+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. június 15. szombat, 18:43
Persze a paktumot még mindenki tagadja, de lehet benne ráció: a liberálisok megkapják az EP vezetését, cserébe a Néppárté lehet a Bizottság.

A Politico információi szerint Guy Verhofstadt belga liberális politikus esélyes lehet az Európai Parlament következő elnökeként, cserébe pedig az Európai Néppárt jelöltjének osztanák le az Európai Bizottság elnöki tisztségét: a korábbi belga miniszterelnök és a volt ALDE-frakció vezetője (a frakciót épp a napokban nevezték át Renew Europe-ra, vagyis Újítsuk meg Európátra, és többek között Emmanuel Macron pártja is csatlakozott hozzá) ezzel az Európai Parlament egyik legbefolyásosabb politikusává válna, és az olasz néppárti Antonio Tajanit váltaná a poszton.

 

Odavernének a Tanácsnak

 

Amennyiben a parlamenti konzervatívok és liberálisok egy ilyen paktumról tényleg döntöttek, elértek egy nagyon fontos közös célt is: nem hagyják levegőhöz jutni közös ellenfelüket, a kormányközi Európai Tanácsot,

 

vagyis a szupranacionális Parlament több beleszólást kaphat az EU következő vezetésének kiválasztásába. Hivatalosan bár Verhofstadt szóvivője tagadja a háttértárgyalások létét, ám a liberális politikus már korábban is jelét adta annak, hogy érdekelné az EP elnöki tisztsége. (Pletykák szerint már csak azért is, mert érezte, hogy Macronék nem fogják hagyni, hogy frakcióvezető lehessen továbbra is a liberálisoknál.)

 

Az Európai Tanács egyébként jövő csütörtökön Brüsszelben tanácskozik majd az unió következő ciklusának vezetői pozícióiról, de a tárgyalások lassan kezdődtek, mivel az EP-választás eredménye egy olyan helyzetet hozott létre, ahol az erősebb pártcsaládok könnyedén blokkolhatják egymás jelöltjeit. A Politico emlékeztet: még a sokkal egyszerűbb végeredményt hozó 2014-es EP-választás után is augusztusig kellett várni, míg a szereplők leosztották a lapokat, hogy ki is vezetheti az egyes intézményeket.

 

És bár a Tanácsban még sokáig eltarthatnak az erről szóló tárgyalások, az EP elnöke ebből a szempontból más tészta: Tajani utódját ugyanis az új parlament első ülésén, július első hetében meg kell választani. Verhofstadt elnöksége pedig egyvalami miatt nagyon is kézenfekvő lenne: figyelembe véve a pártcsaládok egyensúlyát, egy liberális EP-elnök rákényszerítené a Tanácsot, hogy a bizottsági és a tanácsi elnöki tisztségeket a szociáldemokrata S&D és a jobbközép EPP között osszák le (mind a Juncker-bizottság, mind Donald Tusk Európai Tanács-elnök megbízatása idén jár le).

 

Weber egyetlen esélye

 

Az új parlamenti patkóban a 179 mandátumos Európai Néppárt és a 153 hellyel bíró S&D mellett a Renew Europe is jelentős erővé emelkedett ki 106 mandátummal. Az EPP csúcsjelöltje, Manfred Weber számára pedig a már régóta uniós csúcspozícióról álmodozó Verhofstadttal kötött alku lehet az egyetlen út a bizottsági elnökség felé: Weber jelöltsége tapasztalatlansága miatt a Tanácsban egyáltalán nem népszerű ötlet, tehát a bajor politikusnak szüksége lesz a parlamenti nyomásgyakorlásra is.

 

A Politico egy néppárti forrása azt mondta, pontos paktumról nem tud Weber és Verhofstadt között, ugyanakkor „több értelme van” egy ilyen megállapodásnak, mint ha az EPP a negyedik legnagyobb frakcióval, a 75 főt számláló Zöldekkel keresne együttműködést. És hogy mit jelenthetne ez az EU szempontjából? Verhofstadt azzal, hogy személyes ambícióit előtérbe helyezi, garantálhatná a Néppárt számára a bizottsági elnöki tisztséget.

 

És bár a Renew és az EPP együtt bőven nem alkot többséget az EP-ben (együtt a mandátumok 38 százalékát adják), az biztos, hogy nélkülük sincsen többség:

 

az S&D, a Zöldek és a szélsőbalos GUE/NGL együtt is csak a helyek 35 százalékával bírnak, többséget pedig csak akkor tudnának szerezni, ha összeállnának az euroszkeptikus jobboldallal, ami lássuk be, elég valószínűtlen. Nekik is kényelmesebb tehát a tapasztalt Verhofstadt mögé beállniuk.

 

Berlinből importált bizottsági elnök?

 

Persze az újdonsült Renew Europe sem olyan egységes, mint kívülről tűnik, a macronista blokknak például kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy Verhofstadt személyes ambíciói kompatibilisek a szövetség céljaival. Magának Verhofstadt szóvivőjének kellett megerősítenie, hogy a belga politikus továbbra is a liberálisok csapatának vezetőjét, Margrethe Vestager dán versenyképességi EU-biztost támogatja bizottsági elnöknek.

 

Ám ha Verhofstadtból tényleg EP-elnök lesz, Vestager amúgy is csekély esélyei is szertefoszlanak: kizárt, hogy a Néppárt a három jelentős uniós intézményből kettőt is a liberálisok kezébe adna.

 

Mások, például Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök egyenesen Angela Merkel német kancellárt javasolnák bizottsági elnöknek, aki viszont elmondása szerint kitöltené mandátumát Németországban, és azután már nem akar politikával foglalkozni.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament / Melanie Wenger, 2016

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Férjétől elvette az FPÖ a Facebook-oldalát is, ő azonban beül a parlamentbe.

Mi volt a sikeres az ellenzéki stratégiában az önkormányzati választáson, és mit kellene csinálnia az ellenzéknek, ha 2022-ben győzni akar?

A védelmi miniszterré előlépett AKK nemzetközi biztonsági zónáról szóló javaslatáról a szocdem külügyminiszter utólag, SMS-ben értesült.

A liberálisok nagy reménysége túlélte az elmúlt hónapok botrányait, de második ciklusában már sokkal kisebb mozgástere lesz, mint eddig.

Az amerikai újság szerint a Fehér Házban többen is kézzel-lábbal tiltakoztak az Orbán-Trump találkozó ellen, és épp az történt, amitől féltek.

A tavalyi Győrkőcfesztivál meghívója illusztrálja, miért hozhat majd érdekes helyzeteket, ha Borkai Zsolt marad Győr polgármestere.

„Kompromittáló felvételek” kerültek róla elő, „botrányba keveredett” – ennyit tudhatnak csak a Kisalföld olvasói a győri polgármester ügyéről.

A hét kérdése

A ló néz, a csikó lát? Mi a legjobb kontextus Orbánhoz? Ez a hét kérdése az Azonnalin, szavazz!

Azért ide elnéznénk

Szakértők magyarázzák el, mi folyik Rozsavában. Október 22-én a Corvinuson.

Tényleg mindenki ugyanazt akarja, amit a zöldek? Létezik zöld kapitalizmus? Tanácstalan Köztársaság október 25-én.

Bécsben, október 28-án!

Huszonnégy skandináv filmet vetítenek, közülük néhányat premier előtt lehet megnézni október 31-től november 6-ig.

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Az olasz büszkeség napján ezen kívül a legfontosabb kérdést is feltettük, amit Rómában érdemes. Videó, felirattal!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Bernie visszatért – zengte a több, mint húszezres tömeg. Helyszíni képriport a Queensbridge Parkból!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás