+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2018. november 5. hétfő, 18:08
A Kilenc hónap háború egyszerre mutatja be egy háború jellemre gyakorolt hatását és a kárpátaljai magyarság kilátástalan helyzetét. Semmi drámaian lassított jelenet, semmi szépen beállított kép, csak a lehangoló valóság. És egyáltalán nem biztos, hogy nem érte meg még így is jobban a főhősnek, hogy bevonult katonának a kelet-ukrajnai frontra.

A háború és annak a lélekre gyakorolt hatása kimeríthetetlen téma. Nyilván nem véletlenül nyernek díjakat erről szóló könyvek, filmek vagy mondjuk fotók. Ezeket magyar szemmel általában hajlamosak vagyunk valami nagyon messze zajló embertelen dologként kezelni, és örülünk, hogy messze van.

 

Csakhogy majdnem 25 évvel a Jugoszlávia szétesésével végződő vérontás után megint kaptunk egyet a szomszédba: Oroszország egyrészt magához csatolta Ukrajnától a Krím-félszigetet, Donyeckben pedig megalakult támogatásukkal a Donyecki Népköztársaság nevű szakadár terület, ahol változó intenzitással a mai napig folynak a harcok.

 

Az Ukrajna másik oldalán folyó harcok nem csak a Donbasz környékén élők mindennapjait teszik tönkre, hanem érintettek lettek azok a Kárpátalján élő magyarok is,

 

akiknek a magyar-ukrán határ túloldalára kerülésén kívül az égvilágon semmi közük nincs ahhoz, ami az ukránok és az oroszok közt zajlik. 

 

 

Egy itt élő fiatal magyarról szól Csuja László dokumentumfilmje, amit először a Szarajevói Filmfesztiválon mutattak be.

 

Jani saját döntéséből megy el háborúzni a kilátástalannak tűnő otthonából.

 

Már az bravúros, ahogy a néző kicsit megérti Janit: otthonában annyira látványosan nincs semmi, amibe kapaszkodni lehetne, hogy szinte kívántam valami intenzív élményt, ami kiszakít a szar munka-csúf körülmények-kevés pénz háromszögből. 

 

A háborúról nehéz újat mondani, de Csujának sikerült: mivel a frontnál játszódó jeleneteket Jani maga vette fel telefonnal, nézőként tulajdonképpen nem juthatunk közelebb ahhoz, mi folyik a világ szerencsétlenebbik felén.

 

Semmi drámaian lassított jelenet, semmi szépen beállított kép, csak a lehangoló valóság, amit sokszor csak a középiskolai gyökerekhez visszanyúló poénkodás és piálás tud elviselhetővé tenni.

 

A Kilenc hónap háborúnak nagyon jót tett, hogy nem akarták szóban megfejteni azt, amit amúgy sem lehet: ahelyett, hogy elmondatnák bárkivel is komor tekintettel, mi játszódik le bennük, inkább éreztetik azt. Tökéletesen rajzolódik ki, ahogy a menyasszonyával független életre vágyó vidám srác szép lassan rájön, mit vállalt be. Egyre távolabb kerül az egészséges világtól akkor is, amikor rövid időre hazaengedik a családjához. 

 

A legsúlyosabb a filmben mégsem a háború bemutatása, de még csak nem is az elidegenedés bemutatása. Ezeket más filmektől is megkaptuk, de Jani történetének új súlyt ad, hogy

 

egyáltalán nem vagyunk benne biztosak, nem érte-e meg neki így is bevonulni inkább.

 

A kárpátaljai magyarság még Kelet-Magyarországról nézve is annyira felfoghatatlanul nehéz helyzetben van (sőt, azt Ukrajna épp kicsit nehezebbé tette), hogy a közegből ítélve a háború volt hősünk egyetlen esélye a viszonylagos kitörésre, de még úgy általában arra is, hogy történjen vele valami.

 

 

Több okból is erősen ajánlott a Kilenc hónap háború. Annak mindenképp, aki szeretne kicsit tisztább képet kapni arról, mi folyik épp Ukrajna keleti részén, de a határon túli magyarság helyzete iránt érdeklődők is letaglózóan őszintén kapják meg a valóságot. És persze ne felejtsük el azokat sem, akik csak egy nagyon jó és egyedi dokumentumfilmet akarnának nézni. 

 

A Kilenc hónap háborút a Szarajevói Filmfesztiválon különdíjjal jutalmazta a zsűri, Magyarországon a Verzió Filmfesztiválon lesz először látható november 6-án, utána pedig november 9-én.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás