+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2018. november 27. kedd, 08:49
Michel Barnier négy éve Jean-Claude Juncker ellenében indult az Európai Bizottság elnöki posztjáért, melyben akkor még a Fidesz is támogatta. Négy évvel később akár a brexit francia főtárgyalójának ölébe is hullhat a pozíció.

Manfred Weber személyében az októberi Helsinki-csúcstalálkozón már kiválasztotta csúcsjelöltjét – ezáltal az Európai Bizottság elnöki posztjának várományosát – a konzervatív Európai Néppárt. Ugyanakkor a Politico azt állítja, Weberen felül napirenden lehet a szintén néppárti, francia Michel Barnier brexitfőtárgyaló bizottsági elnökké választása is.

 

A brexit-megállapodás hozhatja az egységet

 

Barnier több európai uniós tagállamtól is dicséreteket zsebelt be az EU számára igen előnyös brexit-megállapodásért, és a brexitfőtárgyaló személye a Politico szerint több volna, mint egy átlagos „csúcsbürokratáé”. Mikor négy évvel ezelőtt Juncker ellenében pályázott az elnöki posztra, a francia politikus azt állította, a Bizottságnak „több politikát, és kevesebb szabályozást” kell munkájába csempésznie, legutóbb pedig leszögezte, az EU számára a kereskedelem, a technológia és a védelem területén kell domináns szereplővé válnia a világban.

 

A négy éve még az uniós belső piacért felelős francia biztos Barnier indulását Jean-Claude Juncker ellenében 2014-ben még a Fidesz is támogatta.

 

Idén Barnier ugyanakkor már visszautasította az indulásával kapcsolatos híreszteléseket, arra hivatkozva, hogy továbbra is a brexit-megállapodással van elfoglalva, legutóbbi beszédei ugyanakkor arra utalnak, a francia politikusnak már a brit kilépésen túlra nézve is vannak tervei. A bizottsági munkában tapasztalatlan Manfred Weberrel szemben Barniernek ugyanis van egy igen erős ütőkártyája: már két ciklust szolgált uniós biztosként, és több miniszteri posztot is betöltött már francia kormányokban, így van vezetési tapasztalata. 

 

Ráadásul a brexittel végzett munkájával már bizonyított a tagállami kormányok előtt. Angela Merkel német kancellár például „diplomáciai mestermunkaként” értékelte a megállapodást, ahogyan elismerte azt Jean-Claude Juncker regnáló bizottsági elnök is.

 

Macron tehet keresztbe Barnier terveinek

 

És hogy mi is nehezítené meg Barnier megválasztását? Könnyen lehet,

 

a politikus pozícióba helyezése intézményi válságot kockáztatna az EU-s szervek között.

 

Hiába jelölhetik ki a bizottsági elnök személyét a tagállami kormányok, a nominálást az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, amely már közölte: nem hajlandó olyan jelölt megválasztására, akit nem választottak meg csúcsjelöltként (Spitzenkandidat) az EP-választásokon.

 

A másik probléma Barnier számára Emmanuel Macron francia elnök személye: Macron nagyon szeretne egy olyan francia uniós biztost küldeni a Bizottságba, amely saját pártjából kerül ki, de miután minden tagállam egy biztost nevezhet ki, Barnier francia származása miatt Macron elesne a lehetőségtől. Épp ezért mondják, hogy Barnier elnöksége csak akkor lehetséges, ha azt Macron is úgy akarja. A francia elnök pártja persze rendkívül megosztott a kérdésben:

 

a 67 éves Barnier-t Macron sok párttársa az establishment szimbólumaként tartja számon,

 

mások Margrethe Vestager francia EU-biztosból csinálnának elnököt. Macron pártjának egy újabb szárnya viszont támogatná is Barnier elnökségét, mondván, hogy a politikus Macron-kompatibilis lenne.

 

Mindenesetre, Michel Barniernek a fentiek ellenére is van esélye elnyerni a posztot: mandátumbecslések szerint a következő Európai Parlament minden eddiginél megosztottabb lehet, mely nehezen fog tudni bármilyen konszenzust elérni. Barnier pedig olyan integratív személyiségnek bizonyul, aki hidat képezhet a jobb- és baloldal között: a szociáldemokrata pártcsoport egy tisztségviselője például leszögezte, az EPP-ben politizáló Barnier személye „sem a jobb, sem a baloldalnak nem jelentene problémát”, „az Európa iránti elkötelezettségét pedig senki sem kérdőjelezheti meg”.

 

„A következő Parlamentnek meg kell adnia saját maga számára a lehetőséget a manőverezésre... még a Parlament sem érheti be az olyan jelöltekkel, mint Weber vagy Timmermans” – zárta sejtelmesen a Politicónak adott nyilatkozatát a szociáldemokraták tisztségviselője.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kalocsai Béla erről a Facebook-sztorijában posztolt a németekkel vívott történelmi 2-2-es döntetlen után.

Boris Palmer, Tübingen zöld polgármestere megint szembemegy a fősodrattal, és feltett pár kérdést a német-magyar focimeccs kapcsán.

Aki minőségi németezésre várt a meccs előtt, az ezt előbb kapja meg Svájcból, mint a magyar kormánypárt környékéről.

A Momentum így több jelöltjét is visszahúzva sorol be a például jobbikos Brenner Koloman, Csányi Tamás vagy Ander Balázs mögé, míg a Jobbik a Momentum által indított Szabó Szabolcsot vagy Szecsődi Andreát támogatja.

Közel 3 és fél évig tartották őket fogva, amiért megszervezték a spanyol kormány és legfelsőbb bíróság szerint illegális és alkotmányellenes függetlenségi népszavazást 2017-ben.

Bárki bármilyen ötletet bedobhat, és még egy
kis pénzt is kaphat érte.

A szocdemek bizakodóak: szerintük átmegy. A PNL belső harcai akár kapóra is jöhetnek.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás