+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2018. november 5. hétfő, 18:08
A Kilenc hónap háború egyszerre mutatja be egy háború jellemre gyakorolt hatását és a kárpátaljai magyarság kilátástalan helyzetét. Semmi drámaian lassított jelenet, semmi szépen beállított kép, csak a lehangoló valóság. És egyáltalán nem biztos, hogy nem érte meg még így is jobban a főhősnek, hogy bevonult katonának a kelet-ukrajnai frontra.

A háború és annak a lélekre gyakorolt hatása kimeríthetetlen téma. Nyilván nem véletlenül nyernek díjakat erről szóló könyvek, filmek vagy mondjuk fotók. Ezeket magyar szemmel általában hajlamosak vagyunk valami nagyon messze zajló embertelen dologként kezelni, és örülünk, hogy messze van.

 

Csakhogy majdnem 25 évvel a Jugoszlávia szétesésével végződő vérontás után megint kaptunk egyet a szomszédba: Oroszország egyrészt magához csatolta Ukrajnától a Krím-félszigetet, Donyeckben pedig megalakult támogatásukkal a Donyecki Népköztársaság nevű szakadár terület, ahol változó intenzitással a mai napig folynak a harcok.

 

Az Ukrajna másik oldalán folyó harcok nem csak a Donbasz környékén élők mindennapjait teszik tönkre, hanem érintettek lettek azok a Kárpátalján élő magyarok is,

 

akiknek a magyar-ukrán határ túloldalára kerülésén kívül az égvilágon semmi közük nincs ahhoz, ami az ukránok és az oroszok közt zajlik. 

 

 

Egy itt élő fiatal magyarról szól Csuja László dokumentumfilmje, amit először a Szarajevói Filmfesztiválon mutattak be.

 

Jani saját döntéséből megy el háborúzni a kilátástalannak tűnő otthonából.

 

Már az bravúros, ahogy a néző kicsit megérti Janit: otthonában annyira látványosan nincs semmi, amibe kapaszkodni lehetne, hogy szinte kívántam valami intenzív élményt, ami kiszakít a szar munka-csúf körülmények-kevés pénz háromszögből. 

 

A háborúról nehéz újat mondani, de Csujának sikerült: mivel a frontnál játszódó jeleneteket Jani maga vette fel telefonnal, nézőként tulajdonképpen nem juthatunk közelebb ahhoz, mi folyik a világ szerencsétlenebbik felén.

 

Semmi drámaian lassított jelenet, semmi szépen beállított kép, csak a lehangoló valóság, amit sokszor csak a középiskolai gyökerekhez visszanyúló poénkodás és piálás tud elviselhetővé tenni.

 

A Kilenc hónap háborúnak nagyon jót tett, hogy nem akarták szóban megfejteni azt, amit amúgy sem lehet: ahelyett, hogy elmondatnák bárkivel is komor tekintettel, mi játszódik le bennük, inkább éreztetik azt. Tökéletesen rajzolódik ki, ahogy a menyasszonyával független életre vágyó vidám srác szép lassan rájön, mit vállalt be. Egyre távolabb kerül az egészséges világtól akkor is, amikor rövid időre hazaengedik a családjához. 

 

A legsúlyosabb a filmben mégsem a háború bemutatása, de még csak nem is az elidegenedés bemutatása. Ezeket más filmektől is megkaptuk, de Jani történetének új súlyt ad, hogy

 

egyáltalán nem vagyunk benne biztosak, nem érte-e meg neki így is bevonulni inkább.

 

A kárpátaljai magyarság még Kelet-Magyarországról nézve is annyira felfoghatatlanul nehéz helyzetben van (sőt, azt Ukrajna épp kicsit nehezebbé tette), hogy a közegből ítélve a háború volt hősünk egyetlen esélye a viszonylagos kitörésre, de még úgy általában arra is, hogy történjen vele valami.

 

 

Több okból is erősen ajánlott a Kilenc hónap háború. Annak mindenképp, aki szeretne kicsit tisztább képet kapni arról, mi folyik épp Ukrajna keleti részén, de a határon túli magyarság helyzete iránt érdeklődők is letaglózóan őszintén kapják meg a valóságot. És persze ne felejtsük el azokat sem, akik csak egy nagyon jó és egyedi dokumentumfilmet akarnának nézni. 

 

A Kilenc hónap háborút a Szarajevói Filmfesztiválon különdíjjal jutalmazta a zsűri, Magyarországon a Verzió Filmfesztiválon lesz először látható november 6-án, utána pedig november 9-én.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás