+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. szeptember 8. kedd, 17:51
Az egykori zöld politikus, Daniel Cohn-Bendit egy német professzorral közösen úgy véli: Francia- és Németország már jelenleg is annyira összenőtt, hogy az egység noha még távoli, de nem nehezebb, mint egykoron a német államokat összefogni a 19. századi egységesüléskor.

Daniel-Cohn Bendit, a német és francia Zöldek egykori európai parlamenti képviselője Claus Leggewie német politológussal tett közzé egy kiáltványnak beillő elemzést a konzervatív Frankurter Allgemeinéban. A két szerző röviden azt szorgalmazza, hogy

 

Németország és Franciaország alkosson egy közös államot – az így létrejött föderáció lehetne a későbbi európai integráció alapja.

 

Szerintük azonban nem lehet az európai egységesülést a jelenlegi körülmények és eljárások között a 27 tagállammal folytatni, azaz szükség van pár olyan országra – konkrétan a németekre és franciákra –, akik előzetesen szorosabbra fűzik már a kapcsolataikat.

 

A két szerző a 2019 januárjában Angela Merkel és Emmanuel Macron által kötött aacheni egyezményből indul ki. Ez az 1963-as Elysée-szerződés folytatása volt, amiben Konrad Adenauer és Charles De Gaulle elköteleződött a két ország közeledése mellett – konkrét programokat (cserediák-programok, közös tanulmányi szakok, biztonságpolitikai kooperáció, testvérvárosi hálózat kiépítése, stb.) irányoztak elő.

 

A 2019. januári aacheni egyezmény egyrészről ünnepelyésen megerősítette a két ország közötti szoros kapcsolatokat, másrészről előirányozta, hogy Berlin és Párizs valamennyi európai uniós és nemzetközi tárgyalás előtt külön is találkozik, és közös álláspontot képvisel.

 

Tegyük hozzá: ez azért nem valósult meg mindig, de például az, hogy idén Merkel és Macron a kínai koronavírus okozta járvány miatti gazdasági válságra közös javaslatcsomagot tett le az asztalra – aminek lényege, hogy az EU történelmében először a saját költségvetése terhére vesz fel hitelt, amit nem hitelként oszt ki a tagállamok között –, már ennek megnyilvánulásaként lehet értelmezni. Attól függetlenül, hogy Bécs, Hága, Stockholm és Koppenhága sikeresen felvizezte az eredeti javaslatot (azaz kevesebb pénzt vesz fel az EU hitelként), a lépés mégis történelmi volt, mert Berlin elfogadta Párizs már korábban is hangsúlyozott javaslatait.

 

A Frankfurtban nyugdíjasként élő Cohn-Bendit és Leggewie ezt gondolják tovább. Szerintük az aacheni egyezmény következő lépése egy német-francia föderáció megteremtése kéne, hogy legyen. A két szerző szerint

 

„az, hogy a nemzetek különböző nyelveket beszélnek, nem akadály, hanem egy érdekes szemantikai adottság”.

 

Cohn-Bendit és Leggewie szerint már most számos elem adott, ami majdnem egy föderációról tanúskodik – a közös tanulmányi programoktól a biztonságpolitikai együttműködésekig. Szerintük ezeket kéne egy közös intézményi keretbe foglalni, és már kész is lenne az új állam. Szerintük

 

a német egység előtt sem voltak az egyes német államok jobban összekötve, mint amennyire Német- és Franciaország most van.

 

A két szerző persze tisztában van azzal, hogy a tényleges föderációig vezető út „még hosszú”, alapvetően két olyan témakört látnak, amelynek megítélése jelentősen eltér a Rajna két oldalán: a németek atomellenes politikája (amit Párizs bizonyosan nem akarna egy közös föderációban látni), valamint a francia „posztkoloniális” politika Afrikában (amivel pedig Berlin nem tudna azonosulni).

 

A két szerző szerint az első lépés az lehetne a közös állam felé, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában a francia állandó helyet egy francia-német állandó hely – „Európa hangjaként” – váltaná fel.

 

NYITÓKÉP: Francia elnöki hivatal

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A romániai megyei közegészségügyi hivatalok már nem állnak a helyzet magaslatán, most két település nevét keverték össze.

Daniel pátriárka figyelmeztette őket: '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Az ápolásért felelős államtitkár azt tanácsolja a családoknak, ünnepeljék a karácsonyt inkább kétszer és kisebb létszámban.

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás