Meglepő popkulturális keretek között magyarázta el az orosz állami álláspontot az egykori testépítőnek a fiatal erőemelő.

Villeneuve zsenialitásához aligha férhet kétség, ám a Warner baszakodása és a Dűne komplexitása nagyon kemény fa, amibe még mindig nem tudjuk, hogy beletörik-e a bicska. Spoliermentes kritika!

Nem hibátlan, nagyon nehéz, de emlékezetes alkotás Fabricius Gábor első nagyjátékfilmje, ami szinte semmit nem mond a nyolcvanas évek magyarországáról és a punkról, de annál többet a diktatúráról.

Az Elk*rtuk két órán keresztül ismételgeti azt, amit YouTube-on is látunk reklámokban: Gyurcsány gonosz, aki elnyomja az embereket.

Kiváncsi vagy, hogyan dolgoznak az újságírók egy szivárogtatás után? Vagy hogyan éli át a célszemély a megfigyelését? Netán leginkább az érdekelne, hogyan nyomorít meg a botrány, ha hatalmon vagy? Öszeeszedtünk pár filmet ehhez!

Kihalt élővilág, kiüresedett tengerek, szemétszigetek az óceánon. A Seaspiracy című dokumentumfilm szerint ilyen jövő vár ránk, ha nem változtatunk jelenlegi szokásainkon, és nem lépünk fel erőteljesebben a kereskedelmi halászat ellen. Vészjósló, hátborzongató, reményteli film, aminek az egyetlen problémája, hogy sokszor a problémákat felnagyítja, hogy hatásvadászabb legyen az alkotása. Kérdés, hogy ezzel a zászlóra tűzött ügynek inkább árt vagy segít.

A politikusok elhozták nekünk a fortyogó gyűlöletet, de még ebben a helyzetben is meg kell maradnunk embernek, vallja az ország legfoglakoztatottabb és legkarcosabb orgánumú színésze, Thuróczy Szabolcs, aki szerint, ha valami jó művészet, az úgyis el fog jutni az emberekhez. Az Aranyélet érző szívű maffiózója, az HBO legújabb, készülő sorozatának tartótisztje az Azonnali podcastjában mesélt a koronavírus alatt töltött időkről, nyírségi identitásáról, megmásított rendszerváltásról és arról, hogy mivel lenne érdemesebb foglalkozni egy sima hétköznapon. Interjú!

Remek szórakozás és kifogástalan popcornmozi a Szerelem és szörnyek, aminek véletlenül a sablonokon túlmutató aktuális üzenete is van.