Ukrán nagykövet: Oroszország akarja összeugrasztani Ukrajnát és Magyarországot

Az oroszok állnak az ungvári KMKSZ-iroda elleni februári támadások mögött, mert feszültséget akarnak szítani Ukrajna és a szomszédai között – mondja az Azonnalinak Ukrajna budapesti nagykövete. Ljubov Nepoppal a CEU-n tartott keddi előadása után beszélgettünk – magyarul. Megkérdeztük: az oroszok tehetnek-e arról is, hogy Ukrajna korlátozza a magyar nyelvű oktatást, és orosz érdeket szolgál-e Szijjártó Péter, mikor vétózza Ukrajna NATO-csatlakozását. Interjú.

Ön a múlt héten megírta, hogy az oroszok vannak a KMKSZ-székház elleni támadás mögött, és most, miután a feltételezett elkövetőket őrizetbe vették, beigazolódni látszik, amit írt. Nem gondolt arra, hogy kérje az előléptetését valamilyen vezető nyomozati pozícióba ezek után?

Nem szeretném, nekem ez a pozíció is nagyon tetszik, hiszen az a feladatom, hogy a két ország közötti kapcsolatokat fejlesszem. Ami a feltételezésemet illeti, én már harmadszor dolgozom Magyarországon, és igyekeztem – most is igyekszem – megérteni ezt a népet. És mivel ukrán vagyok, értem és ismerem az ukrán hozzáállást, mentalitást. Én nem láttam Magyarországon, hogy bárki ukránellenes lenne.

Ukrajnában sem látom, hogy magyarellenesek lennének az emberek. Múlt hónapban Kárpátalján voltam, több településen is jártam, de nem láttam az emberekben, hogy egymás ellen fordultak volna. Geopolitikai szempontból abból indultam ki, hogy

Tudom, hogy mi Ukrajna érdeke: jó kapcsolat Magyarországgal. Száz százalékig biztos vagyok benne, hogy Magyarországnak is ugyanez az érdeke Ukrajna felé. Amikor ilyen dolgok történnek, az egyik országnak sem az érdeke. Más országnak viszont érdeke lehet, hogy egymás ellen forduljunk. Nem szabad kétségbe vonnunk a másik fél érdekét ebben a kölcsönös jó kapcsolatban. Ez nagyon fontos, egy kicsit több bizalom kell egymás felé.

Vannak köztünk különbségek, de nem olyanok, amik ellenséggé tennék a két országot: inkább kiegészítik egymást, és erősebbé tesznek minket. Ukrajna jobban kiismeri magát kelet felé, Magyarország meg jobban tudja, mi történik az Európai Unióban.  

Beszélt azóta Szijjártó Péterrel, hogy őrizetbe vették a feltételezett elkövetőket? Tájékoztatta őt erről?

Mi ezt az információt nyilvánossá tettük a hivatalos Facebook-oldalunkon, és kiküldtük a sajtónak is. Fontos nekünk, hogy a partnerek erről tudjanak.

De külön azért nem hívta fel?

Ezt az információt az ukrán külügyminisztérium közölte, és természetesen a magyar fél is tudja.

A gyanúsítottak nem mind ukránok, vannak köztük lengyel állampolgárok, egy szélsőséges szervezet tagjai. Kérni fogják a lengyelektől a kiadatásukat?

Lengyelországban letartóztatták őket. Ott folyik a nyomozás, együttműködnek a lengyel és az ukrán hatóságok. Ukrajnában három ukrán állampolgárt tartóztattak le.

És van még egy gyanúsított, aki az oroszbarát szakadár moldáv terület, a Dnyeszter Menti Köztársaság „állampolgára”. Vele mi lesz? Egy el nem ismert államtól kiadatást sem tudnak kérni, nem?

Ő a szervezője lehet ennek az egésznek.

Fontos hangsúlyozni, hogy gyanúról van szó, a bíróságnak kell eldöntenie, hogy ki a bűnös, és elegendők-e a bizonyítékok.

Tegyük tehát fel, hogy tényleg Oroszország próbálja szítani az ellenségeskedést Ukrajna és Magyarország között. Akkor viszont nem értem, miért hoz Ukrajna olyan intézkedéseket, mint a nemzetiségi nyelveken való oktatás visszaszorítása, vagy a nyelvtörvény alkotmánybírósági eltörlése, miután azt házszabályellenesen fogadták el. Ezeket aligha Oroszország kényszerítette önökre.

Megértem, amit mond, és sokan kérdezik, hogy miért nem lehetett várni ezekkel a törvényekkel. Nem lehet várni, mert nagyon fontos most az országban, hogy történjenek reformok: ezt pedig nem lehet úgy, hogy az egyik országrészben csináljuk, a másikban nem. A másik, ami fontos, az az államnyelv egyesítő szerepe. Ugyanakkor ez nem jelenti azt – és ezt próbáljuk megértetni a partnereinkkel is – hogy az emberek ne őrizhetnék meg az identitásukat, ne beszélhetnének az anyanyelvükön. Emellett az ukrán nyelvet megfelelő szinten el kell sajátítaniuk.

Ezt nem vonja senki kétségbe. De miért ne tanulhassanak ettől még a saját nyelvükön is?

Miután a törvényre nagyon éles reakciók érkeztek, úgy döntöttünk, hogy a legjobb, amit tehetünk, ha a Velencei Bizottsághoz fordulunk, amely egy minden ország által elismert, tekintélyes szervezet. A Bizottság ajánlásait végre fogjuk hajtani. Az ajánlásnak megfelelően már el is kezdtünk dolgozni a középfokú oktatásról szóló törvény tervezetén.

A nemzetiségi nyelveken való oktatással kapcsolatban három típust fogunk megkülönböztetni attól függően, hogy az adott diákoknak milyen arányban van lehetőségük az ukránt és az anyanyelvüket hallani a környezetükben, vagy a tévéből; van-e lehetőségük ezen a nyelven beszélgetni, és az is szempont, hogy az adott nyelv mennyire hasonlít, vagy áll távol az ukrán nyelvtől.

Ez utóbbi azért érdekes szempont, mert nekem kezdettől az volt a benyomásom az önök oktatási törvényével kapcsolatban, hogy az valójában az ukránhoz eléggé hasonló orosz nyelv használata ellen irányul, és a magyarok csak „járulékosan” isszák meg a levét.

Nagyon fontos megérteni, hogy ez nem valakik ellen irányul. Azért csináljuk, hogy az ukrán nyelvet, mint államnyelvet megerősítsük, nem azért, hogy más nyelvet eltöröljünk.

Hogy mindenki tudjon ukránul, és mindenhol legyen jelen az ukrán nyelv. Ez nem jelenti azt, hogy a nemzetiségek ne tanulhatnák a saját nyelvüket.

Magyarországon a nemzetiségek – így az ukránok is – a saját anyanyelvükön tanulhatnak nemzetiségi iskolákban.

Az ukrajnai magyarok is fognak továbbra is tanulni magyar nyelven, csak más arányban. Szerintem teljesen természetes, hogy az ukrán irodalmat, ukrán történelmet, vagy az ukrán állammal kapcsolatos ismereteket ukránul tanulják. Ez az, amiről konzultálni szeretnénk.

Például matematikát biztosan könnyebb nekik magyarul tanulni, de fontos, hogy kapjanak szótárakat, hogy ismerjék a terminológiát. Hiszen például, ha valaki Kijevben szeretne egyetemen továbbtanulni, akkor ott ukránul kell felvételiznie és vizsgáznia.

Nyugodtan le kell ülni, és megnézni, hogy mi a jó az embereknek. Nekik az a jó, ha szabadon magyarnak vallhatják magukat és ettől ugyanúgy egyenrangú állampolgárok Ukrajnában; de amikor kimennek Kárpátaljáról Lembergbe, Kijevbe, Odesszába, akkor bárhol tudjanak érvényesülni, dolgozni, tanulni, nem csak az ország egy részében. Ehhez viszont az államnyelv ismerete feltétlenül szükséges.

Konzultáltak már a kárpátaljai magyarokkal a Velencei Bizottság javaslatai alapján?

Amit eddig megtettünk, az egyrészt az, hogy a kormány benyújtotta a javaslatot a parlamentnek, hogy hosszabbítsuk meg az átmeneti időszakot 2023-ig – ez eredetileg 2020-ig tartott volna. Reméljük, a parlament rövid időn belül el is fogja fogadni ezt a javaslatot. Másrészt pedig elkezdtünk dolgozni a középfokú oktatásról szóló törvényen, amit említettem. Erről a törvénytervezetről még nem sikerült konzultálni, a február 14-re tervezett egyeztetés nem jött össze, de remélem, a következő alkalommal sikerülni fog.

Konkrétan kikkel fognak egyeztetni?

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, a Pedagógusszövetséget és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget hívtuk a konzultációkra. Az ukrán oktatási minisztérium a román oktatási minisztériummal például dolgozik egy jegyzőkönyvön az oktatás területén való együttműködésről. Magyarországgal is készek vagyunk valami hasonló jegyzőkönyvet aláírni.

A NATO-val évente készített, 2018-ra vonatkozó éves nemzeti programunk tervezetébe is beleírtuk, hogy követni fogjuk a Velencei Bizottság ajánlásait az oktatási reformmal kapcsolatban. Ez egy jogi garancia, mivel ezt az éves programot az ukrán kormány jóváhagyja, és az elnök aláírja.

Ha már a NATO-nál tartunk, a magyar külügy továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy vétózza Ukrajna nyugati irányú törekvéseit különböző nemzetközi szervezetekben. Ön mit csinálna fordított esetben, ha ön külügyminiszter lenne, és Magyarország azt mondaná az itteni ukránoknak, hogy mostantól csak jóval szűkebb körben tanulhatnak ukránul? Nem ugyanezt?

Én azt gondolom, hogy az itt élő ukrán kisebbségnek a magyar nyelvet megfelelő szinten el kell sajátítania, és a magyar törvények alapján kell Magyarországon élnie – mint ahogy ez így is van.

Tehát semmit nem tenne, ha Magyarország ilyen intézkedést hozna? A nagykövetet se rendelné be?

Nincs ukrán iskola Magyarországon, de amikor ukrán, vagy bármilyen más kisebbségről beszélünk, mi abból indulunk ki, hogy

Nem hiszem, hogy akár az ukrán, akár a magyar félnek oka lenne tiltakozni egy ilyen esetben. Nem látom annak se az okát, hogy miért kellene Ukrajna euroatlanti integrációját megakadályozni. Ez szerintem nem szolgálja sem Magyarország, sem az ukrajnai magyar kisebbség érdekét.

Akkor kinek az érdekét szolgálja? Az oroszokét?

Magyarország azért vétóz, hogy minden eszközt kihasználjon a tiltakozásra. De szerintem nem ezt az eszközt kellene használni, hanem a párbeszédet. Az mindig sokkal eredményesebb. És már megvan a Velencei Bizottság döntése, ami egy jó alap ehhez. Ukrajnának nagyon fontos az euroatlanti integráció.

Nem jó kiélezni a helyzetet, mert olyankor az emberek érzelmei is felfokozottak, és ilyenkor könnyebb végrehajtani bármilyen provokációt, mert a reakciók is élesebbek, és hamar előkerül az ukrán- vagy magyarellenesség vádja. Ilyen pedig nincs. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nincs magyarellenes hangulat. Nagykövetként én is mindent meg fogok tenni, hogy a két ország között jó kapcsolat legyen.

Orbán Viktor látványosan jó kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyinnal, és egyre szorosabbra fűzi a magyar-orosz szálakat. Sokan azt mondják, hogy Putyin arra használja Magyarországot, hogy legyen valaki az EU-ban, aki az ő szövetségese, és adott esetben lobbizik az orosz érdekekért. Mit gondol erről?

Számunkra nagyon fontos, hogy a partnereink a nemzetközi kapcsolataikban betartsák az Európai Unió egységes álláspontját: vagyis, hogy fenntartsák az orosz agresszió miatti szankciókat, és ne ismerjék el a Krím ideiglenes, törvénytelen bekebelezését, valamint lépjenek fel az orosz agresszió ellen Kelet-Ukrajnában.

Nekünk nagyon fontos, hogy Magyarország ebben mindig támogató volt. Bízom abban, hogy ez továbbra is így lesz, mert tudom, hogy ez Magyarország érdeke is. Abban is bízunk, hogy partnereink – köztük Magyarország –, az Oroszország felé meglévő kapcsolataikat arra is használják, hogy rábírják az orosz felet, hogy fejezze be az agressziót Ukrajna ellen.

FOTÓK: Bakó Bea