+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. május 11. szombat, 09:51
Nevető harmadik és tökéletes kompromisszumos jelölt lehet az EU brexit-főtárgyalója: míg Weber és Timmermans egymással vitázik, Michel Barnier állam- és kormányfőket állíthat maga mellé.

A május 23-26-i EP-választáson nemcsak arról döntünk, hogy ki képviseljen egy adott tagállamot az Európai Parlamentben – a csúcsjelölti (Spitzenkandidat) rendszer azt is lehetővé teszi, hogy közvetve az Európai Bizottság elnökének személyébe is beleszólhassunk, legalábbis elvileg.

 

Vagyis, a legnagyobb európai pártcsaládok bizottsági elnökjelöltjei elindulnak az egyik tagállami listán, hogy közvetlen választói felhatalmazással bírjanak a Bizottság vezető tisztségének betöltésére. Így aki például a magyar szocialistákra, a holland munkáspártra, vagy bármelyik, európai szocialista pártcsaládban ülő listára szavaz, az Frans Timmermans bizottsági elnökségét is támogatja, aki pedig a német CDU/CSU-ra, vagy az osztrák néppártra, meg úgy általában az EPP-re voksol, az Manfred Webert ültetheti pozícióba. A bizottsági elnökjelöltséget pedig elvileg azon párt jelöltje kapja, aki a legtöbb EP-képviselőt delegálja az új parlamentbe.

 

Barnier kampányüzemmódban

 

Keveset beszélünk róla azonban, hogy Weberen és Timmermanson kívül vannak más csúcsjelöltek is, sőt, olyan jelentős pártcsaládok, mint a liberális ALDE az egész Spitzenkandidat-folyamatot nem is támogatják. És itt kerül szóba az Európai Bizottság elnöki tisztségéért folytatott harc újabb, informális résztvevője: az EU brexit- (brilépés-)főtárgyalója,

 

a francia néppárti Michel Barnier, akivel kapcsolatban egyre többen rebesgetik, hiába nem indul Spitzenkandidatként, ő lehet a nevető harmadik a csúcsjelöltek harcában.

 

Ezt bizonyítja a Politico cikke is, mely szerint a brilépés kezelésével Európa-szerte elismerést kivívó politikus sorra találkozik állam- és kormányfőkkel, és sorra tartja a nagyszabású kampányrendezvényeket. Nem lehet nem provokációként értelmezni, hogy hétfőn Barnier Manfred Weber hazájába, Bajorországba, a Müncheni Műszaki Egyetemre látogatott, ahol nem is időzött sokat, kedden már a néppárti vezetésű Horvátországba ment, ahol Andrej Plenković miniszterelnökkel találkozott.

 

Barnier pedig – aki 2014-ben (többek között Orbán Viktor támogatása ellenére) Jean-Claude Juncker ellen veszítette el az EPP csúcsjelöltségéért folytatott harcot – egyre kevésbé tudja tagadni: a bizottsági elnökségre készül. Kompromisszumos jelöltként pedig tökéletes is lenne:

 

az EU 27 tagállamának egységét ő tudta felmutatni az Egyesült Királyság káosza és a brilépés ellenében, miközben szinte minden uniós vezetővel szoros kapcsolatot épített ki. 

 

„Ha egyedül cselekszünk, akkor elbukunk. Saját jövőnknek és sorsunknak nézőivé váltunk. De én nem azért vagyok a politikában, hogy csak néző legyek, nem? Cselekednünk is kell” – mondta Münchenben közönségének. Míg például múlt csütörtökön a bizottsági csúcsjelöltek Firenzében egymással vitáztak, Barnier Máltán Joseph Muscattal, a szigetország szocialista miniszterelnökével találkozott. Addig pedig, amíg a csúcsjelöltek Maastrichtban vitatkoztak egymással, Barnier a leuveni Katolikus Egyetemen tartott nagyszabású beszédet – és nem épp a brexitről, hanem az EU jövőjéről.

 

Egy tökéletes kompromisszumos személyiség

 

Barniert ügyes lopakodása mellett kapcsolati hálója is segítheti a kampányban: számos tanácsadója van, akik már hosszú évek óta szolgálják, és akik arra számítanak, hogy az Európai Parlament minden eddiginél megosztottabb lehet majd, ezáltal az nem tud megállapodni a bizottsági elnök személyéről. Ha egyik pártcsalád sem tud egyértelmű győzelmet aratni, az elfeledtetheti velük a Spitzenkandidat-folyamatot, és Barniert hozhatja helyzetbe.

 

„Nem fog nemet mondani, ha a Tanács őt javasolja, de egyértelműen azt szeretné, hogy őt keressék meg” – fogalmazott a Politico egy Barnierhez közeli bizottsági forrása.

 

Persze a brexit-főtárgyaló a felszínen nagyon is támogatja Manfred Weber jelöltségét, habár kampányrendezvényeitől rendre távol marad, inkább szervez magának. Ráadásul látványosan nem szólal fel a csúcsjelölti rendszer védelmében, amelyet Weber szövetségesei fenyegetésként értékelnek. Még a német kereszténydemokraták veteránja, Elmar Brok is kritizálta Barniert, szerinte ugyanis „Weber a mi emberünk, és senki más”. „2014-hez hasonlóan a bizottsági elnök megválasztását ki kell hoznunk a tárgyalószobákból” – fogalmazott Brok.

 

Barnier kezére játszik az is, hogy bár a Tanács és a Parlament is magára nézve kötelezőnek tartja a Spitzenkandidat-folyamatot, jogilag semmi nem köti őket, hogy valóban így is cselekedjenek. Például a liberális ALDE

 

az egész rendszert támadja, szerintük ugyanis az a Néppártnak kedvez, amelynek emiatt érdekében áll akadályozni a transznacionális listák és a páneurópai kampány bevezetését.

 

Ebben pedig érdekeik egyeznek a liberálisok szövetségesével, Emmanuel Macronnal, aki most éppen az ALDE és saját pártjának összekovácsolásából tervez új, centrista EP-frakciót indítani. Macron ráadásul pár liberális és szocialista vezetővel együtt már könnyedén megfúrhatja Weber jelöltségét, és kiejtheti a bajort a folyamatból. 

 

Épp a britek juttathatnák pozícióba ellenfelüket?

 

Hogy a francia elnök a néppárti Barniert támogatná-e, kérdéses, de talán lévén, hogy francia, Macron sem fúrná meg a jelöltségét. A francia ellen szólhat az is, hogy még Junckernél is négy évvel idősebb, 68 éves, még a 32 éves osztrák kancellár, Sebastian Kurz „generációs váltást” sürget az Európai Unióban.  És kérdéses az is, mi lesz Magyarországgal: vajon Orbán Viktor támogatná-e Barniert (aki mellett már 2014-ben is kiállt) a hirtelen alkalmatlanná váló Weber helyett?

 

A legnagyobb akadályt azonban épp azok jelenthetik, akikkel Barnier szemben ült a tárgyalóasztalnál: az EU-ban egyelőre benn ragadt britek. Ha az Egyesült Királyság esetleg nem tartózkodik a bizottsági elnök kiválasztásánál, az EU harmadik legnagyobb országaként jelentős súllyal bírhat.

 

Jogilag Nagy-Britannia természetesen szavazhat, amíg ki nem lép az EU-ból, még ha az uniós bürokraták arra is számítanak, hogy kimarad a folyamatból. 

 

És furcsa módon még a briteknek is érdekében állna a brexit-főtárgyaló hatalomba segítése: az EU-val kitárgyalt kilépési folyamatban foglaltakat a legjobban egy Barnier-bizottság tarthatná be, hiszen annak vezetője személyesen is érdekelt a megállapodás sikerében.

 

„A brexit-küldetés után [Barnier] széles körben is ismertté vált. És abból is előnye származik, hogy inkább európai, mint francia. Egy igazi európai perszónává vált” – foglalta össze Barnier egyik tanácsadója azt, hogy miért is mondhatjuk: ne lepődjünk meg ha az Európai Bizottság következő elnökét Michel Barniernek fogják hívni.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás