Sokan úgy vélik, hogy vidéken sokszor azért rossz a levegő, mert a szegények szeméttel fűtenek, miközben a magyar lakosság 33 százaléka fűt alkalmanként akár háztartási hulladékkal is – anyagi helyzettől függetlenül. De ki a felelős a rossz levegőért? Milyen egészségügyi következményekkel járhat a rossz levegő? És mit lehet ellene tenni?

A társadalmi változások lenyomatai az üres épületek, amiknek lehetne ugyan új funkciót találni, de ennek gyakran a pályázati források ész nélküli elégetése szab gátat, és a megfelelő szakértelem is hiányzik hozzá. Vidék- és építészetszociológus segítségével mutatjuk, hogy hogyan hasznosítanak újra funkciójukat vesztett épületeket vidéken – és hogyan nem.

A szegediek is több időt töltenek a lakásaikban, mint szeretnének. A természet szerepe felértékelődött, a városhoz közeli zöld és természetes vízfelület különösen. Ez Szegeden pedig nemcsak a Tisza-parton adott, hanem az ősfás Holt-Maros sétányon is. Mutatjuk a sétányt, amit a lezárások előli menekülés tett igazán naggyá. Fotóriport!

A beszakadó albérleti árak egy ideig még csökkenhetnek, de nem jelentősen. Az ingatlan.com elemzéséből az is kiderül, hogy azért nem mindenhol csökkentek a bérleti díjak, és ahol csökkentek, ott sem egyenletesen.

Az aktív esetek száma 397 fővel nőtt, elhunyt két idős, krónikus beteg.

Kevesebb, mint két év alatt DK-sból párbeszédes, majd párbeszédesből jobbikos lett a Békés megyei Csonki Dávid, aki szerint a Jobbik maga egy értelmiségi párt, de közben egyszerű beszéddel győzi meg őket, vidékieket. De vajon megrendül-e a választók bizalma abban, aki ennyiszer vált pártot? Miért kell szerinte a bal- és jobboldaliságot összemosni? Miért erős a Fidesz ennyire vidéken? Interjú!