+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. január 22. kedd, 15:50
Franciaország és Németország összehangolták európai és nemzetközi politikájukat a kedden aláírt aacheni szerződéssel. De miről is szól ez pontosan? Tényleg most születik-e meg mag-Európa? Az Azonnali elmagyarázza!

Ünnepélyes keretek között a német Aachen (Aix-la-Chapelle) városában, Nagy Károly birodalmára emlékezve a városháza koronozási termében Angela Merkel német kancellár és Emmauel Macron francia elnök kedden aláírta az Aacheni Szerződést.

 

Merkel arról beszélt, hogy a két országot „egyedülálló kapcsolat” köti össze.

 

Merkel szerint a német-francia együttműködés a nacionalizmusra és a populizmusra adott válasz. Macron is azt hangúlyozta, hogy csak egy egységes Európa élhet túl az új világrendben.

 

Ötvehat éve pontosan ugyanezen a napon írta alá Charles de Gaulle francia elnök és Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár az Elysée-szerződést, amely a két, a történelemben sokszor háborúban álló ország közötti békét az európai egység érdekében megerősítette. Az 1963-as szerződéssel indult be az a német-francia együttműködés, amely az európai egység motorja akar lenni. Az egyezmény a két ország közötti kapcsolatokat is erősítette: ösztöndíjprogramok, nyelvtanulás, csereprogramok ezrei kötik ma is össze a két országot.

 

Miről szól a szerződés?

 

Az idei új szerződésre azonban két okból volt szükség.

 

Egyrészről az európai integráció kapcsán Berlin és Párizs szorosabban akar együttműködni, egyeztetni akarják a javaslataikat. Másrészről Donald Trump alatt az USA csökkenteni akarja jelenlétét a NATO-ban, az európai hatalmaknak egyre inkább el kell gondolkodniuk egy saját védelmi politikán.

 

A mostani aacheni egyezmény, noha sok tekintetben megmarad az általános kijelentések területén, azt irányozza elő, hogy Berlin és Párizs valamennyi európai uniós és nemzetközi csúcs előtt egyezteti álláspontját, és közös véleménnyel jelenik meg.

 

Emlékezetes: Olaf Scholz szocdem német alkancellár még azt is felvetette tavaly, hogy az ENSz Biztonsági Tanácsában Franciaország ossza meg az állandó helyét a németekkel – erre azonban Párizs udvarias, de határozott nemet mondott.

 

Az együttműködés, amit az aacheni szerződés szabályoz, többek között a védelmi politikára terjed ki.

 

A két ország közösen vehet részt katonai akciókban, közösen exportálhat fegyvereket, és szorosabbá teszi a két hadsereg közötti együttműködést.

 

Kié lesz Elzász?

 

A megállapodást mindkét országban többen is kritizálják.

 

Németországban főleg a szélsőbaloldalnak, a franciáknál meg a szélsőjobboldalnak nem tetszik a szerződés.

 

A német Linke szerint az aacheni szerződés militarista: Fabio de Masi, a Linke frakcióvezető-helyette szerint csak a hadiiparnak és nagy konszerneknek kedvez a megállapodás.

 

Francia részről a széljobb aggodalmaskodik: Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke szerint „német gyámság alá kerül” Franciaország. Szerinte Macron szétveri De Gaulle örökségét azzal, hogy a nemzetközi életben kész átadni francia pozíciókat a németeknek. Le Pen vádja, miszerint az ENSZ Biztonsági Tanácsában a franciák a németekkel közösködnek majd, azonban nem igaz, a szerződés nem tartalmaz ilyen rendelkezést.

 

AZ AACHENI SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA

 

A szélsőjobboldalon kiverte a biztosítékot a szerződés 15. cikkelye is: eszerint a határmenti régiókban erősíteni kell a kétnyelvűséget. Ugyan a cikkely ennél többet nem mond, és a kétnyelvűség ma is sok tekintetben realitás mondjuk a német Saar-vidéken vagy a francia Elzászban –

 

de Le Pen szerint ezzel „Elzász újra német lesz”.

 

A kétnyelvűséget amúgy minden téren erősítenék, ugyanis a francia nyelv szerepe Németországban és a németé Franciaországban jelentősen csökkent. Ezért újabb közös egyetemi szakok indítását, az egyetemi és egyéb diplomák azonnali elismerését és újabb ösztöndíj- és csereprogramok kezdetét irányozza elő a szerződés.

 

Kelet-Európa kívül marad?

 

A nagy kérdés, ami a többi európai uniós tagállamok foglalkoztathatja, hogy az aacheni szerződés az első lépés-e Macron mag-Európája felé.

 

Mint ismeretes, Emmanuel Macron szerint egy, az EU-nál akár kisebb, de mélyebb integrációra van szükség: azon államok, amelyek készek a közös hatékony cselekvés érdekében szuverenitásukból még többet leadni, Macron tervei szerint megindulhatnának egy mélyebb politikai, szociális unió felé. Az euróövezet számára közös pénzügyminisztert, költségvetést és eurókötvényeket se zárna ki a francia elnök, aki ezen terveit már korábban gazdasági miniszterként is megfogalmazta.

 

A német álláspont azonban sokkal tartózkodóbb.

 

Miközben Berlin Macront nagyon fontos szövetségesének tartja, a macroni terveket inkább blokkolja.

 

A németek nemet mondanak egy közös szociális unióra, ellenzik az eurókötvényeket vagy az euróállamok adósságainak közössé tételét. Berlin inkább a jelenlegi szerződési előírásokat, például a maastrichti kritériumokat tartaná be szigorúbban.

 

Ráadásul miközben Franciaországnak az új, kelet-európai tagállamok se politikailag, se gazdaságilag, se kulturálisan nem fontosak – a francia gazdasági jelenlét nem olyan magas az új tagállamokban, illetve a francia nyelv Románián kívül alig van jelen –, addig

 

a német politika és gazdaság nem akar lemondani azon kelet-európaikról, akik bár mostanság sokszor renitensek, de gazdaságilag – amint Orbán rabszolgatörvénye is mutatja – a német gazdasági érdekeknek megfelelően politizálnak.

 

A mostani aacheni szerződés éppen ezért inkább füst, mint láng. Ahol konkrét újításokat hozhat – a két ország közötti kulturális és oktatási kapcsolatokban, valamint az összehangolt védelmi politikában –, az nem vetíti előre egy mag-Európa születését.

 

Az aacheni szerződés németül itt, franciául pedig itt olvasható el.

 

FOTÓK: Francia elnöki hivatal

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A rendszerváltás utáni legnagyobb haditechnológiai beruházását valósította meg keleti szomszédunk, Patriot légvédelmi rakétákat vásárolt. De pontosan mit akarnak ezzel?

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Egy állatvédelmi törvény miatti vita odáig fajult a varsói jobboldali kormányban, hogy a PiS frakcióvezetője szerint is vége az eddigi koalíciónak – de ezzel a kormánytöbbségnek is.

Továbbra sem enyhül a járvány: pénteken 941 újabb esetet találtak meg, amivel már 11 202 főre nőtt az aktív esetek száma. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

William Barr, az Egyesült Államok igazságügy-minisztere nem először tesz vitás kijelentéseket. Ezúttal a kijárási tilalmat bevezető kormányzókat minősítette, szerinte az intézkedéseikkel megsértették a polgári szabadságjogokat.

Mármint a személyszállítás terén. Az áruszállítást alig érinti a járvány okozta csökkenés.

Ennyire őszintén, mint a miniszter a Die Pressének, rég nem beszélt senki arról, mikor maradhat a Fidesz az Európai Néppártban: ha azt a német CDU, a bajor CSU és az osztrák ÖVP úgy akarja.

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A budapesti a járvány miatt elmaradt, ám a pécsi tartja magát. Szeptember 17-20.

A nemrég alakult modern metálzenekar először mutatja be a karantén alatt írt debütáló lemezét. A szeptember 18-i bulin fellépnek még: Heedless Elegance, As Karma Brings.

Schiffer András ökopolitikai vitaköre ezúttal házhoz megy az Öreg-tóhoz. Szeptember 19.

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás