Árulással vádolják a spanyol miniszterelnököt, mert katalán vezetőknek adna kegyelmet

2021.06.14. 17:10

Vasárnap Madridban tüntettek Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök ellen, mert a katalán függetlenségi népszavazás miatt elítélt politikusoknak adna kegyelmet. A tüntetést nem pártok szervezték, de a szélsőjobboldali Vox, a konzervatív spanyol Néppárt és a jobbközép Ciudadanos politikusai és szimpatizánsai is részt vettek. Mutatjuk, miért hangos megint Katalóniától a spanyol politika.

Árulással vádolják a spanyol miniszterelnököt, mert katalán vezetőknek adna kegyelmet

Közel hatvanezer szimpatizáns vonult vasárnap Madrid utcáira, miután az Unión 78 nevű szervezet tüntetést szervezett, ami mögé beálltak a jobbközép és szélsőjobboldali pártok is. A tüntetés okát az adta, hogy a szocialista (a PSOE színeiben politizáló) miniszterelnök, Pedró Sánchez vezette

madridi kormány fontolóra veszi, hogy tizenkét katalán politikust – akiket a 2017-es katalán függetlenségi népszavazás kapcsán ítéltek el – kegyelemben részesítenének.

A kegyelem, vagy más néven pardon lényege a spanyol jogban – ellentétben az amnesztiával –, hogy az egyéneknek jár, és akit pardonban részesítenek, annak a már kiszabott büntetési terhét csökkentik, vagy akár véglegesen el is törlik. Ezzel szemben az amnesztia nem egyénekre vonatkozik, hanem bizonyos események kapcsán hoznak róla törvényt: ha például mindenkinek a büntetését elengednék, akit lecsuktak vagy elítéltek a Madrid által el nem ismert, végül karhatalmilag szétvert katalán népszavazás lebonyolítása miatt, az már amnesztia lenne, nem pedig kegyelem.

A spanyol alkotmány szerint a király adhat részleges kegyelmet, miután azt az elítélt vagy a kormány kérvényezi, azonban a döntés de facto a spanyol kormány kezében van: a pardon kapcsán meghallgatásokat tartanak, ahol mindkét fél álláspontját meghallgatják, majd ez alapján döntenek. Az amnesztiát a spanyol alkotmány és a törvények nem említik, így ha amnesztiában szeretnének részesíteni valakiket, akkor egy speciális törvényt kell a törvényhozás mindkét kamarájában elfogadni. Ez a megoldás ugyanakkor már mindenkire kiterjed: míg pardon esetén csak a kérelmezők büntetését csökkentik – attól még jogilag bűnösök maradnak –, addig ha amnesztiát hirdetnének, akkor az épp folyamatban vagy a jövőbeni bírósági eljárások vádlottait is fel kellene mentenie a bíróságoknak.

Így a katalánok leginkább az amnesztiában érdekeltek: hiszen attól, hogy például zendülés vádja kapcsán kegyelmet kapnának a 2017-es népszavazás miatt elítélt politikusaik, más, a 2017-es népszavazással összefüggő bűncselekményekkel meg lehetne őket vádolni, sőt akár el is lehetne ítélni. Emellett a pardonnal azok a személyeket sem mentik fel az eljárás alól, akik például a letartóztatás elől elmenekültek – ilyen például a korábbi katalán elnök, Carles Puigdemont esete is, akit a spanyol legfelsőbb bíróság már régóta bíróság elé szeretne állítani, egyelőre sikertelenül.

A spanyol miniszterelnök és az új, a Katalán Republikánus Baloldal (ERC) nevű pártban politizáló katalán elnök, Pere Aragonès között részben ez adja a vita tárgyát: míg Sánchez csak pardonban részesítene 12 elítélt katalán politikust – köztük Aragonès pártja, az ERC elnökét, Oriol Junquerast, akit még 2019-ben ítéltek 13 év börtönbüntetésre, és csak a katalán választások alkalmával hagyhatta el celláját napközben, hogy kampányoljon –, az újdonsült katalán elnök szerint ugyan a belebegtetett kegyelem egy szép gesztus Madridtól, de a valódi megoldást az amnesztia jelentené.

Nem népszerű a kegyelem ötlete Spanyolországban

Ugyan még nincs megegyezés a madridi és a katalán kormány között, hogy kegyelemben vagy amnesztiában részesítsék a 2017-es népszavazás szervezőit – és abban sem, hogy egyáltalán lesz-e bármilyen felmentés az elítélt katalán politikusok ellen –, a jobbközép-liberális Ciudadanos (Polgárok), a francói örökséget is hordozó konzervatív Partido Populár (spanyol Néppárt) és a szélsőjobboldali Vox vasárnap tüntetni hívta híveit, hogy így álljanak ki Sánchez felvetett kegyelmével szemben.

Ez már három év alatt a második közös tüntetése a három ellenzéki pártnak: legutóbb 2019 februárjában tüntettek Sánchez és kormánya ellen, amiért a madridi miniszterelnök hajlandó volt tárgyalóasztalhoz ülni a szeparatista katalán kormány vezetőivel.

Most a belengetett kegyelmek miatt mentek ki Madrid egyik központi terére a tüntetők. Hogy pontosan mennyien is vettek részt, arról nincs egyetértés: a madridi kormány szerint 25 ezren, a helyi rendőrség szerint 126 ezren voltak – bár a rendőrség az egyik tüntetést támogató párt, a PP-s polgármester alá tartozik. A spanyol lap, az El País számításai szerint hozzávetőlegesen 60 ezren mehettek ki a Plaza de Colónra, azaz a madridi Kolumbusz térre.

A tüntetést ugyan a kegyelem és a katalán függetlenségi törekvések ellen hirdették meg, 

nagyon sokan követelték Sánchez lemondását és új, előrehozott választások kiírását is,

szerintük ugyanis Sánchez a felvetett kegyelem lehetőségével elárulja a spanyol alkotmányt és államot, illetve rossz üzenetet közvetít a szeparatistáknak. Sánchez még korábban azért vetette fel a pardon lehetőségét, mert szerinte az elítéltek már eleget ültek börtönben, és most a megbékélés ideje jött el, nem a bosszúé.

Santiago Abascal, a szélsőjobboldali Vox vezetője az őt kérdező újságíróknak elmondta, hogy a kegyelemmel szerinte a spanyol kormány elárulná „azokat a katalánokat, akik elszenvedték a 2017-es szeparatista puccsot”, és akiket a spanyol kormány magukra hagyott. 

Emellett a szélsőjobboldali politikus úgy véli, hogy Sánchez a kegyelemmel elárulná a spanyolokat is,

akik tiszteletben tartják a törvényeket és az alkotmányt – utalva arra, hogy a spanyol legfelsőbb bíróság is illegálisnak és alkotmányellenesnek tartotta a népszavazást és utána a katalán parlament függetlenségi kiáltványát, sőt, a legfelsőbb bíróság a belebegtetett kegyelem kapcsán is megjegyezte egy (jogilag nem kötelező erejű) közleményben, hogy az szerintük szembemenne a spanyol alkotmánnyal.

Abascal azonban saját Facebook-oldalán már ennél is élesebben fogalmazott: szerinte a Sánchez-kormány illegálisan uralkodik „Spanyolország ellenségeivel közösen: totalitárius kommunistákkal, szeparatistákkal és terroristákkal” – utalva arra, hogy a szocialista PSOE és az újbalos Podemos kormánykoalícióját a baloldali katalán ERC kívülről támogatja a madridi törvényhozás alsóházában, a Képviselőházban.  

A tüntetésen felszólalók beszédeikben leginkább a Sánchez-kormányt bírálták: a legtöbb előadó azt hangsúlyozta, hogy a tüntetés nem csupán politikai, hanem egyben egy morális cselekedet is, és a miniszterelnök csapata a megértés mögé bújva akarja még inkább polarizálni a spanyol társadalmat.

A tüntetés szervezői szerint a „jó spanyolok” nem értenek egyet a kegyelemmel, és azt is ígérték:

további tüntetéseket fognak tartani, amíg Sánchez le nem mond.

Ezekkel a véleményekkel egyébként sokan egyet is értenek: egy nemrégiben publikált közvélemény-kutatás szerint

a spanyolok 63 százaléka ellenzi, hogy kegyelemben részesítsék a 12 korábbi katalán vezetőt, és csak 25 százalék támogatja.

Hosszú az út a megbékélésig

A spanyol állam és a széleskörű autonómiával rendelkező Katalónia között évtizedes konfliktus van: a katalánok úgy vélik, hogy a jogaikat Spanyolországban nem tartják tiszteletben, és a spanyol központi költségvetésből kevesebb pénzt kapnak vissza, mint amennyit beszednek a spanyol gazdaság egyik húzó régiójának számító Katalóniából.

A katalán parlament még 2006-ban fogadta el Katalónia új autonómiatörvényét, amit még a spanyol parlament is többséggel elfogadott, azonban a spanyol legfelsőbb bíróság azt alkotmányellenesnek találta, így nem lépett érvénybe.

Ezután a katalán kormány a spanyol kormánnyal kötött fiskális megállapodáson szeretett volna módosítani, azonban ebben szintén nem született egyetértés, ahogy arról sem, hogy a katalánok népszavazáson dönthetnek-e a függetlenségükről. Annak ellenére, hogy a spanyol kormány nem engedélyezte a népszavazás kiírását, 2017. október 1-jén még is megtartották azt, amit a spanyol rendőrség erőszakkal levert, majd a katalán parlament a népszavazás eredményére hivatkozva 2017. október 27-én kimondta a független Katalán Köztársaság létrejöttét.

A népszavazás szervezésében és lebonyolításában résztvevőket zendülés szítása, illetve hűtlen kezelés vádjával bíróság elé állították,

és az akkori katalán kormányból 12 főt a spanyol legfelsőbb bíróság el is ítélt.

Az utóbbi időben azonban elkezdtek közeledni egymáshoz a felek: a 2018 júniusában beiktatott szocialista miniszterelnök, Pedro Sánchez bejelentette, hogy a katalán konfliktus megoldásában érdekelt, ezért párbeszédet kezdemények a katalán kormányzattal. Azonban a tárgyalások 2019 februárjában sikertelenül értek véget, annak ellenére, hogy a spanyol kormány hajlandó lett volna módosítani a fiskális megállapodáson, míg a katalánok mindenképpen egy új, ezúttal a madridi kormány által is szentesített népszavazást szeretnének tartani a függetlenségükről.

2020-tól kezdve viszont a felek ismét közeledni kezdtek egymáshoz, és 2021-ben Sánchez már a kegyelem lehetőségét is felvetette. Ezzel gesztust gyakorolt a katalánok felé, azonban az egységes spanyol identitást valló unionista bal- és jobboldaliak egyaránt elutasítják, hogy Barcelonának megadják az esélyt, hogy saját maguk dönthessenek a sorsukról – annak ellenére, hogy az új katalán elnök az Azonnalinak eljuttatott közleménye szerint a skót minta alapján szeretnének dönteni, azaz egy olyan népszavazáson, amit a központi hatalom és a bíróság is legálisnak és alkotmányosnak tart.

Ezenkívül magára a spanyol politikára is rányomja a katalán konfliktus a bélyegét:

a szélsőjobboldali Vox erősödését részben  annak köszönheti, hogy élesen bírálnak minden elszakadási kísérletet, és az egységes spanyol államban hisznek. Így a spanyol-katalán konfliktus a madridi és barcelonai kormányok mellett a spanyol belpolitika egyik legfontosabb kérdésévé vált az elmúlt években.

NYITÓKÉP: Santiago Abascal, a szélsőjobboldali Vox vezetője (balra), Pedro Sánchez, spanyol miniszterelnök és a PSOE vezetője (középen), illetve Pere Aragonès, katalán elnök (jobbra)

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek