akkor az olasz Öt Csillag Mozgalom ikertestvérének nevezhetnénk: mindkét párt ideológiamentes, hisz a közvetlen demokráciában – a Szluga Narodunak ugyanúgy van belső, bázisdemokratikus online szavazási rendszere, mint az Öt Csillagnak –, szólamok szintjén korrupcióellenes és EU-párti, és hát ne kerteljünk, populista. Ennek a friss hangnak pedig van is piaca a (valószínűleg csak kívülről nézve) vicces, de inkább szomorú parlamenti verekedések hazájában, a párt listájára jelenleg úgy néz ki, le is szavazna az ukránok 48 százaléka, a többi párt egyelőre pedig egyelőre igen nagy lemaradással áll Zelenszkijék mögött.

 

ELNÖKÖT JÁTSZOTT, ELNÖK LETT

 

Miért éppen Szluga Narodu a párt neve?

 

Azért, mert erre a névre hallgat az az ukrán vígjátéksorozat is, amelyben maga Zelenszkij játszotta Ukrajna egy középiskolai történelemtanárból lett, kicsit csetledező-botladozó, de azért mégis nagyon szerethető elnökét, Vaszil Petrovics Goloborogykót. A Szluga Narodu első évada egyébként tök vicces, ez fenn is van Netflixen angol felirattal, meg YouTube-on is, de utóbbi esetében valamiért Magyarországon letiltották az egészet. A második és harmadik évadot már csak ukránul/oroszul lehet elérni, azokat pedig a politikai kommunikációért és propagandáért rajongó (és oroszul tudó) ínyenceknek melegen ajánlom. 

 

A Szluga Narodu ugyanis egy kitűnően strukturált, jól kidolgozott, profi propagandafilm. Tanítani fogják még politikai kommunikációban, a kampánytanácsadók pedig csak csettinthetnek, ha megnézik a három évados sorozatot.

 

Hogy miért? A készítők alapul vették Ukrajna keserű valóságát, ahogy azt egy átlag ukrán láthatja: a Mercedesekkel száguldozó korrupt politikusokat, az éjjel-nappal kaviárt zabáló, kártyázó, és a politikusokat bábként használó dúsgazdag, felkapaszkodott oligarchákat, a primitív, ülésteremben verekedő képviselőket, a mindent átható korrupciót, az alacsony fizetéseket, az óriási egyenlőtlenségeket, meg még sok minden mást. 

 

És ebbe a világba megálmodták „az emberek embere” történelemtanárt játszó Zelenszkijt, aki véglegekig kispolgári, naiv, ügyetlen, de mégis megvesztegethetetlen, kitartó, és becsületes. S lám, „Zelenszkij” legyőzi az oligarchákat, emeli a fizetéseket, utakat épít, elküldi a gonosz IMF-et a picsába (igen, a sorozat egyik jelenetében a főszereplő pont így fogalmaz), megleckézteti az Ukrajnát csak amolyan gyarmatként kezelő brüsszeli bürokratákat, lapátolja a pénzt az innovációba, mindez pedig oda vezet, hogy Ukrajna pár évtizeden belül úszik a pénzben. Naná, hogy a sorozat óriási siker lett, milliók nézték meg minden részét. Happy end. Fun fact:

 

a sorozat utolsó részét két nappal az elnökválasztás második fordulója előtt hozták ki, viccesnek már egyáltalán nem vicces, ellenben nagyon propagandisztikus, épp csak azt nem írták ki a képernyőre, hogy „Szavazz rám!”

 

És kinek volt pénze profi politikai propagandát gyártani Zelenszkij számára? Cinikusan mondhatnánk, hogy Ukrajnában nincs politika oligarchák nélkül, még ha Zelenszkij papíron ez ellen is küzd, és nem járunk messze az igazságtól. Az újdonsült elnök által alapított Kvartal 95 kabarékat és vígjátékokat gyártó stúdiójának műsorai azon az ukrán 1+1 nevű csatornán futnak, amely Ihor Kolomojszkij milliárdos üzletember-oligarcha tulajdonában áll.

 

Annak a Kolomojszkijnak, aki mellesleg számtalan helyi üzleti érdekeltsége mellett a dnyipropetrovszki területet vezette, és akit Petro Porosenko 2015-ben kitúrt a pozíciójából. Nem is voltak túl jóban ezt követően – ha úgy tetszik, legyen ő a helyi Simicska, bár ez kicsit leegyszerűsítő, meg aztán Kolomojszkij „projektje” egy fokkal sikeresebb is volt. Sokak szerint ezért Zelenszkij valójában nem független jelölt, hanem az oligarcha bábja, és elnöksége során is őt fogja kiszolgálni. Én azért várnék még vele pár hónapot, mielőtt ilyen erős kijelentést tennék.

 

És mi a helyzet a többiekkel?

 

Nos, ők Zelenszkij 48 százaléka mellett nem igazán rúghatnak labdába: Petro Porosenko előző elnök pár napja gyorsan átnevezte a pártját Európai Szolidaritás névre, de ez egyelőre csak 7,8 százalékra jó a felmérések szerint. Julija Tyimosenko volt miniszterelnök Batykivscsina (Haza) pártja sem muzsikál sokkal jobban 6,9 százalékos eredményekkel, új szereplő viszont Szvjatoszlav Vakarcsuk, az Okean Elzi ukrán rockegyüttes frontemberének Golosz (Hang) névre hallgató balközép, EU-párti pártja, mely 5,6 százalékkal törne be a Radába. (Nem ismered az Okean Elzit? Sebaj: hallgass bele, még az is lehet, hogy megtetszik.) 

 

MÁR A SOROZATBAN IS KERGETTÉK AZ ÚJSÁGÍRÓK AZ ELNÖKÖT

 

Rajta, meg persze Zelenjszkijen kívül talán egyedül az oroszpártiak örülhetnek, a Kremlhez hű Ellenzéki Platform 10,7 százalékkal a Szluga Narodu mögött a második legnépszerűbb párt. Nem tűntek el tehát teljesen a régi nyelvi-kulturális törésvonalak az ukrán politikából, még ha az Euromajdan és a kelet-ukrajnai válság óta halványultak is kissé.

 

Hiába az elsöprő támogatottság, szinte biztos: a Szluga Narodu egyedül nem szerez többséget.

 

Ukrajnában a magyarhoz hasonló vegyes választási rendszer van, így lehet, hogy a listás szavazatok között tarolni fog Zelenszkij, de párhónapos pártjának az egyéni körzetekben még nyilván nincs olyan beágyazottsága, mint az évtizedek óta ott tevékenykedő politikai veteránoknak és a hagyományos pártok helyi katonáinak. Nem véletlen, hogy Zelenszkij próbált is átnyomni a parlamenten egy új választási törvényt, melyben megszabadulna a Rada felét kitevő egyéni képviselőktől és nyílt listás rendszert vezetne be. Még kevésbé véletlen, hogy a helyben már jól beágyazott parlamenti pártok mindezt jól visszautasították, így szinte biztos, hogy az elnök pártja koalícóra kényszerül majd.

 

Hogy ki lehet majd az elitellenes elnök partnere? Julija Tyimosenko lehet majd a megoldás kulcsa, ezt személyesen Tyimosenko jelentette be hétfőn. Pártja az elnök pártjával együtt alkotná a „demokratikus, Európa-párti erők” alkotta Cselekvés Koalícióját, és már a választás utáni első száz napban komoly eredményeket szeretnének elérni.

 

Nem ez volt az utolsó cikk, amit Ukrajnáról olvashattok ezen a héten nálunk: hamarosan hozunk nektek egy interjút Valerij Pekar ukrán politikai elemzővel, akivel a választáson felül beszélgettünk az ukrán-orosz viszonyról meg a magyarok kisebbségi nyelvhasználatát és nyelvtanulását is hátrányosan érintő oktatási reformról is. 

 

FOTÓK: Szluga Naroda / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák az osztrák kancellárt lapértesülések szerint. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

A kormányinfón kiderült az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és hogy hogyan pótolja a kormány az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Az újranyitó szolgáltatások csak a védettségi igazolványokkal rendelkezők számára hozzáférhetőek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A politikusokat egy zárva tartó klubnál fényképezték le, ahol éjszakába nyúlóan tartózkodtak. Munkamegbeszélésük volt, ketten közülük lemondtak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás