+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2021. április 15. csütörtök, 17:47
Sokan úgy vélik, hogy vidéken sokszor azért rossz a levegő, mert a szegények szeméttel fűtenek, miközben a magyar lakosság 33 százaléka fűt alkalmanként akár háztartási hulladékkal is – anyagi helyzettől függetlenül. De ki a felelős a rossz levegőért? Milyen egészségügyi következményekkel járhat a rossz levegő? És mit lehet ellene tenni?

Annak ellenére, hogy a hulladékégetéssel való fűtés illegális, és esetenként 300 ezer forintos bírságot von maga után, még így is viszonylag sokan tüzelik el a háztartási szemetet fűtés céljából. Ez amellett, hogy hozzájárul a légszennyezéshez is, nagyon mérgező is, így nemcsak a háztartás tagjait, de a környezetében élőket is felesleges egészségkárosításnak teszi ki. Bizonyos statisztikák szerint

 

Magyarországon évente13 ezer ember korai halálát okozza a légszennyezés,

 

és közel egymillió megbetegedéshez járul hozzá a levegő rossz minősége. Többek között szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi és daganatos megbetegedéseket okoz.

 

A koppenhágai székhelyű, EU-s Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint 2018-ban az egész Európai Unió területén több, mint 400 ezer megelőzhető halálesetet okozott a légszennyezés, ezért Alberto González, az EEA levegőminőségi szakértője egy korábbi interjúban úgy fogalmazott:

 

„Európában ma a légszennyezést tartjuk a legnagyobb környezeti veszélyforrásnak.”

 

Egyáltalán hogyan mérjük a levegő minőségét?

 

A levegő minőségét alapvetően nem az éghajlatkárosításért felelős gázok, mint például a szén-dioxid befolyásolja, hanem a levegőben található szállópor koncentrációja, amiket PM2,5-nek, illetve PM10-nek jelölnek. E két jelölés a szállópor kémiai összetételét nem vizsgálja, csupán annak fizikai méretét: PM10-zel azokat jelöljük, amelyek 10, míg PM2,5-tel jelöljük azokat, amelyek 2,5 mikronnál kisebbek (1000 mikron 1 milliméternek felel meg).

 

A 100 mikronnál (azaz 0,1 mm-nél) kisebb részecskék már bejutnak az emberi szervezetbe, azonban ezek nagyrésze az orrban, szájban vagy a gégefedőnél elakad, míg a 10 mikronnál kisebbek már a garaton is túljutnak.

 

A PM2,5-vel jelölt 2,5 mikronos részecskék pedig szinte alig ürülnek ki a tüdőből.

 

Ezért a levegő minőségét leginkább a PM2,5-tel vizsgáljuk, de egészségügyi szempontból a PM10-nek is fontos jelentősége van.

 

Az EEA 2020 novemberében publikált tanulmánya szerint 2018-ban a WHO-s sztenderd szerint az EU-ban élők 48 százaléka élt olyan környezetben, ahol a PM10-re előírt egészségügyi határértéket átlépik, míg a PM2,5 esetén ez már 74 százalék. (Az EU-s irányelvek szerint ezek a számok PM10 esetén 15, PM2,5 esetén 4 százalék, mert az EU-s sztenderd szerint egy évben maximum 35 nap lehet túllépni a határértéket.)

 

A tanulmány szerint ugyan a koronavírus és a légszennyezés közötti kapcsolatok még további kutatást igényelnek, de azt megemlítik, hogy az emberi immunrendszer működésére nagyon káros hatással van, ha a szervezet huzamosabb ideig a határértéknél magasabb szennyezett levegőnek van kitéve.

 

Lakásaink fűtésével fojtjuk meg magunkat

 

Miközben a közvélemény viszonylag sokat tud a közlekedési eszközök, illetve az ipar környezetünket terhelő hatásáról, arról már kevés szó esik, hogy a levegő minőségét leginkább a háztartások a felelősek, hiszen

 

a PM2,5-kibocsátás 83 százaléka a lakossági fűtésből érkezik.

 

A Habitat for Humanity nevű, lakhatási ügyekkel foglalkozó civil szervezet ezért még március 31-én adott ki egy sajtóközleményt, amiben arra mutattak rá, hogy a téli fűtésszezon miatti rossz levegőminőségért az elavult, rossz energiahatékonyságú tüzelőberendezések és a nem megfelelő tüzelőanyagok használata miatt van, és ha a következő fűtési szezonban „nem akarunk megfulladni a füsttől”, akkor már most, a 2020 téli fűtés szezon végével el kellene kezdeni a felújításokat.

 

Mint írják, a PM2,5-kibocsátás mindössze 13 százalékáért felelős az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás, és 83 százaléka a háztartások fűtéséből érkezik.

 

 

Ezzel amúgy Magyarország jóval rosszabbul teljesít, mint az európai uniós átlag: a 2017-es eurostatos adatok szerint Magyarországon eleve négyszer annyi az egy főre jutó PM2,5-kibocsátás, mint az EU-ban, és míg itthon a lakossági fűtés 83 százaléka felel a kibocsátásért, addig az EU-s átlagnál ez a szám mindössze 41 százalék.

 

Fontos, hogy mivel fűtünk

 

Annak az oka, hogy Magyarországon a lakossági fűtés ennyivel hozzájárul a levegő minőségének a romlásához, a fűtéshez használt energiahordozókban, az elavult fűtési rendszereinkben, illetve az épületek szigetelésének hiányában, elavultságában keresendő.

 

Mint a Habitat írja: Magyarországon a legelterjedtebb fűtési módszer a gáz, de közel négymillióan még mindig szilárd tüzelőanyagot (fát, szenet) használnak, míg a legalsó jövedelmi ötödbe (a KSH legfrissebb, 2019-es adatai szerint azon háztartások tartoznak e csoportba, ahol az egy főre jutó éves bruttó munkajövedelem nem haladja meg a 633 ezer forintot, míg a társadalmi jövedelem a bruttó 256 ezer forintot, azaz havonta kevesebb, mint bruttó 74 ezer forint jut egy főre) tartozó mintegy kétmillió emberből a háztartások 37 százaléka kizárólag szilárdtüzeléssel fűt. A vidéki kistelepüléseken pedig a háztartások 75 százaléka használ szilárd tüzelőt.

 

Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport munkatársa az Azonnali kérdésére elmondta, hogy

 

Magyarországon a fűtésből származó légszennyezés öt százaléka a háztartási hulladék elégetéséből származik,

 

azonban ebben nincs számottevő különbség a vidéki és városi szokások között.

 

Mint Szegő elmondta, a Levegő Munkacsoport még 2017-ben végeztetett egy reprezentatív közvélemény-kutatást, ami alapján az rajzolódik ki, hogy a szemétégetés nem egy vidéki probléma, hiszen az a városokra ugyanúgy jellemző, mindössze az „anyaghasználatban” van különbség: a nagyvárosokban és a városokban főleg a bútorlapokat, a fűrészporból és műanyagból összekevert rostlemezeket égetik, a kisebb településekre a műanyagok, például a PET-palack a jellemző.

 

„A PET-palackkal kapcsolatban nagyjából mindenki tisztában van, hogy az nagyon súlyos károkat okoz, de arról már valamiért kevesebben tudnak, hogy attól, hogy valamiben faanyag is van, attól még tilos elégetni és rendkívül mérgező, mert ezekben ugyanúgy megtalálható a műanyag és a ragasztófélék. A fabútorok és építkezési hulladékok esetében pedig az a probléma, hogy azok kezeltek, festettek, lakkozottak” – fogalmazott Szegő. Sokan a régi ablakkereteket is eltüzelik, vagy elajándékozzák tüzelőanyagnak a felújítások során, miközben ezeket ugyanúgy el kellene szállíttatni, mint bármilyen hulladékot.

 

A Levegő Munkacsoport munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy ugyan valóban megfigyelhető, hogy a szegényebbek gyakrabban égetnek el szemetet fűtés céljából, azonban a kutatásukban arra jutottak, hogy

 

az emberek mindössze 15 százaléka fűt szeméttel csak a szegénység miatt, leginkább az információhiány, a tudatlanság és a nemtörődömség miatt kerül hulladék a kályhába. 

 

Az említett kutatás szerint a magyar lakosság 33 százaléka fűt alkalmanként akár szeméttel is, és ez leginkább az információhiányra vezethető vissza, nem pedig az anyagi helyzetre.

 

Lenne megoldás, de ahhoz szemléletváltásra és célzott kormányzati segítségre lenne szükség

 

Szegő szerint az EU-s átlaghoz képest rosszabb magyar adatok részben a nem korszerű fűtési rendszerekre, a lakásállomány rossz állapotára, illetve az információhiányra vezethetőek vissza.

 

Emiatt az elsőszámú szempont szerinte a szemléletformálás, illetve felvilágosítás, hogy mindenki csak megfelelő fűtőanyagot használjon. Szerinte erre legalkalmasabb a legalább egy, de inkább két-három évig szárított fa, és már az is sokat jelentene, ha az önkormányzatok szociális segélyként osztott tűzifái is megfelelnének ennek a kritériumnak.

 

Ezenkívül szerinte fontos, hogy ha valaki azt tapasztalja, hogy a környékén valaki nem megfelelő fűtőanyagot használ, akkor jelezzék az illetőnek, hogy a szemétégetés illegális. Ha pedig valaki az anyagi helyzete miatt kénytelen háztartási hulladékkal fűteni, akkor fogjanak össze a környékbeliekkel, hiszen egy szezonra egy embernek elegendő famennyiség körülbelül negyvenezer forintból megoldható. Azonban Szegő szerint általában az emberek nem segítenek, inkább mérgelődnek a szemétégetők miatt: „Ezen a hozzáálláson és szemléleten is van mit változtatni.”

 

Az egyén maga is sokat tehet a környezetéért. Szegő szerint javasolt rendszeresen karban tartani a kályhát, évente kivizsgáltatni a kéményt, illetve kerülni az illegális anyagok elégetését. „Ez a saját egészségét védi, a környezetének is jót tesz, de még a fűtőegységet is kíméli, ha ezt megteszi, hiszen a hulladékégetés miatt romlik a fűtőegység hatékonysága is” – hívta fel rá a figyelmet a szakértő. Ahogy arra is, hogy aki megteheti, ruházzon be a ház korszerűsítésére, hiszen a fűtés pazarlása ront a levegőn, hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, de ezzel együtt többtízezer forintot pazarol el évente így egy háztartás.

 

Azonban, mint arra Szegő is rámutatott,

 

a lakásfelújítás nem annyira egyszerű dolog, hiszen ezek a beruházások a méretüktől függően 15, de akár 35 év múlva térülnek csak meg.

 

Ez függ attól, hogy csak egy nyílászárócsere, szigetelés vagy akár teljes felújítás történik, ugyanakkor erre a magyaroknak önerőből sok esetben nincs pénzük, ezért fontosak lennének az állami támogatások.

 

A szakértő szerint a 2050-re kitűzött EU-s klímasemlegességi cél – ami szerint az EU tagállamai csak annyi szén-dioxidot bocsáthatnának ki, amennyit meg is tudnak kötni a talaj, az erdők és óceánok, ezzel gátolva a globális felmelegedést (erről bővebben itt írtunk) – azt feltételezi, hogy évente az épületek három százalékát felújítják Magyarországon, ám az ország ennek gyakorlati megvalósításától 2020-ban bőven elmaradt: az EU-s irányelv szerint évente az állami épületek 3 százalékát kellene felújítani, azonban ehelyett mindössze kevesebb, mint 1 százalékot teljesítettünk, míg a lakossági felújításokról nincs pontos adatunk.

 

A Levegő Munkacsoport munkatársa szerint ezért

 

fontos lenne, hogy a döntéshozók különböző támogatási rendszereket dolgozzanak ki, hogy az embereket motiválják a felújításra.

 

Szerinte fontos szempontnak kéne lennie, hogy a jelenlegi támogatásokat úgy módosítsák, hogy a legszegényebb rétegek is hozzájuthassanak, „mert a legszegényebbek még annyi önerőt sem tudnak felmutatni, ami a jelenlegi támogatási rendszerhez szükséges”, mivel a szakértő szerint a legtöbbször ötvenszázalékos önrész szükséges.

 

Szegő szerint azért is lenne fontos, hogy a legszegényebbekket még inkább támogassák, mert a kutatásaik szerint ők égetik el a legtöbb tüzelőanyagot a rosszul szigetelt házuk miatt, és ezért jobban hozzájárulnak a légszennyezéshez, valamint az éghajlatváltozáshoz. Vagyis mindannyiunk érdeke, hogy javítsunk a helyzetükön, hiszen azt a saját tüdőnkön is érezzük.

 

NYITÓKÉP: Globetrotter19 / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

A képviselő szerint most bizony az ombudsmannak kell a kormány rendelkezése ellen védenie az egészséghez való alapjogot Magyarországon.

Az ortodox egyház, a mulatósénekesek és a maszkviselés belengetett eltörlése se nagyon növelte a románok oltási kedvét, így a misztikumhoz fordultak.

A Tsúfos Tükör huszadik számában meg-mutatkozik, hogy kotsmázással, dorbézolással 's dínom-dánommal kísérti meg a' Gonosz, a' fene védetségi kártya pedig tsak a jámborságtól s' a' józanságtól védhet meg.

Nemcsak pénzt, hanem 20 liter fehérbort is adott, sőt még a polgármester magánbirtokán is dolgozott a panasztevő.

Öt év alatt négyszeresére nőtt az átadott új ingatlanok száma, aminek oka a koronavírus
előtti időkben keresendő.

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás