+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pál Benedek
2019. január 21. hétfő, 07:52
A következő másfél év során összesen három fontos választáson fognak szavazni a lengyelek. Hogyan vág ennek neki az Orbánnal szövetséges PiS, a nacionalista-konzervatív kormánypárt? A PiS ráadásul nem is egységes: több, versengő frakció küzd benne egymással, helyzetük a kormánytisztséget nem viselő pártelnök, Jarosław Kaczyński döntéseitől függ. Radikalizálódás vagy mérséklődés jön? Az Azonnali elmagyarázza!

Az Azonnali a Lengyelország 2019-es évét elemző cikksorozata első részében a kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) helyzetét és kilátásait mutatja be.

 

Mikor szavaznak a lengyelek?

 

Az első ütközet 2019 tavaszán lesz: európai parlamenti választások lesznek ekkor. A Matteo Salvini olasz Lega-vezér és Jarosław Kaczyński lengyel PiS-elnök közti, Róma-Varsó-tengelyről szóló tárgyalások óta már biztos, hogy ennek eredménye európai szinten is fontos lesz, ugyanis ha a kormányzó nacionalista-konzervatív PiS jól szerepel, az az euroszkeptikus erők frakcióalapítási terveit segítheti.

 

A lengyel belpolitika szempontjából azonban fontosabb, hogy az EP-választás lesz a 2019-es őszi parlamenti választások főpróbája. A PiS számára életbevágó, hogy mennyire lesz sikeres az ellenzék tavaly óta körvonalazódó koalíciós kísérlete.

 

A 2019 őszi parlamenti választásokon a Szejmbe (ez az alsóház) és a Szenátusba (ez a felsőház) választanak új képviselőket. A 2015-ben kormányra került PiS számára a legfontosabb, hogy meg tudja-e tartani kormányzó többségét az arányos, listás választási rendszerben. Túlzott aggodalomra egyelőre nincs okuk, a helyzet viszont korántsem ennyire egyszerű – hiszen a lehetséges forgatókönyvek között van olyan is, hogy csak koalíciós kormányt tudnak alakítani és olyan is, hogy elvesztik a többséget.

 

De ezzel még nem lesz vége a választási kampánynak. 2020 tavaszán ugyanis elnökválasztás lesz, amely a magyarnál szélesebb jogkörökkel bíró lengyel elnöki pozíció miatt szintén fontos. Ezzel kapcsolatban leginkább az ellenzéki oldalon vannak kérdések.

 

Hogyan áll a kormánypárt?

 

Januárban több közvélemény-kutatás is megjelent, ezek közül a legfrissebbet január 16-án tették közzé. A Gazeta Wyborcza című balliberális napilapnak készült felmérés már Paweł Adamowicz ellenzéki politikus, gdański polgármester meggyilkolása után készült. A késelő motivációiról egyre több derül ki, ezek alapján azonban nehéz klasszikus értelemben vett politikai gyilkosságról beszélni, mégis: a közvélemény-kutatás adatai szerint negatívan hatott a kormánypárt megítélésére.

 

Eszerint a PiS jelenleg 30 százalékon áll (mögötte második 25 százalékkal a jobbközép Polgári Platformból és a liberális Nowoczesnából álló Polgári Koalíció nevű ellenzéki csoport), ez az eredmény ugyanannak a közvélemény-kutatónak szeptemberi és novemberi felméréséhez képest 6, illetve 3 százalékpontos esést jelent.

 

A felmérés alapján ha az ellenzék egy blokkban indulna, akár le is tudná győzni a PiS-t. Ezt azonban érdemes fenntartásokkal kezelni.

 

Egyfelől nagyon korán van, hogy hosszútávú következtetéseket lehessen levonni Adamowicz polgármester halálának hatásairól. Másfelől évelején a többi közvélemény-kutató inkább 40 százalék környékén mérte a PiS-t. A január 7-én publikált és a Rzeczpospolita című jobbközép napilapnak készült felmérésben a kormányzó párt 39,1 százalékon állt. Ami viszont minden közvélemény-kutatás számaiból leszűrhető: hogy egy ellenzéki koalíció komolyan meg tudná szorongatni a kormánypártot.

 

A PiS harcai

 

2019 legfontosabb kérdése a 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság számára, hogy sikerül-e stabilizálnia választói bázisát a sorozatos botrányok és az agresszív kormányzás ellenére?

 

Orbán Viktor lengyel szövetségeseit, a nacionalista-konzervatív PiS-t ugyanúgy az illiberális-populista hullám részeként szokás kezelni. Jóllehet a párt a magyar kormánypárthoz hasonló elveket vall és gyakran hasonlóan viselkedik, a kétharmad hiánya azonban egyértelműen korlátozta az elmúlt években a PiS mozgásterét, így hatalmát sem sikerült a Fideszhez hasonló mértékben stabilizálnia. Nem mellesleg a lengyel vezetés kevesebb taktikai érzékkel bír, mint a magyar, így sokszor ideológiai alapon vállalt konfliktusokat.

 

ILLIBERAL DWA BRATANKI: A PiS ELNÖKE 2018 TAVASZÁN KÜLÖN ELJÖTT BUDAPESTRE, HOGY ORBÁN MELLETT KAMPÁNYOLJON. TUDÓSÍTOTTUNK IS RÓLA AZ AZONNALIN.

 

Ezek miatt számos ügyben kénytelenek voltak visszakozni, volt, amikor társadalmi nyomásra: például 2016-ban az abortusztörvény szigorítása kapcsán országos női sztrájk szerveződött.

 

Vagy diplomáciai nyomásra, például abban az esetben, amikor a tavalyi „holokauszttörvény” néven elhíresült jogszabályt kellett módosítani izraeli tiltakozásra. A rendelkezés eredetileg az ellen lépett volna fel, hogy a náci Németország által Lengyelország területén elkövetett bűncselekményeket ne tulajdonítsák a lengyel államnak, azaz például ne használják a „lengyel haláltáborok” kifejezést. Kritikusai szerint azonban a törvény ellehetetlenítette volna arról az amúgy nagyon komplex kérdésről szóló vitát, hogy a lengyelek mint nép hogyan vettek részt a holokausztban.

 

Ezenfelül az Európai Unió volt még egy fontos tényező, ami miatt a PiS nem tudta végigvinni elképzeléseit. A kormánypárt egyik legvitatottabb rendelkezése az alkotmánybíróság és a bírósági rendszer átalakítása volt. Az alkotmánybíróságot jelentősen gyengíteni tudta a kormány, és alaposan belenyúltak a bírósági rendszerbe is: egy csomó bírót nyugdíjba küldtek, az igazságügyi miniszter (aki egyben a legfőbb ügyész is) egyedül dönthet egy csomó bírósági szervezeti ügyről, és a bírók önigazgatási szervét is erős parlamenti befolyás alá helyezték. Az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő egyik ügy miatt a legfelsőbb bírók nyugdíjazásától egyelőre elálltak, ami egy látványos hátralépésnek tűnhet, de azért a bíróságok függetlenségébe ettől függetlenül is alaposan belekavartak.

 

Tavaly nyáron az Európai Bizottság a 7-es cikkelyes szankciós eljárás elindítását kezdeményezte Lengyelországgal szemben: a végső ok a bíróságok letámadása volt, de az alkotmánybíróság gyakorlatilag működésképtelenné tétele is vastagon benne volt a döntésben. Az Európai Unió Bírósága előtt mindenesetre nem csak egy kötelezettségszegési eljárás van a bírák nyugdíjba küldése miatt, hanem egy sor előzetes döntéshozatali kérelem is, a lengyel bírók ugyanis ilyesmire is szokták venni a fáradtságot, pláne, ha saját magukról van szó.

 

A különböző EU-s szervek döntései azonban a belpolitikában mindenképpen hátrányosak voltak a PiS számára, amiket az ősz folyamán az ellenzék sikeresen használt ki.

 

Ami gyengítheti a PiS-t: független média és a párt korrupciós ügyei

 

A PiS pozícióját az is gyengíti, hogy a független média továbbra is erős Lengyelországban.

 

Ugyan a TVP közszolgálati adóból a PiS egyszerű propagandacsatornát csinált (ezért a mozaikszót gyakran csak TV PiS-ként fejtik ki Telewizja Polska helyett), de a privát média érintetlen maradt, és a „lengyelesítésére” tett kísérletek nem jártak igazán sikerrel. A párt a részben a német Axel Springer kiadócég tulajdonában levő Onet hírportál felett próbált befolyást szerezni eddig sikertelenül, a Discovery Channel tulajdonában levő független TVN csatorna zaklatását pedig amerikai nyomásra abbahagyták.

 

A ciklus során gyakran személyi ügyekben is kénytelen volt magyarázkodni a kormánypárt. Az elmúlt években számos olyan ügy volt, amely kikezdte azt a képet, amelyet a PiS saját magáról alakított ki, miszerint ők az egyszerű emberek pártján állnak és mentesek a korrupciótól. Ilyen volt Beata Szydło korábbi miniszterelnök és minisztereinek osztott óriás bónusz, amelyet végül a közfelháborodás hatására végül jótékony célra ajánlottak fel.

 

Tavaly ősszel pedig az is negatívan hatott a kormánypárt megítélésére, hogy korrupciós vádak miatt letartóztatták a pénzügyi felügyelet igazgatóját. Vagy itt van éppen a legújabb botrány, amelyben a Nemzeti Bank elnökének – aki nem mellesleg Jarosław Kaczyński PiS-elnök régi barátja – kellett magyarázkodnia, hogy tanácsadói miért kapnak 13-szor nagyobb fizetéseket, mint a lengyel átlagbér, arról nem beszélve, hogy ezek a gigafizetések még Andrzej Duda lengyel elnök fizetésénél is magasabbak.

 

Töredezettség a jobboldalon

 

A PiS nem egy teljesen egységes párt. Több, párton belül versengő frakció küzd egymással.

 

Ezek helyzete általában a kormánytisztséget amúgy nem viselő pártelnök, Jarosław Kaczyński döntéseitől függ. Legutóbb 2018 elején volt kormányátalakítás, amely során a mérsékelt szárnyat képviselő új miniszterelnök, az angolul jól beszélő, korábban nemzetközi bankárként dolgozó Mateusz Morawiecki eltávolította a radikálisabb kormánytagokat.

 

2019 során komoly kérdés lesz, hogyan dönt a pártelnök: további konszolidációval a mérsékelt szavazók felé nyitnak vagy inkább a radikális szavazók felé tesznek gesztusokat. Az új digitalizációért felelős miniszterhelyettes, Adam Andruszkiewicz kinevezése után úgy tűnik, hogy inkább az utóbbi folyamat zajlik. A politikus a szélsőjobboldalról érkezett, korábban egy radikális ifjúsági mozgalom elnöke volt.

 

ISTEN, BECSÜLET, ANYAFÖLD, HIRDETI A PULÓVER A NOVEMBER 11-I FÜGGETLENSÉGNAPI MENETEN VARSÓBAN. FOTÓRIPORTUNKAT ITT NÉZHETED MEG RÓLA!

 

Ez egyfelől a nacionalista törpepártok szavazóinak megszerzését szolgálhatja, de értelmezhető a keményvonalas konzervatív körökben rendkívül befolyásos Tadeusz Rydzyk atya felé tett gesztusként is. A Toruńban saját birodalmat építő katolikus pap még ősszel helyezte nyomás alá az új abortusztörvény mögül kihátráló PiS-t azzal, hogy új pártot alapít az EP-választásokra.

 

A gazdaság a PiS-nek dolgozik

 

A kormánypárt helyzetét azonban erősíti, hogy a lengyel gazdaság lényegesen jobb helyzetben van, mint a magyar. Ugyan a fellendülés a 2007 és 2015 között kormányzó Polgári Platformnak köszönhető, de a PiS-nek sikerült fenntartania a gazdasági növekedést. Az egyik ígéret, amellyel a jelenlegi kormánypártnak 2015-ben sikerült passzív szavazókat is mobilizálni, az volt, hogy a gazdasági prosperitásból egyenlőbben részesül majd a társadalom.

 

A rekordalacsony munkanélküliség és a dübörgő gazdaság mellett

 

ígéreteik nagyrészét meg is tudták valósítani, köztük nagyvonalú jóléti intézkedéseket.

 

Az egyik ilyen az 500+ családtámogatási program, amelynek bevezetése után minden két gyermeket nevelő család havi 500 złotyt kap és minden további gyerek után újabb 500 złoty jár.

 

Regionális és helyhatósági választások

 

A tavaly őszi regionális és helyhatósági választások eredményeiből már nagyjából lehet következtetni, hogy mire számíthat idén a PiS. Egyfelől regionális szinten jól teljesített, a 16 vajdasági parlamentből 9-et megszerzett a kormánypárt, országos szinten összesen 34,13 százalékot szerzett a Polgári Koalíció 26,97 százalékával szemben. Ebből arra lehet számítani, hogy a parlamenti választásokon a PiS jól teljesít majd.

 

A nagy és közepes városokban azonban leszerepelt, sehol sem tudott a kormánypárt jelöltje nyerni.Ez viszont nem jó jel az EP-választásokra nézve, ahol a részvételi arány rendszerint magasabb az urbánus szavazók között.

 

És ha a PiS rosszul teljesít tavasszal, az esetleg kihat őszre is. Emiatt, amikor januárra halasztotta a kormány a költségvetés megszavazását, az is felmerült, hogy esetleg előrehozott választásokat akar a PiS. Ugyanis ha január 27-éig nem tudja aláírni Andrzej Duda köztársasági elnök a költségvetést, új parlamenti választásokat kell kiírni, amelyek minden valószínűség szerint az EP-választások előtt lennének. Ennek azonban kicsi az esélye, január 24-25-én előreláthatólag a Szejm megszavazza a költségvetést.

 

Milyen esélyeket látnak az elemzők?

 

Aleks Szczerbiak politológus úgy látja, a PiS nagy valószínűség szerint nyerni fog ősszel, még ha meg is van annak a veszélye, hogy csak koalícióban képes tovább kormányozni. Stanley Bill, a lengyel tanulmányok professzora Cambridge-ben hasonlóan gondolja.

 

Utóbbi szerint egy ilyen esetben majd sok függ Paweł Kukiz rocksztár elitellenes pártjától. Mindketten arra számítanak, hogy a kormánypárt taktikája 2019-ben az lesz, hogy a gazdasági fejlődést és stabilitást hangsúlyozza, amellyel az apolitikusabb választókat próbálja majd meggyőzni. Az olyan témákban, mint az alkotmányosság, a PiS megpróbálja majd kerülni a konfliktust. Főleg, mivel tavaly ősszel az ellenzék sikeresen tematizálta a kormány EU-val való konfliktusát.

 

A „polexit” vádja – azaz Lengyelország kilépése az Európai Unióból – azután merült fel, hogy Zbigniew Ziobro igazságügyminiszter az őszi helyhatósági választások előtt pár nappal arról kérdezte az Alkotmánybíróságot, hogy a lengyel bíróságok fordulhatnak-e az Európai Bírósághoz az EU-jog értelmezésével kapcsolatban a nemzeti bírósági rendszerrel kapcsolatos ügyekben. (Nyilván ez a fentebb emlegetett előzetes döntéshozatali kérelmek kapcsán jutott eszébe a törvény által legfőbb ügyészbe oltott igazságügyi miniszternek.) 

 

Az ellenzék ezt annak jeleként értelmezte, hogy a kormány megkérdőjelezi az EU-jog elsőbbségét, ami akár egy polexithez is vezethet. Lengyelországban, ahol európai szinten az egyik legmagasabb az EU társadalmi támogatottsága, ez a vád katasztrofális

 

egy politikai erő számára.

 

És valóban: a PiS-nek nem jött jól, hogy emiatt kell magyarázkodnia a választások során. De lehetnek még további forgatókönyvek is. A Rzeczpospolita napilap szerint ha az ellenzéknek sikerül megegyeznie és koalícióban indulnia, a kormánypárt elvesztheti a Szenátust, a felsőházat. Ilyen még nem fordult elő a lengyel politikában, és jelentősen megnehezítené a kormányzást.

 

Mi lesz Adamowicz halála után?

 

További fontos kérdés, hogy Paweł Adamowicz meggyilkolása hogyan hat majd a PiS stratégiájára és a megítélésére. A gyilkosság után nagyon sokan a kormánypártot tartják felelősnek a közbeszéd eldurvulásáért. Főleg, hogy az ellenzéki politikus halála után a TVP híradója nem túl gusztusos módon az ellenzéki politikusokat tette felelőssé az agresszív közélet kialakulásáért. Emiatt a PiS köreiből is többen a közmédia igazgatójának leváltását követelték. Erről Kaczyński még nem döntött, de úgy látszik, egyelőre biztos az igazgató pozíciója.

 

Összességében látható, hogy – a Fidesszel ellentétben – a lengyel kormánypárt 2015 óta nem tudta teljesen megszilárdítani a hatalmát. 2019 során sok olyan esemény lesz, amely kockázatot jelent a PiS számára. A gazdasági fejlődés és stabilitás előnyt jelent számukra, amellyel a passzívabb választókat tudják mobilizálni. Paweł Adamowicz meggyilkolása után azonban

 

az agresszív kormányzás és a harcos retorika ellenük fordulhat.

 

Emellett a korrupciós ügyek és az EU-val való konfliktus is negatív hatással lehetnek a párt eredményeire. Egy széles ellenzéki összefogás esetén akár a párt kormánytöbbsége vagy a szenátusbeli többsége is veszélybe kerülhet. De erről, vagyis az ellenzék kilátásairól és koalíciós terveiről a következő részben írunk.

 

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ami egyelőre biztos: megválasztják Donald Tuskot a Néppárt elnökének, és beszélni fognak fél Európa vezetői.

Pénteken ül össze az alakuló ülés után először a győri közgyűlés. De ki lesz a Fidesz polgármesterjelöltje?

A hat ország szerint a reformjavaslat megvalósítása nem lassíthatja Albánia és Észak-Macedónia felvételét.

Az ország ezzel szeretné megakadályozni, hogy a szélsőjobboldal kegyhelyévé váljon a 17. századi ház.

Ez a legmagasabb Európában: Franciaország három, Ausztria öt százalékos adót vezetett be idén, de készül a megoldás nemzetközi szinten is.

Egy kilenc éven át tartó korrupciós sémát tártak fel a spanyol hatóságok.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás