+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. szeptember 8. kedd, 17:51
Az egykori zöld politikus, Daniel Cohn-Bendit egy német professzorral közösen úgy véli: Francia- és Németország már jelenleg is annyira összenőtt, hogy az egység noha még távoli, de nem nehezebb, mint egykoron a német államokat összefogni a 19. századi egységesüléskor.

Daniel-Cohn Bendit, a német és francia Zöldek egykori európai parlamenti képviselője Claus Leggewie német politológussal tett közzé egy kiáltványnak beillő elemzést a konzervatív Frankurter Allgemeinéban. A két szerző röviden azt szorgalmazza, hogy

 

Németország és Franciaország alkosson egy közös államot – az így létrejött föderáció lehetne a későbbi európai integráció alapja.

 

Szerintük azonban nem lehet az európai egységesülést a jelenlegi körülmények és eljárások között a 27 tagállammal folytatni, azaz szükség van pár olyan országra – konkrétan a németekre és franciákra –, akik előzetesen szorosabbra fűzik már a kapcsolataikat.

 

A két szerző a 2019 januárjában Angela Merkel és Emmanuel Macron által kötött aacheni egyezményből indul ki. Ez az 1963-as Elysée-szerződés folytatása volt, amiben Konrad Adenauer és Charles De Gaulle elköteleződött a két ország közeledése mellett – konkrét programokat (cserediák-programok, közös tanulmányi szakok, biztonságpolitikai kooperáció, testvérvárosi hálózat kiépítése, stb.) irányoztak elő.

 

A 2019. januári aacheni egyezmény egyrészről ünnepelyésen megerősítette a két ország közötti szoros kapcsolatokat, másrészről előirányozta, hogy Berlin és Párizs valamennyi európai uniós és nemzetközi tárgyalás előtt külön is találkozik, és közös álláspontot képvisel.

 

Tegyük hozzá: ez azért nem valósult meg mindig, de például az, hogy idén Merkel és Macron a kínai koronavírus okozta járvány miatti gazdasági válságra közös javaslatcsomagot tett le az asztalra – aminek lényege, hogy az EU történelmében először a saját költségvetése terhére vesz fel hitelt, amit nem hitelként oszt ki a tagállamok között –, már ennek megnyilvánulásaként lehet értelmezni. Attól függetlenül, hogy Bécs, Hága, Stockholm és Koppenhága sikeresen felvizezte az eredeti javaslatot (azaz kevesebb pénzt vesz fel az EU hitelként), a lépés mégis történelmi volt, mert Berlin elfogadta Párizs már korábban is hangsúlyozott javaslatait.

 

A Frankfurtban nyugdíjasként élő Cohn-Bendit és Leggewie ezt gondolják tovább. Szerintük az aacheni egyezmény következő lépése egy német-francia föderáció megteremtése kéne, hogy legyen. A két szerző szerint

 

„az, hogy a nemzetek különböző nyelveket beszélnek, nem akadály, hanem egy érdekes szemantikai adottság”.

 

Cohn-Bendit és Leggewie szerint már most számos elem adott, ami majdnem egy föderációról tanúskodik – a közös tanulmányi programoktól a biztonságpolitikai együttműködésekig. Szerintük ezeket kéne egy közös intézményi keretbe foglalni, és már kész is lenne az új állam. Szerintük

 

a német egység előtt sem voltak az egyes német államok jobban összekötve, mint amennyire Német- és Franciaország most van.

 

A két szerző persze tisztában van azzal, hogy a tényleges föderációig vezető út „még hosszú”, alapvetően két olyan témakört látnak, amelynek megítélése jelentősen eltér a Rajna két oldalán: a németek atomellenes politikája (amit Párizs bizonyosan nem akarna egy közös föderációban látni), valamint a francia „posztkoloniális” politika Afrikában (amivel pedig Berlin nem tudna azonosulni).

 

A két szerző szerint az első lépés az lehetne a közös állam felé, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában a francia állandó helyet egy francia-német állandó hely – „Európa hangjaként” – váltaná fel.

 

NYITÓKÉP: Francia elnöki hivatal

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás