+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. június 20. csütörtök, 13:07
Nélkülük pedig a bajor néppárti Spitzenkandidatnak biztosan nem lesz többsége. Felpörgött az európai uniós politika!

Nem támogatja Manfred Weber jelöltségét az Európai Bizottság elnöki posztjára az Szocialisták és Demokraták (S&D) és a liberális Renew Europe  – adta hírül a Politico csütörtök délután az EP-s frakcióvezetőkre hivatkozva.

 

Magára maradt

 

Weber az Európai Néppárt csúcsjelöltje, amennyiben megválasztanák, a szintén néppárti Jean-Claude Junckert váltaná a bizottsági elnöki tisztségben. Ugyanakkor egy csütörtöki brüsszeli találkozó előtt, ahol az EU vezetői az intézmények következő vezetőiről folytattak volna tárgyalásokat,

 

Webert parlamenti kollégái tájékoztatták, hogy a bajor jelölt nem bízhat támogatásukban.

 

Philippe Lamberts, a Zöldek frakcióvezetője sajtókonferenciáján bejelentette: „a liberális és szociáldemokrata csoportok vezetői hivatalosan is közölték az Néppárt frakcióvezetőjével, hogy Weber nem kapja meg a szavazataikat”. Ugyanakkor emlékeztetett: a hetvenöt fős zöld frakció még nem hozott egyértelmű döntést Weber sorsáról.

 

Dacian Cioloș, a liberális Renew Europe frissen megválasztott frakcióvezetője is arról beszélt, hogy Webert a rivális pártcsaládok nem fogják támogatni, nincs tehát többsége a néppárti csúcsjelöltnek az EP-ben. A román liberális vezető egyúttal kijelentette: pártcsaládja továbbra is Margrethe Vestager dán versenyképességi EU-biztost támogatja az EB-elnöki posztra.

 

Weberrel megy a kukába a csúcsjelölti struktúra

 

Ezzel úgy tűnik, hogy Weber, és az egész Spitzenkandidat-rendszer is mehet a levesbe:

 

eszerint a Bizottság következő elnökének az egyik tagállam EP-választásán is meg kell méretnie magát (ahogyan tette ezt Weber a bajor CSU listáján), és csak ezután válhat bizottsági elnökké. Az informális rendszer szerint a legerősebb pártcsalád Spitzenkandidatja bírja a parlament támogatását, még ha az Európai Tanács nem közvetlenül megválasztott jelöltet is szeretne elfogadtatni. Miután a Néppárt továbbra is maradt a legerősebb pártcsalád – a 751-ből 182 mandátummal –, ez a megállapodás szerint Manfred Weber lehetett volna.

 

Ugyanakkor a csúcsjelölti rendszert több pártcsalád sem támogatta: a Renew Europe elődje, az ALDE szerint ugyanis transznacionális listákon kéne szavazni a bizottsági elnökre, hiszen az, hogy például Weber elindult egy németországi párt listáján, nem ad az összes EU-tagállamra vonatkozó, közvetlen demokratikus felhatalmazást.

 

Ki lesz tehát a következő bizottsági elnök?

 

Ez az, amit egyelőre lehetetlen lenne megmondani. A májusi EP-választásokon ugyanis sokkal megosztottabbá vált az uniós politika:

 

felbomlott ugyanis az évtizedes minta, ahol a Néppárt és a szocialisták együtt elhozták a mandátumok több mint felét, így sima nagykoalícióban egymás között osztották le a fontosabb tisztségeket.

 

2019-ben ugyanakkor már senkinek sincs ilyen egyszerű dolga: az EPP 182 és az S&D 153 mandátuma együtt csak a mandátumok 44-45 százalékát adja. A tárgyalóasztalnál tehát helyet kell szorítani egy harmadik erőnek is: a klímavédelem ügyében és emberi jogi kérdésekben a Néppárttal nagyokat csatározó Zöldeknek, vagy az uniós status quo-t felborítani kívánó, Macron pártjával kiegészülő liberálisoknak.

 

Épp ezért a következő bizottsági elnök posztjára több jelentkező is felmerülhet,

 

a legesélyesebb kompromisszumos jelölt talán a szintén EPP-s Michel Barnier brexit-főtárgyaló lehet:

 

abban ugyanis szinte konszenzus van az egyes pártcsaládok között, hogy Barnier jó munkát végzett a britekkel való tárgyalásokon és hatékonyan tudta képviselni az EU álláspontját. Barnier mellett ráadásul még a Fidesz is kampányolt 2014-ben, és a liberálisok számára is egész elfogadható jelölt, így róla még biztosan hallani fogunk.

 

Bár egyelőre igen valószínűtlen, de technikailag még egy balliberális bizottsági elnök sem elképzelhetetlen, ugyanis ha a szélsőbalos GUE/NGL összeállna az S&D-vel, a Zöldekkel és a Renew Europe-pal, már születhetne balliberális többség is. Persze ezt akadályozza, hogy a piacpárti liberálisokkal a szélsőbalnak nagyon komoly fenntartásai vannak.

 

Frissítés (13:45): A Politico eredeti cikkében még arról írt, a Zöldek is kihátráltak Weber mögül. Később ezt korrigálták, a zöld frakció ugyanis még nem hozott végleges döntést Weber sorsáról. Cikkünket ennek megfelelően mi is javítottuk.

 

BORÍTÓKÉP: Alexis Haulot / Európai Parlament (2019)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A belarusz ellenzéki vezető úgy látja: Belaruszban eszkalálódik a helyzet, ezért az országoknak gyorsan kellene cselekedni. Cihanouszkaja nem látja értelmét a hazatérésnek.

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás