+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. június 15. szombat, 18:43
Persze a paktumot még mindenki tagadja, de lehet benne ráció: a liberálisok megkapják az EP vezetését, cserébe a Néppárté lehet a Bizottság.

A Politico információi szerint Guy Verhofstadt belga liberális politikus esélyes lehet az Európai Parlament következő elnökeként, cserébe pedig az Európai Néppárt jelöltjének osztanák le az Európai Bizottság elnöki tisztségét: a korábbi belga miniszterelnök és a volt ALDE-frakció vezetője (a frakciót épp a napokban nevezték át Renew Europe-ra, vagyis Újítsuk meg Európátra, és többek között Emmanuel Macron pártja is csatlakozott hozzá) ezzel az Európai Parlament egyik legbefolyásosabb politikusává válna, és az olasz néppárti Antonio Tajanit váltaná a poszton.

 

Odavernének a Tanácsnak

 

Amennyiben a parlamenti konzervatívok és liberálisok egy ilyen paktumról tényleg döntöttek, elértek egy nagyon fontos közös célt is: nem hagyják levegőhöz jutni közös ellenfelüket, a kormányközi Európai Tanácsot,

 

vagyis a szupranacionális Parlament több beleszólást kaphat az EU következő vezetésének kiválasztásába. Hivatalosan bár Verhofstadt szóvivője tagadja a háttértárgyalások létét, ám a liberális politikus már korábban is jelét adta annak, hogy érdekelné az EP elnöki tisztsége. (Pletykák szerint már csak azért is, mert érezte, hogy Macronék nem fogják hagyni, hogy frakcióvezető lehessen továbbra is a liberálisoknál.)

 

Az Európai Tanács egyébként jövő csütörtökön Brüsszelben tanácskozik majd az unió következő ciklusának vezetői pozícióiról, de a tárgyalások lassan kezdődtek, mivel az EP-választás eredménye egy olyan helyzetet hozott létre, ahol az erősebb pártcsaládok könnyedén blokkolhatják egymás jelöltjeit. A Politico emlékeztet: még a sokkal egyszerűbb végeredményt hozó 2014-es EP-választás után is augusztusig kellett várni, míg a szereplők leosztották a lapokat, hogy ki is vezetheti az egyes intézményeket.

 

És bár a Tanácsban még sokáig eltarthatnak az erről szóló tárgyalások, az EP elnöke ebből a szempontból más tészta: Tajani utódját ugyanis az új parlament első ülésén, július első hetében meg kell választani. Verhofstadt elnöksége pedig egyvalami miatt nagyon is kézenfekvő lenne: figyelembe véve a pártcsaládok egyensúlyát, egy liberális EP-elnök rákényszerítené a Tanácsot, hogy a bizottsági és a tanácsi elnöki tisztségeket a szociáldemokrata S&D és a jobbközép EPP között osszák le (mind a Juncker-bizottság, mind Donald Tusk Európai Tanács-elnök megbízatása idén jár le).

 

Weber egyetlen esélye

 

Az új parlamenti patkóban a 179 mandátumos Európai Néppárt és a 153 hellyel bíró S&D mellett a Renew Europe is jelentős erővé emelkedett ki 106 mandátummal. Az EPP csúcsjelöltje, Manfred Weber számára pedig a már régóta uniós csúcspozícióról álmodozó Verhofstadttal kötött alku lehet az egyetlen út a bizottsági elnökség felé: Weber jelöltsége tapasztalatlansága miatt a Tanácsban egyáltalán nem népszerű ötlet, tehát a bajor politikusnak szüksége lesz a parlamenti nyomásgyakorlásra is.

 

A Politico egy néppárti forrása azt mondta, pontos paktumról nem tud Weber és Verhofstadt között, ugyanakkor „több értelme van” egy ilyen megállapodásnak, mint ha az EPP a negyedik legnagyobb frakcióval, a 75 főt számláló Zöldekkel keresne együttműködést. És hogy mit jelenthetne ez az EU szempontjából? Verhofstadt azzal, hogy személyes ambícióit előtérbe helyezi, garantálhatná a Néppárt számára a bizottsági elnöki tisztséget.

 

És bár a Renew és az EPP együtt bőven nem alkot többséget az EP-ben (együtt a mandátumok 38 százalékát adják), az biztos, hogy nélkülük sincsen többség:

 

az S&D, a Zöldek és a szélsőbalos GUE/NGL együtt is csak a helyek 35 százalékával bírnak, többséget pedig csak akkor tudnának szerezni, ha összeállnának az euroszkeptikus jobboldallal, ami lássuk be, elég valószínűtlen. Nekik is kényelmesebb tehát a tapasztalt Verhofstadt mögé beállniuk.

 

Berlinből importált bizottsági elnök?

 

Persze az újdonsült Renew Europe sem olyan egységes, mint kívülről tűnik, a macronista blokknak például kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy Verhofstadt személyes ambíciói kompatibilisek a szövetség céljaival. Magának Verhofstadt szóvivőjének kellett megerősítenie, hogy a belga politikus továbbra is a liberálisok csapatának vezetőjét, Margrethe Vestager dán versenyképességi EU-biztost támogatja bizottsági elnöknek.

 

Ám ha Verhofstadtból tényleg EP-elnök lesz, Vestager amúgy is csekély esélyei is szertefoszlanak: kizárt, hogy a Néppárt a három jelentős uniós intézményből kettőt is a liberálisok kezébe adna.

 

Mások, például Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök egyenesen Angela Merkel német kancellárt javasolnák bizottsági elnöknek, aki viszont elmondása szerint kitöltené mandátumát Németországban, és azután már nem akar politikával foglalkozni.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament / Melanie Wenger, 2016

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás