+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna & Petróczi Rafael
2020. augusztus 3. hétfő, 07:02
Kevesebb, mint két év alatt DK-sból párbeszédes, majd párbeszédesből jobbikos lett a Békés megyei Csonki Dávid, aki szerint a Jobbik maga egy értelmiségi párt, de közben egyszerű beszéddel győzi meg őket, vidékieket. De vajon megrendül-e a választók bizalma abban, aki ennyiszer vált pártot? Miért kell szerinte a bal- és jobboldaliságot összemosni? Miért erős a Fidesz ennyire vidéken? Interjú!

Az egyszázalékos párt csodája a szorgos és hiteles tagságon és a szociális, globális problémák megoldásának programján alapul” – írta januárban a Párbeszédről még annak Békés megyei elnökeként. Mi változott, hogy átlépett a Jobbikba?

 

A párt értékei továbbra is ugyanezek, és ugyanúgy hiszek a tagságukban. Ami változott az önkormányzati választások óta, az az,

 

hogy van egy főpolgármestere a Párbeszédnek, illetve a közös ellenzéknek, és úgy éreztem, hogy a kicsi párt kicsi erőforrásai felcsoportosultak Budapestre vidékről.

 

Így kevesebb azoknak a vidéki akcióknak a száma, amikben a Párbeszéd részt tud venni, én ezt tapasztaltam Békés megyében, ahonnan jöttem.

 

Nem lett volna egyszerűbb szólni a pártnak, hogy „mi vidéken is itt vagyunk, létezünk, és szeretnénk több erőforrást”? Főleg megyei elnökként lett volna rá lehetősége.

 

Nyilván ez a folyamat nem egy nap alatt zajlott le, nekem voltak ilyen kezdeményezéseim. Úgy láttam, kicsit más úton jár a főváros és a vidék pártpolitikája. Ezután gondoltam úgy – amit megbeszéltem a tagsággal is –, hogy szeretném a párton kívül folytatni a munkámat. Jeleztem a kilépési szándékomat, és lemondtam a megyei elnöki pozíciómról. Az utódommal a mai napig jóban vagyok, például most is együttműködünk a nemzeti konzultációs ívek gyűjtése kapcsán. Nem gerjesztett feszültséget sem bennem, sem a pártban a távozásom.

 

Továbbra is úgy látom, a Párbeszéd a jövő pártja, viszont Magyarország talán még kevéssé érett meg arra, hogy egy 1-2 százalékos párt valóban zöld politikát tudjon az embereknek kínálni, én pedig korábban azért csatlakoztam a Párbeszédhez, mert zöld. Ettől függetlenül 5-10 éven belül szerintem lehetősége lesz ennek a pártnak bővülnie, és azt a vonalat képviselni, amiért alakultak.

 

Szóval 5-10 év múlva visszalépne a Párbeszédbe?

 

Nem, de szívesen venném, ha sikerül elérniük azt, amiket célként lefektettek maguk elé.

 

Azért felmerül a kérdés: egy zöld baloldali pártból kikötött a Jobbiknál, egy magát jobboldali, nemzeti kereszténynek valló pártnál. Mi történt?

 

És szintén zöld pártnál. Tetszik az új Jobbik, igaz, már régebben is szimpatizáltam velük. Mindig harcos szellemű, erős pártnak gondoltam. Ráadásul a Jobbik új vezetése Jakab Péterrel az élén szerintem egy szélesebb társadalmi réteget szólít meg, ami nagyon fontos. Én például azért kezdtem el politizálni, hogy az alacsony bérből élő, szegényebb, kisnyugdíjas rétegért harcoljak. Úgy érzem, a Jobbik ezt képviseli. Illetve a mostani elvi nyilatkozatukban is benne van, hogy szélesebb körben szeretnének foglalkozni a klímaváltozással, zöld mezőgazdasággal, és ez úgy hiszem, menni is fog nekünk, a Jobbik szélesebb erőforrásokkal rendelkezik, mint a Párbeszéd. Abban viszont biztos vagyok, hogy egyedül nem megy, és a következő választásra össze kell fogni a többi ellenzéki párttal. Nálunk Békés megyében is.

 

Az pont nem annyira példaértékű, ami Békéscsabán történt: kettészakadt az ellenzék – MSZP-LMP, illetve DK-Párbeszéd-Jobbik pólusra –, és külön indultak, miközben hatalmas fölénnyel nyert a független, de Fidesz-KDNP támogatta polgármesterjelölt, Szarvas Péter. Ebből kiindulva miért olyan erős meggyőződés, hogy mindenáron össze kell fogni?

 

Részt vettem az összes ellenzéki tárgyaláson, és ezek alapján azt tudom mondani:

 

a megállapodások egy-egy emberen és sajátos nézeteltéréseken múltak, például mert volt olyan, hogy egy ember meg akarta mondani a tutit hét pártnak és tizenkét jelöltnek.

 

Ki volt az illető?

 

Nem szeretnék neveket mondani, nem az összefogás ellen dolgozok, hanem érte. Azóta ezek az emberek is belátták, hogy együtt lehet sikert elérni, pont erre mutatott rá a független, de fideszes jelölt győzelme. Én most azért dolgozok több párt helyi vezetőjével, hogy még idén sikerüljön egy ellenzéki kerekasztalhoz leülnünk, hogy átbeszéljük, 2022 után merre haladjon tovább Békés megye.

 

Ugorjunk még vissza a pártokhoz. Azt hallottuk, miért döntött a Jobbik mellett, de mi a baj a többi párttal, miért nem mondjuk az MSZP-re váltott? Ők is egyre zöldebbek akarnak lenni.

 

Az MSZP azért zöld, mert ott a Párbeszéd mellette. Nem látom azt, hogy az MSZP magától zöldülne: az alma sem érik pirosra, ha leszedem zölden.

 

De mi az a Jobbikban, ami akkor önjogán zöldül?

 

Nem önjogán, a tagság kéri, illetve ha elkezd haladni az általuk lefektetett új politikai irányelv mentén, akkor fog zöldülni. A mai világban egy párt nem hagyhatja ki ezt a témát sem.

 

Akkor miért nem a Momentumot választotta, ahol azt mondják, „zöldnek lenni alap”?

 

Megkeresett a Momentum is. Ők egy szimpatikus fiatalokból álló társaság, párttá nőtték magukat, meglátjuk, mit hoz a jövő. De bennük sem látom azt, hogy irányító párttá válhatnának Magyarországon, de persze szükség van rájuk is, a Békés megyei elnökükkel, Sebők Évával jóban vagyok. Viszont szerintem elérték azt a határt, aminél tovább nem fognak fejlődni.

 

 

És mi a helyzet a másik most nagyon erős ellenzéki párttal, a DK-val?

 

Dolgoztam együtt a DK-sokkal. Inkább Békés megyei szinten beszélnék róluk: rendes, szorgalmas emberek vannak ott, de nyilván az idősebb korosztályt képviselik, nem annyira a fiatalokat. Ők a saját korosztályukat megfogták, megszólították, de szerintem a DK sem lesz képes tovább bővülni: felszívta már az MSZP-ből és a többi pártból, akit akart, és itt megállt. Innentől fogva ők úgy tudnak építkezni, ha összefogunk, lesz egy kormányváltás, és akkor lehet minden pártnak a külön ideológiájáról beszélgetni.

 

Azért ön nem sokkal a Párbeszéd előtt a DK alapszervezetének is volt a tagja. Ott mi történt, hogy kiábrándult, és inkább a Párbeszédbe ment?

 

A DK tagságával nem maga a párt, hanem helyi problémák miatt nem értettünk egyet. Emiatt gondoltam úgy, hogy békésen távozok, de később közös jelöltjük voltam nekik és a Párbeszédnek, illetve a Jobbiknak az önkormányzati választáson. Végbement azóta a DK-ban is egy vezetőváltás, és úgy látom, így talán már ők is jó útra tértek.

 

A DK-val az volt a gond, hogy miután az MSZP-ből alakult újjá, hozták magukkal a régi problémákat még 2006-tól kezdve, és a politikusaik nem tudtak továbblépni.

 

Békés megyében is voltak ilyen személyek, most már nincsenek.

 

A DK viszont nem zöld párt, akkor mikor lett önnek fontos a zöld irány?

 

A DK próbál zöld lenni, van egy nagyon jól kidolgozott kormányprogramja, amit nehéz a sajtóban leközölni és lenyomni az emberek torkán, mert lássuk be: egy 200 oldalas olvasmányt nem olvas el egy átlagember. Én ezt elolvastam, részt is vettem ezzel kapcsolatosan több műhelymunkában. De amíg nincs egy olyan hiteles ember köztük, aki el tudja mondani, hogy ez a program jó, addig nincs politika.

 

Viszont kimondható, hogy önnek a Jobbik két év alatt a harmadik pártja. Akkor mit gondoljanak önről a választók?

 

Én úgy látom, hogy nálunk a megyében nem okoz ez problémát, de persze kaptam hideget-meleget – főleg a sajtó lovagolta meg jobban a témát.

 

Azok az emberek, akik a körzetemben élnek, ismernek jól, és tudják, hogy én nem vagyok pártváltogató, hanem értük dolgozom.

 

Tudják, hogy most más párton keresztül szeretném ugyanazt a jót letenni az asztalra Békés megyében, ami fejlődést hoz az embereknek. Ebben szerintem semmi különös nincs, és tudok én is példát mondani: nézzük meg a Fidesz tagságát, hogy honnan indultak el: van, aki KISZ-titkár volt, más MSZMP-tag.

 

Rendszerváltáskori dolgokat felhozni ma példaként biztosan a legjobb párhuzam?

 

De ideológiaváltás történt, hiszen ők egy liberális pártként indultak el, most meg egy jobboldali pártnak mondják magukat. Tehát az egész párt kifordult magából.

 

Akkor önnek a baloldaliság és jobboldaliság nem olyan meghatározó értékek?

 

Minden emberben van bal- és jobboldaliság. Én, mint fiatal…

 

Hány éves is?

 

Huszonnyolc. Tehát én jobb- és baloldalinak is érzem magam. Ugyanúgy fontosak számomra a nemzeti eszmék, én is elsírom magam egy nemzeti ünnepen, mikor március 15-re emlékezünk, fontosnak tartom az elődeink, a régi íróink, költőink értékeinek megtartását. Nyilván nem tudom letagadni, hogy baloldalsiág is van bennem, baloldali pártokkal dolgoztam együtt, munkáscsaládból származom, ezt magával hozza az ember. Szerintem a baloldal inkább a munkásosztályt, a kisembereket, a nyugdíjasokat próbálta megszólítani.

 

Viszont most már a baloldaliságot és a jobboldaliságot össze kell mosni, mert különben megosztja az országot.

 

Nekem nagyon tetszik, mikor például Jakab Péter azt mondja, hogy ő minden magyarért küzd, és amikor a parlamentben felszólal, úgy is látom, hogy nemcsak a kamerának és a miniszterelnök úrnak mondja a magáét, hanem megszólítja az embereket és információkat juttat el arról, hogy a Jobbik mindenkit fel tud karolni.

 

Ki meri jelenteni, hogy a Jobbik az utolsó pártja?

 

Tettem magamban egy fogadalmat: 2022-ig azon dolgozom a Jobbikban, hogy sikerüljön a kormányváltás, én úgy látom, erre most van a legnagyobb esély, de kell az összefogás.

 

Nem üres önmagában, hogy „csak Orbán Viktor ne legyen hatalmon”? Utána mi lesz, mit tud ajánlani ennyi sok párt együtt?

 

Egy színes demokráciát.

 

És az működik? Azért több önkormányzatnál durva belharcok dúlnak.

 

Nyilván a rendszerhez is hozzá kell nyúlni, mert a mostani egypártrendszerként van kialakítva, a Fidesz hatalma mindenhova elér Budapesttől a vidéki falvakig. Ha bekövetkezik a kormányváltás, utána le kell ülnie a pártoknak, hogy hogyan tovább. Az nem jelent valós kormányzást, ha valaki kétharmaddal irányít, miközben valójában 45-50 százalékos a támogatottsága.

 

De az már régen rossz, ha csak egy győztes választás után ülnek le kitalálni, hogy tulajdonképpen mit is akarnak kezdeni az országgal.

 

Most is leülnek egymással a pártok beszélni erről, de amíg nincs kormányváltás, addig nehéz összecsiszolni az elveket és a közös programot.

 

De ha ez nincsen meg, akkor nincsen mivel kampányolnia az ellenzéknek azon túl, hogy igen, most éppen sikerült összefognunk, és legalább ezt nem szúrtuk el.

 

Vannak azért közös pontok, alapvető dolgokban egyetértenek a pártok, mint a korrupció megszüntetése, a fideszes káderek eltüntetése, elszámoltatás.

 

Ezt szajkózza az ellenzék majdnem egy évtizede, mégsem kerültek még a kormányváltás közelébe sem.

 

Mert eddig voltak kerékkötők. Mostanra szerintem minden pártvezető elgondolkozott azon, hogy hogyan tovább.

 

Hiba volt 2018-ban, hogy nem történt teljes körű ellenzéki koordináció?

 

Igen.

 

Akkor – az ön szóhasználatával élve – pont a Jobbik és Vona Gábor volt ennek a legnagyobb kerékkötője.

 

De a legerősebb ellenzéki párt is a Jobbik volt. Megértem az akkori stratégiájukat, ők egy az egyben próbálták legyőzni a Fideszt, amennyire én láttam külső szemmel. Volt ebben is hiba, de hibás volt az összes többi párt is, mert mindenki nehezen adta be a derekát az összefogásba.

 

Akkor úgy látja, hogy tulajdonképpen az ellenzéki politika tartalmában rendben volt eddig is, és csak a helyes technikai formula – vagyis az, hogy milyen formában induljanak a választáson – hiányzott a sikerhez?

 

Igen. Tegyük fel, 2022-ben koordinált indulással legyőzzük a Fideszt, és alakul egy színes kormány. Utána a pártok haladnak majd a saját útjukon, nem kell letagadni, hogy a Jobbik konzervatív párt, hogy az LMP zöld, vagy hogy a DK honnan jött. A kormányzás alatt nem kell egyetértenünk egymás törvényjavaslataival, meg is lehet azokat vitatni.

 

 

Visszatérve még a Jobbikra: ellentétben a DK-val és a Momentummal, ami ön szerint elérte a támogatottsági plafonját, a Jobbik pont jelentősen gyengült a Vona Gábor-i időkhöz képest. Ez miért van így, és mi ebből a kitörési pont?

 

Jakab Péter.

 

Ő egy személyben? Olyan ő a Jobbiknak, mint a Fidesznek Orbán Viktor?

 

Nem ezt mondtam.

 

Minket, vidékieket egyszerű beszéddel kell megszólítani, nem úgy, hogy körbemagyarázzák a kutya vacsoráját.

 

Jakab Péter az előbbit csinálja, hozzánk szól. Fontos, hogy az ellenzéknek legyen húzóereje: úgy látom, a Jobbik és Jakab Péter az. Attól függetlenül is, hogy melyik sajtó éppen mit hoz le, hogy hány százalékon áll a párt: ez most irreleváns, van még időnk ezt feltornászni 2022-ig.

 

Inkább jakabista, mintsem jobbikos?

 

Nem. Inkább békéscsabai vagyok és hithű magyar, aki szeretne a városáért és a környezetéért dolgozni.

 

Nem bizonytalanította el, hogy a Jobbik nehéz időszakon megy át az utóbbi időkben a pártból távozók miatt?

 

Minden ellenzéki párt nehéz időszakon megy át. Látom, hogy a mostani vezetés a Jobbikot a fejlődés irányába akarja terelni, és a parlamentben, az önkormányzatokban a képviselőink mindenhol azon dolgoznak, hogy a Jobbik növekedjen és a kormányváltás vezető ereje legyen. Szerintem ennek semmi akadálya nincsen, és ebben részt akarok venni.

 

Békés megyében tapasztalta, hogy népszerűbb lett a Jobbik, mióta Jakab Péter az elnök?

 

Igen.

 

De ez miben látszódik? Többen léptek be a pártba?

 

Amikor jelentkeztem a pártba, velem együtt több ember is jelentkezett, olyanok is, akiket nem ismertem korábban a békéscsabai politikai életből. Az újjáalakított, békéscsabai Jobbik-alapszervezet – amit a kormánymédia állításaival ellentétben nem én alakítottam újjá, hanem már jelentkeztem oda – egy friss alapszervezet. Nem állítom, hogy van jelenleg kormányváltó politikus köztünk, aki meg tudná nyerni 2022-ben ezt az egyéni körzetet a Fidesszel szemben, de szerintem lesz, mire leülünk erről tárgyalni másokkal. Kiemelném viszont az orosházi körzetet, ahol a jobbikos dr. Szabó Ervin harcol a fideszes Simonka Györggyel szemben. Ott például szerintem a Jobbik lesz az, aki meg tudja verni a Fideszt.

 

A Fidesz miért olyan erős vidéken?

 

A korlátozott sajtóviszonyok miatt és amiatt, hogy az emberek megélhetése sokszor a kormánytól függ. Az, hogy a fiatalok fogják magukat, és elsátoroznak a falvakból, önmagában győzelem a Fidesznek, ezzel sikerült nyerniük eddig is.

 

Van olyan vidéki intézkedése a Fidesznek, amire azt mondja, az jó, és érdemes megtartani?

 

Az, hogy ránéztek végre az utakra, és elkezdték azokat megépíteni. Békés megyében több, mint húsz éve ígérik az autópályát – ami végül csak egy gyorsforgalmi út lett, és a mai napig nincs kész teljesen. De ezt se mondanám kifejezetten a Fidesz intézkedésének, itt arról van szó, hogy az ő égiszük alatt esetleg révbe ér ez a projekt.

 

Más pozitív dolgot nem is tud akkor felsorolni?

 

Nem. Békés megyéből négy képviselője van a parlamentben a Fidesznek, mind a négy kuka. Mármint nem szemetesládák, hanem mint a törpe a meséből, Kuka: egyik se szólal meg, csak üldögélnek a parlamentbe a zsíros fizetésért. Abból a fizetésből azért Békés megyében öt család tudna megélni.

 

Az ellenzéknek mit kell jobban csinálnia vidéken?

 

Többet kell az emberek között lenni, és nagyobb aktivitást kifejteni.

 

Az nem elég, hogy a választások előtt egy hónappal megjelenünk és aláírást gyűjtögetünk.

 

Beszélgetni kell az emberekkel, és mindenre reagálni, amivel ők foglalkoznak. Például azzal, hogy gyűjtjük a nemzeti konzultációkat, nemcsak Pesten, hanem vidéken is meg lehet szólítani az embereket.

 

Mi lesz, ha nem jön össze a kormányváltás 2022-ben?

 

Ez jó kérdés. Hiszek abban, hogy lesz kormányváltás, azért is tart odáig a fogadalmam a Jobbik kapcsán. Ha mégsem, nem fogok kivonulni a közéletből, de az nyilván egy hatalmas csapás lenne az ellenzéknek. A Fidesz nagyon sok körzetet nyer vidéken: Budapesten nem lehet annyira megvezetni az embereket, mint lent nálunk a Viharsarokban. Rajtunk fog múlni: ha vidéken nem tudunk nyerni, az annak a következménye lesz, hogy valamit rosszul csináltunk.

 

Van valami csodaszer a Fidesz ellen vidéken?

 

Az egyenlőtlen sajtóviszonyokkal szemben nagyon tetszik a „Nyomtass te is!” féle kezdeményezés. Ahogy annak idején, a kilencvenes években a Fidesz röplapokkal szórta meg az országot, úgy mi is meg tudjuk ezt tenni. De a csodaszer egyébként mi magunk vagyunk, az emberek.

 

Mennyire érdekli az embereket vidéken a politika?

 

Mindenkit érdekel, legfeljebb ezt nem veszi észre. A politika mindenki életének szerves része. Baráti társaságban panaszkodik valaki, hogy milyen rossz a bére – ez mihez kötődik? Ahhoz, hogy egy olyan országban élünk, ahol a kormány nem tekinti elsődleges céljának a bérfejlesztést. A családommal leülünk a gyerekorvosnál, de ott van a felirat, hogy nincs orvos. Ez megint csak politika: miért nincsen minden körzetben orvos, erről ki tehet?

 

Mondta, hogy Jakab Péter meg tudja szólítani az embereket. Neki kéne akkor miniszterelnök-jelöltnek is lennie?

 

Benne van a pakliban, hogy ő legyen.

 

Kit lát még alkalmasnak rajta kívül?

 

Alkalmas akárki lehet, ez azon múlik, hogy kit támogatnak többen. Úgy érzem, Jakab Péter el fogja érni, hogy nagyon sokan támogassák, és más ellenzéki pártok is mögé álljanak. Más ambíciók is lesznek, ismerve az ellenzéki pártokat. Ezt úgy tartom korrektnek, ha leülnek a pártok, megbeszélik a dolgokat, egyes körzetekben lesznek előválasztások – ez 2022-ig ki fogja forrni magát.

 

Tervezik a fideszes szavazókat is megszólítani?

 

Igen, muszáj. Van a Fidesznek kétmillió-valahányezer szavazója – nem tehetjük meg, hogy őket félretoljuk, mert mást gondolnak, mint mi. A legegyszerűbb felnyitni a szemüket. Nyilván vannak jól élő vállalkozók, Mészáros Lőrincek, nekik magyarázhat az ember akármit, ők fideszesek maradnak. Viszont nagyon sok vidéken élő embert nem sok választ el attól, hogy máshova húzzák az ikszet.

 

De hogyan kell ezt elérni? Úgy, hogy száraztésztát meg narancsos buktát adunk át a miniszterelnöknek, mint teszi azt Jakab Péter?

 

Nem. Miért, önök szeretnének alamizsnát kapni és abból élni?

 

Nyilván arra fut ki a kérdés, hogy a Jakab Péter által képviselt politikai kommunikáció alkalmas-e arra, hogy a fideszeseket is megnyerje magának a Jobbik.

 

Mire van szüksége a magyarnak ahhoz, hogy jobb élete legyen? Jobb jövedelemre, jobb nyugdíjra, jobb egészségügyre.

 

Akkor ígérgetéslicittel tervezik megnyerni a fideszes szavazókat? Lesz 14. havi nyugdíj, 10 helyett 20 ezer forintos Erzsébet-utalvány?

 

Nem, ez a Fidesz alamizsnája, ő ezt osztogatja, hogy szavazatokat szerezzen. Ez egy sunyi dolog. Mi rendes nyugdíjról beszélünk, nem arról, hogy beépítjük a 13. havi nyugdíjat X éven keresztül, és majd kapsz még egy tízezrest. Mi tisztességes munkáért tisztességes bért akarunk. Azt szeretném, hogy a feleségem egy normális egészségügyi intézményben dolgozhasson, ahol nem omlik rá a fal, és ahol az orvoshiány miatt nem kell megszakadnia. Olyan iskolába szeretném íratni a gyerekemet, ami helyben van, és nem kell 20 kilométert utazni a faluból. Ezeket nem ígérgetni kell, hanem megcsinálni.

 

És ezeknek az üzeneteknek a közvetítésére alkalmas az a Jakab Péter, akinek – kívülről, választói szemmel – az a legnagyobb erénye, hogy jól be tud szólni a Fidesznek?

 

Egyszerre is lehet a kettőt csinálni, látják önök is, megy neki.

 

Akkor a száraztésztázás és a narancsos buktázás helyett miért nem olyan szalagcímeket látunk a médiában, miért nem erről kérdezik őt az újságírók, hogy az egyes beszólogatásaival milyen jól rávilágított a melósok helyzetére?

 

Jól tette, hogy odaadta a száraztésztát Orbán Viktornak, visszaküldjük, ami az övé. Másrészt a kérdést is rosszul vetették fel: a Jobbik és Jakab Péter mondandójában mindig ott van, hogy mi az, amit Orbán Viktornak, és mi az, amit az embereknek szán. Ha már a melósokat említették: Jakab Péter felvázolt egy adómentességről szóló lehetőséget annak érdekében, hogy itt tartsa őket Magyarországon, és pénz maradjon a zsebükben.

 

De ezek az üzenetek a látványos politikai akciózások közepette elérnek a célközönséghez?

 

Persze, hogy elérnek, nekik szól.

 

A közvélemény-kutatásokban valahogy mégsem azt látni, hogy a melósok tömegével pártolnának át a Jobbikhoz.

 

Én fele-fele arányban hiszek a közvélemény-kutatásoknak. Nekem például tavaly azt mondták az önkormányzati választás előtt, hogy meg fogom nyerni a körzetemet, mégis 11 százalékkal végeztem (Csonki Dávid Békéscsaba 12. egyéni választókörzetében indult a DK-Jobbik-Párbeszéd közös jelöltjeként, és 9,59 százalékot szerzett. A körzetet a Hajrá Békéscsaba nevű civilszervezet jelöltje, Ádám Pál nyerte 40,19 százalékkal – a szerk.). Azon múlik a dolog, hogy mennyit dolgozik az ember, és mennyire tudja megszólítani a választókat. Közvéleményt kutatni lehet minden hónapban, majd megnézzük visszamenőleg 2022-ben, hogy mit mutattak. Visszatérve a melósokra: igen, én hiszek benne, hogy meg tudtuk szólítani őket ezzel az adómentességről szóló ötlettel.

 

Az értelmiséget is?

 

A Jobbik maga egy értelmiségi párt. Nézzünk bele a mostani parlamenti frakcióba,

 

ott nem aluliskolázott, idióta, vidéki Simonkákat látunk, hanem rendes embereket, akik azért dolgoznak minden nap, hogy az embereknek jobb legyen.

 

De elég, ha a Jobbik csak a melósoknak kommunikál?

 

Nem csak a melósoknak kommunikálunk, mindenkit meg kell szólítani: a nyugdíjasokat, a fiatalokat is. A fiatalok nehezebb tészta, ők másképp gondolkodnak, sokan elmennek külföldre, ami hatalmas probléma: minden egyes elvándorolt fiatallal értéket veszt Magyarország. Mert elviszi innen a tudását, azt a lehetőséget, hogy építhesse ezt az országot. Őket vissza kell hozni.

 

 

Melyik jobbikos politikustól lehet a legtöbbet tanulni ön szerint?

 

Mindenkitől lehet tanulni, vagy jót, vagy rosszat. Nem csak jobbikos politikusokat követek figyelemmel.

 

Mondjon még pár hiteles, ellenzéki politikust. Vagy akár hiteles, kormánypárti politikust.

 

Nem szeretnék kiemelni külön embereket, meg amúgy is mindenkinek más a hiteles.

 

Mi a helyzet Gyurcsány Ferenccel?

 

Ő egy megosztó személyiség, aki harcol, építi a pártját.

 

Jó vagy rossz, hogy ő mint politikus még velünk van?

 

Attól mert az almában van kukac, az még ehető.

 

Ez jó dolog, nyilván a természet adta azt, hogy az almában legyen kukac: nekünk a természet és a politika azt adta, hogy van egy Gyurcsány Ferencünk immár lassan húsz éve a politikában.

 

És ezt a kukacos almát akarják a többi közé bedobni az ellenzéki összefogásba.

 

Nem. Az összefogás nem azt jelenti, hogy össze kell olvadnunk egy párttá.

 

Nincs abban igazság, hogy balra tolódott a Jobbik?

 

Nincs. Miből látják ezt?

 

A „melós” réteg képviselete például tipikusan baloldali narratíva.

 

A választók 2018 után megszólították a politikusokat, hogy összefogást szeretnének, mert látszik, ott a recept, hogy ezzel le lehet győzni a Fideszt. Ezt az üzenetet a Jobbik meghallotta, de ettől a Jobbik még ugyanúgy Jobbik marad. Koordinált indulással lehet szerintem a legtöbbet kihozni 2022-ből. Gyurcsány Ferencre visszatérve, kukacos alma ide vagy oda, kell ő is az összefogásba. Nem mondhatjuk azt neki és az 500 ezer szavazójának, hogy márpedig veletek nem foglalkozunk.

 

Amíg a DK-ban volt, volt személyes nexusa Gyurcsány Ferenccel?

 

Nem nagyon találkoztunk, egy pártelnököt vidékről elérni nem egyszerű.

 

Akkor benyomása sincs róla, hogy milyen ő személyesen?

 

De van, találkoztunk azért.

 

Sokkal közvetlenebb ember, mint ahogy a média lehozza. Szeret viccelődni, ő is az emberek nyelvén beszél.

 

Ki a népközelibb politikus, Jakab Péter vagy Gyurcsány Ferenc?

 

Ha kettejük közül kell választani, akkor Jakab Péter.

 

Mik az első tapasztalatok a békéscsabai Jobbikban, milyen náluk dolgozni?

 

Dolgoztam már velük közös jelöltként.

 

Azért mégis más most már párttársakkal együtt dolgozni, mint párbeszédesként együttműködni a jobbikosokkal.

 

Nagyobb kapacitással és lendülettel tudunk nekifogni azoknak a terveknek, amiket kigondoltunk. Ez egy nagyobb alapszervezet, mint akár a Párbeszéd megyei elnöksége.

 

Hányan vannak nagyjából?

 

Sokan, de nem elegen.

 

Micsoda talányos kikerülése a válasznak. A nagyobb kapacitás, lendület a békéscsabai Jobbik munkájában konkrétan mit jelent?

 

Ha több tagja van egy pártnak, alapszervezetnek, nyilván sokkal több témával tud foglalkozni.

 

Pont erre lennénk kíváncsiak, hogy mi az a téma, amibe a korábbiaknál nagyobb erőforrással tudja belevetni magát jobbikosként.

 

Most például a nemzeti konzultáció: mi gyűjtöttük össze Békéscsabán a legtöbb ívet – számot nem szeretnék mondani, hiszen tart még a gyűjtés. De magasan felette vagyunk a többi pártnak e tekintetben. Nyilván ugyanazért a célért dolgozunk mind, de azért ez is valamilyen értelemben egy megmérettetés. A másik, amit érzékelek, hogy sokkal több olyan embert tud kiállítani a Jobbik – egyszerűen a tagság számossága miatt –, aki szakmailag hozzá tud szólni akár helyi, akár országos témákhoz. A Párbeszédnél is voltak szakemberek, de ott a létszám okán egy emberre sokkal több munka jutott: nagyon nehéz volt megyei elnökként, hogy minden rám szakadt – ez az egy, ami nem tetszett a Párbeszédben.

 

De ha ennyire pozitív élmény a Jobbikban dolgozni a Párbeszédhez képest, akkor a Facebook-oldalán miért nem büszkélkedik az újdonsült pártjával?

 

Megtette ezt helyettem a kormánymédia. (Nevet.) Viccet félretéve, eljön ennek is az ideje. A követőim és a békéscsabaiak azért tudják amúgy is, hogy én már a Jobbik tagságát erősítem. Most elvannak ezzel a kormánymédia szennylapjai, én is nyilatkozom néhol – ezután nyilván fogok magyarázatot adni a Facebook-oldalamon is.

 

Nem érdemelték volna meg a választói, hogy amint ebből ügy lett, magyarázatot adjon, és reagáljon a kormánypárti médiában megjelent állításokra?

 

A kormánypárti vádak minden ellenzéki politikust elérnek, nem is politikus jóformán az, akit nem vett célkeresztbe az Origo. Hülyeségekre viszont nem tudnék mit mondani, csak hülyeségeket. Az, hogy a Jobbik a Párbeszédtől igazolt egy megyei elnököt... Kezdjük ott, hogy nem fociklub vagyunk, hogy igazoljunk. Meg az ilyeneket lehozó újságíró vehetné a fáradságot, hogy mondjuk felhívja a Párbeszéd sajtóosztályát is. És akkor kiderült volna, hogy jóval előbb kiléptem a Párbeszédből, mint ahogy beléptem a Jobbikba. A közte eltelt időben lerendeztem a helyi ügyeimet.

 

Mennyi idő telt el a Párbeszédből való kilépése és a Jobbikba való belépése között?

 

Nagyjából három hónap. De nincsen azzal baj, ha valaki átmegy egy másik pártba, ha ugyanúgy az emberekért dolgozik, és ezt meg is tudja mutatni nekik.

 

Akkor eddig úgy érzi, nem rendült meg az emberek bizalma ön felé?

 

Nem rendült meg. A kormánymédia most ezt kapta fel, jövőhéten már lesz egy új sztori, új emberrel.

 

A Párbeszédnél hangsúlyos téma az alapjövedelem. Ezt a Jobbikba is tovább viszi magával?

 

Jó lenne, ha lenne alapjövedelem, mindig is szimpatizáltam ezzel az ötlettel. Főleg most, a koronavírus alatti időszakban, amikor nagyon sok ember veszítette el Békéscsabán is a munkáját. A Jobbik is próbálja megtalálni azt, hogy hogyan jusson több pénz az emberek zsebébe, hiszen ezáltal tudnánk előre jutni és fejlődni. Erre a fiataloknak járó adómentesség egy nagyon jó program. Én ezen még szélesítenék: a közép és idősebb rétegek számára is meg kell találni, hogy ők hogyan juthatnak több jövedelemhez.

 

KÉPEK: Petróczi Rafael / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás