+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2018. november 27. kedd, 08:49
Michel Barnier négy éve Jean-Claude Juncker ellenében indult az Európai Bizottság elnöki posztjáért, melyben akkor még a Fidesz is támogatta. Négy évvel később akár a brexit francia főtárgyalójának ölébe is hullhat a pozíció.

Manfred Weber személyében az októberi Helsinki-csúcstalálkozón már kiválasztotta csúcsjelöltjét – ezáltal az Európai Bizottság elnöki posztjának várományosát – a konzervatív Európai Néppárt. Ugyanakkor a Politico azt állítja, Weberen felül napirenden lehet a szintén néppárti, francia Michel Barnier brexitfőtárgyaló bizottsági elnökké választása is.

 

A brexit-megállapodás hozhatja az egységet

 

Barnier több európai uniós tagállamtól is dicséreteket zsebelt be az EU számára igen előnyös brexit-megállapodásért, és a brexitfőtárgyaló személye a Politico szerint több volna, mint egy átlagos „csúcsbürokratáé”. Mikor négy évvel ezelőtt Juncker ellenében pályázott az elnöki posztra, a francia politikus azt állította, a Bizottságnak „több politikát, és kevesebb szabályozást” kell munkájába csempésznie, legutóbb pedig leszögezte, az EU számára a kereskedelem, a technológia és a védelem területén kell domináns szereplővé válnia a világban.

 

A négy éve még az uniós belső piacért felelős francia biztos Barnier indulását Jean-Claude Juncker ellenében 2014-ben még a Fidesz is támogatta.

 

Idén Barnier ugyanakkor már visszautasította az indulásával kapcsolatos híreszteléseket, arra hivatkozva, hogy továbbra is a brexit-megállapodással van elfoglalva, legutóbbi beszédei ugyanakkor arra utalnak, a francia politikusnak már a brit kilépésen túlra nézve is vannak tervei. A bizottsági munkában tapasztalatlan Manfred Weberrel szemben Barniernek ugyanis van egy igen erős ütőkártyája: már két ciklust szolgált uniós biztosként, és több miniszteri posztot is betöltött már francia kormányokban, így van vezetési tapasztalata. 

 

Ráadásul a brexittel végzett munkájával már bizonyított a tagállami kormányok előtt. Angela Merkel német kancellár például „diplomáciai mestermunkaként” értékelte a megállapodást, ahogyan elismerte azt Jean-Claude Juncker regnáló bizottsági elnök is.

 

Macron tehet keresztbe Barnier terveinek

 

És hogy mi is nehezítené meg Barnier megválasztását? Könnyen lehet,

 

a politikus pozícióba helyezése intézményi válságot kockáztatna az EU-s szervek között.

 

Hiába jelölhetik ki a bizottsági elnök személyét a tagállami kormányok, a nominálást az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, amely már közölte: nem hajlandó olyan jelölt megválasztására, akit nem választottak meg csúcsjelöltként (Spitzenkandidat) az EP-választásokon.

 

A másik probléma Barnier számára Emmanuel Macron francia elnök személye: Macron nagyon szeretne egy olyan francia uniós biztost küldeni a Bizottságba, amely saját pártjából kerül ki, de miután minden tagállam egy biztost nevezhet ki, Barnier francia származása miatt Macron elesne a lehetőségtől. Épp ezért mondják, hogy Barnier elnöksége csak akkor lehetséges, ha azt Macron is úgy akarja. A francia elnök pártja persze rendkívül megosztott a kérdésben:

 

a 67 éves Barnier-t Macron sok párttársa az establishment szimbólumaként tartja számon,

 

mások Margrethe Vestager francia EU-biztosból csinálnának elnököt. Macron pártjának egy újabb szárnya viszont támogatná is Barnier elnökségét, mondván, hogy a politikus Macron-kompatibilis lenne.

 

Mindenesetre, Michel Barniernek a fentiek ellenére is van esélye elnyerni a posztot: mandátumbecslések szerint a következő Európai Parlament minden eddiginél megosztottabb lehet, mely nehezen fog tudni bármilyen konszenzust elérni. Barnier pedig olyan integratív személyiségnek bizonyul, aki hidat képezhet a jobb- és baloldal között: a szociáldemokrata pártcsoport egy tisztségviselője például leszögezte, az EPP-ben politizáló Barnier személye „sem a jobb, sem a baloldalnak nem jelentene problémát”, „az Európa iránti elkötelezettségét pedig senki sem kérdőjelezheti meg”.

 

„A következő Parlamentnek meg kell adnia saját maga számára a lehetőséget a manőverezésre... még a Parlament sem érheti be az olyan jelöltekkel, mint Weber vagy Timmermans” – zárta sejtelmesen a Politicónak adott nyilatkozatát a szociáldemokraták tisztségviselője.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

Hét év után taszította le a trónról a kancellárt az a Rudolf Anschober, akit a járvány alatt szinte minden nap látott egész Ausztria válságot menedzselni.

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás