+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. június 21. péntek, 07:56
Nemhogy egyszerűsödött, hanem inkább bonyolódott a képlet az Európai Tanács az EU következő vezetőiről szóló, hajnalba nyúló tanácskozásán: Macron kukázná a csúcsjelölti rendszert, míg Merkel óvatosabb ezzel kapcsolatban. A Néppárt elnöke szerint pedig Juncker akár még jövő tavaszig is maradhat, ha ilyen tempóban haladnak a tárgyalások. Az uniós állam- és kormányfők legközelebb június 30-án próbálnak majd újra döntést hozni.

Péntek hajnalra sem sikerült megállapodnia az EU-s vezetőknek a következő Európai Bizottság lehetséges elnökjelöltjeiről és a további vezető posztokról, ezért június 30-án rendkívüli ülésen próbálnak majd újra erről dönteni – tudósít a Politico Brüsszelből.

 

Csúcsjelöltek a kukában

 

Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács ugyanis még abban sem tudott igazán megállapodni, hogy hányadán áll a Spitzenkandidatok rendszerével, vagyis az Európai Bizottság következő elnöki posztjára szóló csúcsjelöltséggel. Emmanuel Macron például már kukázná az egész szisztémát, mondván, hogy

 

a három legnagyobb pártcsalád – a néppártiak, a szocdemek és a liberálisok – csúcsjelöltjei kiestek a versenyből.

 

Ezzel pedig Macron szerint a Tanácsnak kell majd újraindítania a kiválasztási folyamatot – ami a kormányközi testülettől hidegrázást kapó Parlament egyik rémálma lenne.

 

Angela Merkel német kancellár már nem volt ilyen szigorú: azt ugyan elismerte, hogy egyik nagy pártcsalád csúcsjelöltjének – sem a bajor néppárti Manfred Webernek, sem a holland bizottsági alelnök Frans Timmermansnak, sem a liberális dán versenyképességi EU-biztos Margrethe Vestagernek – sincs többsége, de Merkel nem zárta ki, hogy ez megváltozzon. Persze ezzel a kancellár nyilván saját jelöltjét, Manfred Webert tolná előtérbe, akiről pedig pont a parlamenti szocialista és liberális frakció jelentette ki csütörtökön, hogy nem támogatja jelöltségét. Nélkülük pedig Webernek sincs többsége az EP-ben.

 

Mark Rutte holland miniszterelnök is elismerte a többség hiányát, ugyanakkor ő sem volt olyan kemény a csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatban, mint Macron: szerinte

 

ugyanúgy, mint egy kormányalakításnál, itt is időre van szükség, meg is jegyezte, hogy ehhez neki is hét hónap kellett legutóbb Hollandiában, szóval „nincs nagy katasztrófa”, és „még csak félidőnél járunk”.

 

Bonyolultabb lett a képlet

 

Az uniós intézmények vezetőinek kiválasztása sosem volt egyszerű feladat, azt mindig hosszas tárgyalások előzték meg. Még a sokkal egyértelműbb, szocialista és néppárti többséget adó 2014-es EP-ben is nyár végéig kellett várni a végső megállapodásra, pedig ott csak az S&D-nek és az EPP-nek kellett egymás között leosztani a pozíciókat, hogy aztán Jean-Claude Juncker lehessen a bizottsági elnök, cserébe Martin Schulz pedig a parlamenté. Idén nem ilyen egyszerű a képlet, most már

 

a néppártiak és a szocdemek nem alkotnak többséget, kell tehát egy harmadik erő is a parlamenti tárgyalóasztalhoz – és akkor még nem is beszéltünk Tanácsról, ahol még annyi támogatottsága sincs a csúcsjelölti rendszernek.

 

Persze senki sem akar háborút: Merkel pénteken hajnalban meg is jegyezte, hogy miután a jobb- és balközép már nem rendelkezik a mandátumok több, mint felével, szélesebb EU-párti többséget kell alkotni a liberálisokkal vagy a zöldekkel kiegészülve. „Természetesen közös megoldást szeretnénk az Európai Parlamenttel” – nyugtatta az EP kedélyeit a hajnali órákban a kancellár. Kicsit el is kerülte, hogy nyíltan bármelyik jelölt mellett kiálljon, mikor azt mondta: „a parlamentnek is lesz majd egy álláspontja, majd meglátjuk, mi lesz az. Tehát csak a folyamat végén tudok végleges választ adni erre a kérdésre. De ez a helyzet természetesen kihívások elé állít minket, ez egyértelmű”.

 

Donald Tusk, az Európai Tanács (egyébként néppárti) elnöke is diplomatát játszott hajnal 2 körül tartott sajtótájékoztatóján, nem válaszolt ugyanis arra a kérdésre, hogy Weber jelöltségét ténylegesen visszautasították volna az állam- és kormányfők. „Majd június végén visszatérünk a dologra, ma még túl korai lenne bárkiről is dönteni” – fogalmazott.

 

Juncker: Nem olyan könnyű engem lecserélni!

 

A következő találkozó tehát június 30-án esedékes, mikor több állam- és kormányfő az oszakai G20-csúcsról tér majd vissza. Feltételezések szerint informális megbeszéléseket már Oszakában is folytatnak majd az ott jelenlévő vezetők, így Tusk és Juncker, a német kancellár, a francia elnök, valamint a holland, spanyol, brit és olasz miniszterelnökök.

 

És hogy mire fel ez a nagy sietség? A vezetők szeretnének már azelőtt megállapodni a csúcspozíciókról, mielőtt július 2-án összeül az új Európai Parlament, és megválasztja új elnökét. Mark Rutte viccelődve meg is jegyezte, előbb-utóbb csak összejön a többség, mert „nem marasztalhatjuk Junckert élete végéig”. Juncker szerint az esélyek a megállapodásra aligha javulnak majd június végéig, de mindettől függetlenül a találkozót meg kell szervezni. Miután a bizottsági elnök hajnal 3 körül távozott volna,

 

még kicsit oda is szúrt a tárgyalások sikertelensége miatt a döntéshozóknak: „örömmel jegyeztem meg, hogy mégsem olyan könnyű engem lecserélni”.

 

Joseph Daul, az EPP elnöke fel is kapta a vizet amiatt, hogy mennyire nem mutatkozott fogadókészség Weber bizottsági jelöltsége mellett, ha pedig így haladnak a dolgok, Juncker akár még az október 31-ig tartó mandátumán túl is maradhat, akár jövő tavaszig is – aggodalmaskodott a néppárti vezető.

 

BORÍTÓKÉP: Steffen Seibert / Európai Tanács (Twitter, 2019. 06. 20.)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás