+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szoboszlay György Csaba
2019. június 3. hétfő, 17:14
Az ellenzéknek – főleg a nemzeti összetartozás napja előtt – azzal kéne foglalkoznia, hogy a cigányság leszakadásának okát, az ország egzisztenciális és értékrendbeli töredezettségét és a fenntarthatatlan társadalmi, gazdasági szisztémákat tudatosítsa. Ehelyett a rasszista felvonulásokon pörögnek, amelyek azonban csak tünetei a problémáknak.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Törökszentmiklós tanulságai” címmel jelent meg egy héttel ezelőtt a HVG online változatában Horváth Aladártól egy írás, amelyben többek között az új „öntudatos roma fiatalság” színre léptét, a „náci” provokátorokkal szembeni erőteljes erkölcsi kiállását üdvözölte a szerző. Az alábbiakban nem a Horváth Aladár megállapításaival való vita szándékával, de azokhoz kapcsolódva szeretnék röviden szót ejteni saját benyomásaimról és mindenekelőtt hiányérzetemről.

 

Ahogy a Fidesszel kapcsolatban jogosan szokták megfogalmazni azt a kritikát, hogy „helyesen érzékeli a határokon átívelő migráció jelentette problémát, de rossz megoldásokat kínál rá”, úgy általában a balliberális címkével ellátott ellenzékről is elmondható, hogy nem képes megfelelő válaszokkal szolgálni a hazai cigányságot sújtó kihívásokra. Rossz irányból közelít hozzájuk, ezért rosszul is ragadja meg azokat. Jól példázza ezt a Mi Hazánk törökszentmiklósi demonstrációjára adott reakciója.

 

Május 21-én a balliberális ellenzéknek a Sermer Ádámtól Kunhalmi Ágnesen, Korózs Lajoson át a Momentum vezérkaráig és az újabban szintén lilába öltözött Szél Bernadettig ívelő teljes spektruma megjelent Törökszentmiklóson, azért, hogy a főút túloldalán, a Kossuth téren gyülekező „Hazánk-fiai” és a közvélemény számára egyértelmű üzenetet küldjenek: a magyarországi romák nyomorúságának első számú okát a rendszerváltás óta ciklikusan erőre kapó, valóban tolerálhatatlan rasszista uszításokban, a kirekesztésükre, vagy éppen megsemmisítésükre irányuló nyílt törekvésekben látják.

 

Erre lehet legalábbis abból következtetni, hogy ugyanezen politikusok, a „demokratikus jogállam hívei” nem túl sűrűn szoktak felbukkanni (még kampányfinisben sem, nemhogy a dolgos hétköznapokon) mondjuk Tiszavasvári cigánytelepein, vagy Szabolcs, Borsod, Nógrád nagy számban romák lakta falvainak reményvesztett utcáin szélcsendes időkben: vagyis akkor, amikor a radikális szélsőjobb éppen nem akciózik ugyanezeken a helyeken.

 

Ha a „nácik” nem vonulnak, nem vonulnak ők sem. (Pedig lenne hova és miért.)

 

És megszólalásaikban nem igazán szokták felidézni a hazai cigányság számottevő részének évszázados integrálatlanságát: azt, hogy a mindenkori magyar állam általában még kísérletet sem tett több százezer honfitársunknak a nemzet testébe való beillesztéséért, s amikor igen, akkor hatalmi szóval, egyoldalú, ezért óhatatlanul relatív eredményekre vezető módon került rá sor.

 

Hallgatnak arról, hogy a roma lakosság problémáit a rendszerváltást követően színre lépett politikai elit következetesen csak tologatta maga előtt, alibimegoldásokkal operált, egymásra mutogatott, lehetővé téve mindenkori radikálisaink számára, hogy ezeket a problémákat „cigánykérdés” fantázianév alatt tálalják fel fogyasztásra a társadalom számára – mint tudjuk, nem teljesen sikertelenül. Vagy arról, hogy a cigányok a mindenféle választások üveggyöngyökért megvehető „rejtett erőforrásaiként” szolgálják (ki) rendre a fejük fölött egyébként átnéző hatalom érdekeit.

 

Mindezekről egy szó nem hangzott el a kamerák előtt május 21-én Törökszentmiklóson az ellentüntetők szájából.

 

S, bár a helyi roma közösség kétségtelenül nagyra értékelte az ellenzéki politikusok náluk tett látogatását, jómagam erősen földre szegezett tekintettel és kérdőjelek sokaságával hagytam el a várost aznap este.

 

A Fideszre való utalással kezdtem gondolatmenetemet, zárásképp is hozzá kanyarodom vissza. A kormánypárt nemzetpolitikai kommunikációjának meghatározó részét képezi az oszthatatlan magyar nemzetre való hivatkozás, a határokon átnyúló magyarság horizontális egyesítésére irányuló törekvés hangsúlyozása. Ezen a kommunikációs terepen a Fidesz akadálytalan pályán mozoghat, ellenzéki versenytársaktól nem zavartatva.

 

Eközben a (nevezzük így) vertikális, vagyis a határokon belüli, erősen szegmentált magyar társadalom valamennyi rétegét átfogó nemzetegyesítésre nem hogy semmilyen kísérletet nem tett eddig a kormánypárt, de újabb és újabb törésvonalakat generált a nemzettesten belül. A végzetesen leszakadt, árokpartra lökött (mert tudjuk, az út mellett nem hagynak senkit) milliós tömegnek pedig meghatározó részét képezi a cigányság. Az ország egzisztenciális, kulturális, értékrendbeli töredezettsége közös problémánkat jelenti, amely hamarosan mindannyiunk fejére fog rászakadni, ha nem leszünk képesek a megoldás irányába lépni.

 

Ennek tudatosítása az ellenzék dolga, mert a kormánypárt nem fogja ezt a munkát elvégezni helyette.

 

Ehhez viszont az kell, hogy a közvélemény figyelmét a megfelelő irányba fókuszálja: az egyre kevésbé fenntarthatónak bizonyuló társadalmi-gazdasági szisztémára, nem pedig a rendszer válságának egyik tünetét jelentő rasszistákra. 

 

Június 4-re, a Nemzeti Összetartozás Napjára készülünk. Emlékeztessen ez a nap mindnyájunkat, hogy van feladata és felelőssége a „demokratikus jogállam híveinek”. Fel kell ismernünk, hogy a magyar nemzet nemcsak határokon, de társadalmi rétegeken átnyúlóan is egyesítésre vár, ha meg akarjuk nyerni a huszonegyedik századot az eltékozolt huszadik után.

 

Hogy ezt ne feledjük,

 

gyakrabban kellene felkeresnünk Törökszentmiklóst: nemcsak választások előtt, hanem azokon a bizonyos „szélcsendes” hétköznapokon is.

 

A szerző történész, az LMP nyíregyházi politikusa. Azért az Azonnali közli a választ, nem pedig a HVG, mert a szerző szerint ott nem reagáltak a válaszcikkére.

 

NYITÓKÉP: Farkas Eszter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!

A brit titkosszolgálatok már régóta a kínai kapcsolatok újraértékelését szorgalmazzák, de Nagy-Britannia sok szempontból együttműködik az országgal, így kényes a helyzet.

Nem ez az első eset, hogy rátámadtak az iszlám vallást betiltani akaró Stram Kurs vezetőjére, Rasmus Paludanra.

Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos instagramos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

Karácsonyék szerint rengeteg pénzt vonnak el jövőre a fővárostól, ezért mielőtt leül a kormánnyal, meg akarja várni a június 10-re esedékes belügyminiszteri egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.

Jó hír: már nem kell sem negatív koronavírus-teszt, sem pedig kéthetes karantén akkor, ha Csehországba, Szlovákiába vagy Ausztriába utazunk.

Ugyan sajnos három krónikus beteg ismét elhunyt, de összesen 2245 fő meggyógyult.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás