+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Puzsér Róbert
2019. február 15. péntek, 08:00
Az Európa-projekt végső értelme és célja az Európai Egyesült Államok. Ez százezerszer ki lett mondva, és akik ez ellen feszülnek, egy olyan átmeneti státuszt konzerválnának, mely szuverenitását tekintve megkérdőjelezhető, gazdaságilag nem hatékony, politikailag cselekvésképtelen, biztonságát tekintve pedig életveszélyes. Puzsér Róbert írása az Azonnali Európa-vitájában!

Az Azonnali – amelynek az európai belpolitika, a közép- és kelet-európai ügyek mindig is fontosak voltak és maradnak – az EP-választás előtt vitasorozatot indít „Mi Európa?“ címmel, ahova több neves magyarországi és magyar anyanyelvű közép-európai szerzőt hívunk meg. Most Puzsér Róbert publicista, független budapesti főpolgármester-jelölt írását közöljük.

 

Az Európáról szóló diskurzus legfőbb problémája, hogy túl absztrakt: csakis elvek és ideák szintjén zajlik. Az Európa-párti értelmiség egy olyan harcot vív szüntelenül, melyet már megnyert: az integráció szükségét, sikerét, a hetven évnyi béke forrását senki nem vonja kétségbe. Senki nem vonja kétségbe azokat az értékeket sem, melyekre az európai identitás épül: az antikvitást, a zsidó-keresztény hagyományt, a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavainak jelentőségét vagy az emberi és polgári jogok érvényességét.

 

Abban bízom, hogy a nemzeti identitások mintájára lassan az európai identitás is megszületik. François Mitterand még azt mondta, hogy az európai emberek nem adnák az életüket az uniós zászlóért. Ezzel szemben

 

ma egy olyan nemzedék lép színre, melynek tagjai a nemzeti zászlót és az uniós zászlót már nem is feltétlenül tudják egymás ellenében értelmezni.

 

A katonák egyenruháján és a polgárok lelkében jól megfér ez a két identitás, és ma már az a kérdés, hogy mennyire lehet legitim az a politika, amely ezt a két zászlót egymás ellen játssza ki. Nagy-Britanniában ez sikerült, de hatalmas volt a nemzedéki törésvonal: az idősek óriási többséggel szavaztak a kilépésre – a fiatalok óriási többséggel szavaztak a maradásra.

 

Ha nem elvont elvek mentén beszélünk Európáról, akkor viszont lerántjuk a sárba. Így válik a közös Európa kalmárkodás, kupeckedés és a brüsszeli bürokraták szócséplésének áldozatává, inkompetens nemzeti kormányok szüntelen vádaskodásának tárgyává és multinacionális nagyvállalatok érdekérvényesítésének eszközévé. Így szakad el Európa az európaiaktól, így válik prédájává a populizmusnak és a jóléti sovinizmusnak. Ma egyszerre van érzelmi többsége és igazsága az európai álomnak, s egyszerre van érzelmi többsége és sok-sok igazsága az Európai Unió átfogó kritikájának.

 

Ebből a helyzetből a kitörés semmi esetre sem a még több integráció jelszavának mentén érhető el, mely frázis a gyakorlatban a többsebességű Európát jelenti – ez Angela Merkel és Emmanuel Macron válasza. Ez a politika első- és másodrendű országokra és állampolgárokra osztja az Európai Uniót, és beláthatatlan mértékű kivándorlást generál a kevésbé integrált, szegényebb régiókból. Katasztrófához vezetne ugyanakkor Matteo Salvini, Marine Le Pen és Orbán Viktor Európa-ellenes populizmusa, mely jelenleg a másik választásnak tűnik.

 

Charles de Gaulle és Konrad Adenauer az Európai Unió megálmodói és a szövetségükhöz csatlakozó országok egy olyan Európára mondtak igent, mely folyamatosan egységesül.

 

Az Európa-projekt végső értelme és célja az Európai Egyesült Államok. Ez százezerszer ki lett mondva,

 

és akik ez ellen feszülnek, egy olyan átmeneti státuszt konzerválnának, mely szuverenitását tekintve megkérdőjelezhető, gazdaságilag nem hatékony, politikailag cselekvésképtelen, biztonságát tekintve pedig életveszélyes.

 

A jó válasz mint mindig, úgy ezúttal is a több szolidaritás és a több felelősség. Az európai eliteknek olyan ügyeket kell találniuk, melyek nem elvont ideákat szolgálnak, mint az integráció – hanem az európai embereket. Több szolidaritás kell: az egységes Európának szociális és nyugdíjminimumra és egységes segélyezési politikára van szüksége.

 

Több felelősség kell: az egységes Európának aktív és önálló külpolitikára és közös hadseregre van szüksége. A klímaváltozás elleni harcot európai projektté kell tenni a jelenleginél sokkal ambiciózusabb célokkal. Európai felelősség kell, hogy legyen a monopóliumokra törekvő multinacionális nagyvállalatok megzabolázása, különös tekintettel az amerikai és kínai technológiai óriásokra. Európai felelősség kell, hogy legyen a népvándorlás okainak kezelése Afrikában és a Közel-Keleten.

 

Ha az Európai Unió találna néhány ilyen ügyet, és azokat sikeresen képviselné, a tehetetlen bürokratákban, az értelmetlen szabályokban és a következmények nélküli brüsszeli fenyegetésekben kifejeződő legitimációs válság látványosan feloldódna.

 

Európa gigászi erő – ideje lenne bizonyítania ezt önmagának és a világ összes többi régiójának.

 

A vita többi hozzászólását itt olvashatod!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Vagy a kínaiak tesztelnek egy új technológiát, vagy a homokcsempészek fedik el a nyomaikat, de egy biztos: valaki szórakozik a GPS-jelekkel a sanghaji kikötőben.

A Fidesszel ellentétben ők nincsenek felfüggesztve. De akkor hova tűntek?

A Báró Wenckheim hazatér című regény nyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat a más nyelvről fordított könyvek kategóriájában.

A Twitter után a Google is lép, de ők a teljes betiltás helyett inkább a politikai hirdetések targetálását limitálják.

Ellenjelölt híján nem is ez volt a nagy kérdés, hanem inkább az, hogy mit kezd majd Tusk a Fidesszel: elnökjelölti beszédéből ítélve
Orbán nem sok jóra számíthat.

Ami egyelőre biztos: megválasztják Donald Tuskot a Néppárt elnökének, és beszélni fognak fél Európa vezetői.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás