Az Európai Unió Bírósága leokézta az immáron EP-képviselőként tevékenykedő Carles Puigdemont, illetve két katalán képviselőtársa mentelmi jogának a felfüggesztését. De ez még egyáltalán nem jelenti az ügyük végét.
Március 9-én szavazta meg az Európai Parlament, hogy három katalán EP-képviselő, a katalán exelnök, Carles Puigdemont, illetve két képviselőtársa, a korább katalán egészségügyi miniszter Antoni Comín, illetve az egykori oktatásért felelős államtitkár, Clara Ponsatí mentelmi jogát felfüggesztik, miután a spanyol legfelsőbb bíróság az ellenük érvényben lévő elfogatóparancs miatt erre kérte az uniós intézményt.
Azonban ez még nem jelentette az ügy végét: a Belgiumban élő Puigdemont még az Azonnalinak adott nagyinterjújában elmondta, hogy jogi útra fogják terelni a döntést, és az Európai Unió Bíróságán támadják meg a szavazás eredményét.
Ezt két ízben is megtették: először május 19-én indítottak pert az EP ellen, mert szerintük jogi szabálytalanságok merültek fel, amikor a spanyol legfelsőbb bíróság az elfogatóparancsuk ismételt kiadása miatt arra kérte az EP-t, hogy függesszék fel a mentelmi jogukat. Emellett a május 26-án benyújtott keresetükben a mentelmi joguk ideiglenes visszaállítását követelték, mert szerintük
az EP nem garantálta, hogy mentelmi joguk felfüggesztése után továbbra is szabadon gyakorolhatják az EP-képviselői jogaikat,
és szerintük a felfüggesztéssel valós és közvetlen veszély áll fenn, hogy őrizetbe vennék őket Strasbourgban, mivel a francia kormány legutóbb 2020 januárjában úgy fogalmazott, hogy a mentelmi joguk tiszteletben tartása miatt nem teljesítik a spanyolok elfogatóparancsát. (Az Európai Parlament egyszerre két helyen is működik: ugyan hivatalos székhelye a franciaországi Strasbourg, de ott havonta csak egy hetet töltenek az EP-képviselők, idejük nagy részében általában a belga fővárosban, Brüsszelben kialakított EP-épületben dolgoznak.)
Utóbbi ügyben az Európai Unió Bírósága június 3-án úgy döntött, hogy ideiglenesen felfüggeszti a mentelmi joguk felfüggesztését, mivel úgy látták: ha tényleg megalapozottak Puigdemonték állításai, miszerint Franciaországban letartóztathatják őket, akkor indokolt a status quo fenntartása – azaz a mentelmi joguk ideiglenes fenntartása.
Azonban július 30-án az Európai Unió Bírósága utóbbi tekintetében végleges döntést hozott, és
helybenhagyta a mentelmi joguk felfüggesztését, mivel szerintük Puigdemonték nem bizonyították eléggé, hogy valóban letartóztatnák őket a mentelmi joguk nélkül.
A döntés értelmében a három katalán képviselő mentelmi jogának felfüggesztését helyben hagyták,
ugyanakkor a Luxemburgban dolgozó szervezet még továbbra is vizsgálja Puigdemonték korábban benyújtott keresetét, és a bíróság szerint továbbra is parlamenti védelem illeti meg a képviselőket,
ami miatt a bíróság szerint a katalán képviselők nyugodtan részt vehetnek az EP strasbourgi plenáris ülésein is.
A franciául és spanyolul elérhető indoklásban a Bíróság alelnöke úgy fogalmazott:
nem áll fenn a valódi veszély, hogy letartóztatnák őket, mivel a belga hatóságok egy másik katalán szeparatista kiadatását is elutasították még 2021 januárjában,
akinek nem volt semmilyen mentelmi joga. Emiatt az Európai Bíróság azt feltételezi, hogy a Belgiumban élő három képviselő kapcsán sem áll fenn annak a valódi veszélye, hogy a belga hatóságok kiadnák őket Spanyolországnak, illetve szerintük más tagállam sem hajtaná végre a spanyol legfelsőbb bíróság elfogatóparancsát.
Ez ugyanakkor még korántsem jelenti az ügy végét: egyrészt a mostani döntés ellen még fellebbezhetnek a képviselők, viszont ez nem befolyásolja a május 19-én benyújtott keresetüket, ami már nem az EP döntésének ideiglenes felfüggesztésről szól, hanem teljes eltörléséről, mivel
Puigdemonték szerint jogi szabálytalanságok merültek fel, amikor a spanyol legfelsőbb bíróság az elfogatóparancsuk ismételt kiadása miatt arra kérte az EP-t, hogy függesszék fel a mentelmi jogukat.
Utóbbit az Európai Unió Bírósága az elkövetkezendő hónapokban fogja elemezni, hogy Puigdemonték keresete az EP ellen valóban helytálló-e, viszont addig mentelmi jog nélkül maradnak a katalán EP-képviselők.
Érdekel, hogy milyen Katalónia helyzete? Olvasd el a témában írt cikkünket itt! Inkább egy katalán politikustól hallanád mindezt? Olvasd el a korábbi katalán elnökkel, Carles Puigdemonttal készített interjúnkat itt! Hogy áll most a spanyol-katalán kibékülés? Azt is kielemeztük! Ha pedig a katalán ügy a spanyol belpolitikára gyakorolt hatása érdekelne, ezt és ezt cikket ajánljuk.
NYITÓKÉP: Antonio Comin (balra) és Carles Puigdemont követeli az azóta már szabadon engedett Oriol Junqueras szabadon engedését még 2020 januárjában az EP strasbourgi plenáris ülésén. FOTÓ: Fred Marvaux / © European Union 2020 – Forrás: EP
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.