+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. június 20. csütörtök, 13:07
Nélkülük pedig a bajor néppárti Spitzenkandidatnak biztosan nem lesz többsége. Felpörgött az európai uniós politika!

Nem támogatja Manfred Weber jelöltségét az Európai Bizottság elnöki posztjára az Szocialisták és Demokraták (S&D) és a liberális Renew Europe  – adta hírül a Politico csütörtök délután az EP-s frakcióvezetőkre hivatkozva.

 

Magára maradt

 

Weber az Európai Néppárt csúcsjelöltje, amennyiben megválasztanák, a szintén néppárti Jean-Claude Junckert váltaná a bizottsági elnöki tisztségben. Ugyanakkor egy csütörtöki brüsszeli találkozó előtt, ahol az EU vezetői az intézmények következő vezetőiről folytattak volna tárgyalásokat,

 

Webert parlamenti kollégái tájékoztatták, hogy a bajor jelölt nem bízhat támogatásukban.

 

Philippe Lamberts, a Zöldek frakcióvezetője sajtókonferenciáján bejelentette: „a liberális és szociáldemokrata csoportok vezetői hivatalosan is közölték az Néppárt frakcióvezetőjével, hogy Weber nem kapja meg a szavazataikat”. Ugyanakkor emlékeztetett: a hetvenöt fős zöld frakció még nem hozott egyértelmű döntést Weber sorsáról.

 

Dacian Cioloș, a liberális Renew Europe frissen megválasztott frakcióvezetője is arról beszélt, hogy Webert a rivális pártcsaládok nem fogják támogatni, nincs tehát többsége a néppárti csúcsjelöltnek az EP-ben. A román liberális vezető egyúttal kijelentette: pártcsaládja továbbra is Margrethe Vestager dán versenyképességi EU-biztost támogatja az EB-elnöki posztra.

 

Weberrel megy a kukába a csúcsjelölti struktúra

 

Ezzel úgy tűnik, hogy Weber, és az egész Spitzenkandidat-rendszer is mehet a levesbe:

 

eszerint a Bizottság következő elnökének az egyik tagállam EP-választásán is meg kell méretnie magát (ahogyan tette ezt Weber a bajor CSU listáján), és csak ezután válhat bizottsági elnökké. Az informális rendszer szerint a legerősebb pártcsalád Spitzenkandidatja bírja a parlament támogatását, még ha az Európai Tanács nem közvetlenül megválasztott jelöltet is szeretne elfogadtatni. Miután a Néppárt továbbra is maradt a legerősebb pártcsalád – a 751-ből 182 mandátummal –, ez a megállapodás szerint Manfred Weber lehetett volna.

 

Ugyanakkor a csúcsjelölti rendszert több pártcsalád sem támogatta: a Renew Europe elődje, az ALDE szerint ugyanis transznacionális listákon kéne szavazni a bizottsági elnökre, hiszen az, hogy például Weber elindult egy németországi párt listáján, nem ad az összes EU-tagállamra vonatkozó, közvetlen demokratikus felhatalmazást.

 

Ki lesz tehát a következő bizottsági elnök?

 

Ez az, amit egyelőre lehetetlen lenne megmondani. A májusi EP-választásokon ugyanis sokkal megosztottabbá vált az uniós politika:

 

felbomlott ugyanis az évtizedes minta, ahol a Néppárt és a szocialisták együtt elhozták a mandátumok több mint felét, így sima nagykoalícióban egymás között osztották le a fontosabb tisztségeket.

 

2019-ben ugyanakkor már senkinek sincs ilyen egyszerű dolga: az EPP 182 és az S&D 153 mandátuma együtt csak a mandátumok 44-45 százalékát adja. A tárgyalóasztalnál tehát helyet kell szorítani egy harmadik erőnek is: a klímavédelem ügyében és emberi jogi kérdésekben a Néppárttal nagyokat csatározó Zöldeknek, vagy az uniós status quo-t felborítani kívánó, Macron pártjával kiegészülő liberálisoknak.

 

Épp ezért a következő bizottsági elnök posztjára több jelentkező is felmerülhet,

 

a legesélyesebb kompromisszumos jelölt talán a szintén EPP-s Michel Barnier brexit-főtárgyaló lehet:

 

abban ugyanis szinte konszenzus van az egyes pártcsaládok között, hogy Barnier jó munkát végzett a britekkel való tárgyalásokon és hatékonyan tudta képviselni az EU álláspontját. Barnier mellett ráadásul még a Fidesz is kampányolt 2014-ben, és a liberálisok számára is egész elfogadható jelölt, így róla még biztosan hallani fogunk.

 

Bár egyelőre igen valószínűtlen, de technikailag még egy balliberális bizottsági elnök sem elképzelhetetlen, ugyanis ha a szélsőbalos GUE/NGL összeállna az S&D-vel, a Zöldekkel és a Renew Europe-pal, már születhetne balliberális többség is. Persze ezt akadályozza, hogy a piacpárti liberálisokkal a szélsőbalnak nagyon komoly fenntartásai vannak.

 

Frissítés (13:45): A Politico eredeti cikkében még arról írt, a Zöldek is kihátráltak Weber mögül. Később ezt korrigálták, a zöld frakció ugyanis még nem hozott végleges döntést Weber sorsáról. Cikkünket ennek megfelelően mi is javítottuk.

 

BORÍTÓKÉP: Alexis Haulot / Európai Parlament (2019)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Hosszúlépés mozgalom kezdeményezése célba ért, a II. kerület már bevállalt egy női szobrot. Kerpel-Fronius Gábor azt ígéri, az új köztéri szobrokkal vége a tíz éve tartó vizuális környezetszennyezésnek.

A terhes nőre harmincöt esetet sikerült rábizonyítani, de valószínűleg több követőjéről is nagyon sok pénzt gombolt le.

Újabb óriási tüntetésen követelték Prágában az összeférhetetlenséggel vádolt miniszterelnök lemondását.

Az Azonnali megkérdezte a leköszönő elnök Nagy Károlytól, mit szól az eredményhez, és nem csalódott-e miatta.

Minden rettegés ellenére elképesztően jó stadion lett Magyarország új nemzeti stadionja, úgyhogy most már tényleg itt lenne az ideje focizni is. Riport a Puskás-avatóról!

De vajon médiahekk az egész, vagy tényleg visszatér a Savoyai-ház Olaszországba?

Mindezt azután, hogy kedden sikerült megbuktatni az előző, EU-barát kormányt.

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás