+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. július 21. vasárnap, 09:55
A Kurier napilap kiadója kitálal egy könyvben Kurzról: utasítgatott újságírók, hirdetésekkel pórázon tartott szerkesztőségek és hatalmas szeretetigény.

A választási kampány hivatalosan még nem kezdődött el Ausztriában, de az események felpörögtek. Az ibiziai videóba belebukott, mint emlékezetes, az egész osztrák kormány, ezért szeptember végén előrehozott választások lesznek. Sebastian Kurz, aki jelenleg az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöki posztját tölti csak be, rendületlenül járja a vidéket, ahogy a Süddeutsche Zeitung írta nemrég szellemesen:

 

nincs ma tőle egyetlen falunap se biztonságban.

 

Hiába vezeti toronymagasan a népszerűségi listákat Kurz és az ÖVP, szaporodnak a kritikák, amelyek mégiscsak árthatnak a pártnak.

 

Kurz és Kickl

 

Most éppen a jobboldali liberális Kurier napilap kiadója, Helmut Brandstätter jelentetett meg egy könyvet, amelyben az amúgy ÖVP-közeli újságíró beszámol, miként akarta Kurz és stábja keresztülverni az érdekeit az osztrák médiában. A Kurz és Kickl: Játékuk a hatalommal és félelemmel címen megjelent könyvben Brandstätter élesen nekimegy Kurznak. Már könyvének címében megpróbálja összehozni Kurzot és Kicklt.

 

Ami egyrészről nem meglepő, elvégre Herbert Kickl FPÖ-sként Kurz nagyhatalmú és vitatott belügyminisztere volt, akinek ténykedése miatt több nyugat-európai titkosszolgálat meg is szakította az együttműködést Ausztriával. Másrészről viszont a kormány szétesése után, amelynek oka eleve az volt, hogy Kurz nem elégedett meg Heinz-Christian Strache lemondásával, de Kickl távozását is akarta,

 

az ÖVP nagy lépésekben távolodik Kickltől, mintha soha nem is lett volna semmi köze hozzá.

 

Több ÖVP-s politikus is megerősítette: Kickl semmiképpen sem lehet belügyminiszter a jövőben, még ha folytatódna is az ÖVP-FPÖ-koalíció. Más ÖVP-sek pedig egyenesen Kickl bármiféle kormányzati szerepvállalását is kizárták. Amire az FPÖ viszont azt reagálta: ha Kickl nem lehet miniszter, ők nem mennek be semmilyen kormányba.

 

Azaz Kickllel sok irányból is lehet idegesíteni Kurzot. Fel lehet mutatni, hogy Kurz hirtelen jött FPÖ-kritikussága nem hiteles, és közben azt is lehet mutatni: ha Kicklre mégsem mond igent az ÖVP, akkor jelenleg a pártnak – amellyel a szocdemek és a zöldek nem kormányoznának együtt – nem lenne többsége.

 

Út az autokráciába

 

Brandstätter főleg a Kurier példáján keresztül mutatja meg, hogyan jelent meg a kancellári nyomásgyakorlás a Kurznak nem tetsző újságírók és hírek ellen. Brandstätter

 

„penetráns beavatkozásokkal” és „brutális nyomással” vádolja Sebastian Kurzékat.

 

Brandstätter, aki 2018 őszéig főszerkesztőként vezette a hétközben százötvenezer, a hétvégén háromszázezer példányban is elkelő napilapot, úgy véli: már 2018-as gyors távozása mögött is Kurz állhatott, akinek nem tetszett, hogy a lap túlságosan kritikus vele, főleg, hogy Brandstätter amúgy nem is baloldali újságíró, mert az ÖVP-közeli szervezetekben szocializálódott. Azóta a Kurzéknak „kezelhetőbb” Martina Salomon áll a lap élén, Brandstätter pedig kiadóként maradt a cégnél.

 

A balliberális Der Standard napilap pár részletet közölt a könyvből. Ezekből kiderül, hogy Kurz célja az volt: „vonalassá kell tenni” a Kuriert, és minden egyes kritikus írásnál azonnal ő vagy valamilyen munkatársa be is telefonált. Brandstättert többször is kritizálták a tulajdonosoknál. Amikor azonban Brandstätter erre rákérdezett Kurzéknál, csak tagadással találkozott.

 

Kurz egyik munkatársa azzal fenyítette a Kuriert, hogy rendszeresen a munkatársakra telefonált, és megkérdezte:

 

„Hallo, a Kurier szocialista napilappal beszélek?” Csak akkor hagyta ezt abba, amikor Brandstätter megfenyegette: minden hívását felveszi, és írásban leközli.

 

Kurzékat nagyon kiborította, amikor 2018 elején az egykori nagyhatalmú alsó-osztrák ÖVP-s tartományfőnök, Erwin Pröll a Kurierban adott nagyinterjújában bírálta élesen az ÖVP-FPÖ-kormányt. Pröll annak kapcsán, hogy náci dalokat énelgettek FPÖ-sök, Kurzot is felelősségre vonta, mondván: „egy kancellár se menekülhet a felelősség alól”. Ez Kurzéknál annyira kiverte a biztosítékot, hogy az interjú ezen részének törlését akarták elérni.

 

Brandstätter szerint Kurz mindent, ami róla szól, róla jelenik meg, előzetesen kontrollálni szeretne. Ez szerinte azzal függ össze, hogy Kurz az újságírókat csak eszköznek tekinti:

 

„Az újságírók számára azért vannak, hogy a hatalmasok bevethessék őket a saját céljaikra.”

 

Brandstätter, aki egyértelműen konzervatív újságírónak számít, úgy összegzi a tavasszal megbukott ÖVP-FPÖ-kormányt, hogy „az út volt az autokrácia felé”.

 

Kurzot szeretni kell

 

Brandstätter úgy véli: Kurz egyszerűen nem tudja elviselni, ha valaki nem szereti őt. A Kurier-kiadó szerint tényleg arról van szó, hogy Kurznak a kifejezett szeretet kell.

 

„A mai napig nem tudom igazán fel se fogni, mennyire fontos ennek a rafinált és a nyilvánosságban mindig fegyelmezetten fellépő embernek, hogy egyszerűen szeressék őt.”

 

Még kancellársága előtt, 2017 nyarán mondta el Kurz Brandstätternek, hogy ha valamelyik lapnál úgy érzi, nem kedvelik eléggé, akkor egyszerűen felhívja őket. Azon újságokat, amelyetben „szeretik” Kurzot, állami és ÖVP-közeli vállalatok hirdetéseivel jutalmazták. Kurz eleve legszívesebben

 

csak olyan újsággal hajlandó beszélni, ahol ő választhatja ki a kérdező személyét és a kérdéseket magukat is.

 

Kritika az ÖVP-ből is

 

Brandstätter szerint azonban Kurzék, akik az ÖVP-n belül is egy kis klikket alkotnak, a saját pártbeli kollégáikkal is keményen bánnak el, ha kritikusak mernek lenni. Ezért volt arra szükség, hogy az ÖVP – immáron Új Néppárt néven – még inkább Kurzra legyen szabva, bár a tartományi pártszervezetek, amelyek a párt hagyományos fekete színét is megőrizték (az ÖVP új színe Kurz pártelnöksége óta hivatalosan a türkiz), továbbra is erős ellenhatalommal bírnak.

 

Amint arról az Azonnali is többször beszámolt: a tényleg több százezres tagságú ÖVP-ben Kurz hatalma nem teljes, mind a mai napig vannak kritikus hangok. Bár éppen Kurz népszerűsége miatt ezek egyre halkabbak.

 

ERHARD BUSEK, VOLT ÖVP-S KÜLÜGYMINISZTER AZ AZONNALINAK MÁR TAVALY KURZOT ÉLESEN KRITIZÁLVA NYILATKOZOTT FIUMÉBEN

 

Ezen még létező kritikus hangok közé tartozik Erhard Busek, egykori ÖVP-s külügyminiszter. Brandstätter Kurz-kritikus könyvének előszavát is ő írta. Az Azonnalinak tavaly nyáron adott nagyinterjút Busek Fiumében, ahol már nekünk is

 

gyakorlatilag Benito Mussolinihez hasonlította jelenlegi pártbeli főnökét, Sebastian Kurzot.

 

Szintén keményen nekiment a volt kancellárnak az ÖVP korábbi elnöke, Reinhard Mitterlehner, aki áprilisban kijött könyvében leírta, miként fúrta őt meg Kurz az ÖVP-n belül, miként szervezkedett a háttérből az akkori kormány bukásán.

 

Csak egy Neos-kampány az egész?

 

Amint Mitterlehner könyvét sokan egy bukott politikus panaszaként tudták csak le, Brandstätter mostani könyve mögött pedig sokan az újságíró egyéni politikai ambícióit látják, ugyanis a hírek szerint a Kurier kiadója a jobboldali liberális Neos színeiben indulna a választásokon. Ő maga ezt – nyaralására hivatkozva – nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Lapja, a Kurier azonban felszólította, hogy mihamarabb tisztázza ezt a kérdést, mert

 

ha felmerül bármiféle pártbeli elköteleződés, az „ártana” a Kurier jóhírének.

 

Brandstätternek azért is tisztáznia kell viszonyát a Neos-hoz, mert felesége, Patricia Pawlicki az osztrák közszolgálati ORF adón a parlamenti közvetítések moderátora, amely pozíciót bizonyosan nem tarthatja meg, ha férje pártpolitikai pályára lép, esetleg egyenesen parlamenti képviselővé választják.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás