+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2021. február 2. kedd, 16:09
A beszakadó albérleti árak egy ideig még csökkenhetnek, de nem jelentősen. Az ingatlan.com elemzéséből az is kiderül, hogy azért nem mindenhol csökkentek a bérleti díjak, és ahol csökkentek, ott sem egyenletesen.

A koronavírus-válság rányomta a bélyegét az albérletpiacra is: a KSH és az ingatlan.com lakbérindexe szerint 2020 decemberére már átlagosan 11 százalékkal estek vissza a bérleti díjak a 2019 decemberi értékhez képest. Ha pedig a tavaly januári adatokhoz viszonyítunk, a csökkenés még magasabb:

 

2020 decemberében országosan 13 százalékkal kerültek kevesebbe az albérletek, mint 2020 januárban, Budapesten pedig 16 százalékos esést jegyezhetünk.

 

A több, mint 80 ezer kiadó lakás adatain alapuló kimutatás szerint 2020 decembere volt zsinórban az ötödik olyan hónap, amikor országos viszonylatban csökkentek az albérletárak. Azaz a nyár eleji ingadozás után augusztus óta folyamatos az árcsökkenés a lakásbérleti piacon.

 

 

Azért nem mindenhol csökkentek a bérleti díjak

 

Az előbbiekből is kitűnik, hogy a bérleti árak csökkenése nem egyenletesen következett be az ország különböző régióiban: ahogy Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője elmondta, az albérleti keresletcsökkenés leginkább a fővárost sújtja, így az árak ott is estek vissza a leginkább, éves szinten 14,3 százalékkal.

 

Ugyanez az esés Pest megyében már csupán 2,6 százalék. Az eltérés Balogh szerint részben azzal magyarázható, hogy „a fővárosi albérletáresés jóval magasabbról indult, és a befektetőknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell a koronavírus okozta helyzethez és a külföldi turisták hiányához. Pest megyében nem volt korábban olyan mértékű áremelkedés, ráadásul a kínálat is szűkösebb volt.”

 

A kimutatás szerint az ország nagy részében csökkentek a bérleti díjak ugyan, de akadtak ez alól kivételek is:

 

az észak-alföldi városokban 1,4, az észak-magyarországi régióban pedig 3,6 százalékkal növekedtek az albérletárak 2020-ban.

 

Ahogy azt Balogh az Azonnali kérdésére elmondta, ennek oka leginkább az, hogy ezeken a területeken eleve jóval alacsonyabb szinten voltak az albérletárak, ahonnét nem volt nehéz növekedni: Miskolcon például egy garzonlakás havidíja átlagosan 80-ról 85 ezer forintra nőtt, míg mondjuk Székesfehérváron 120 ezer forintról indult a tavalyi csökkenés.

 

Mi a helyzet Budapesttel?

 

Az albérletárak csökkenése 2020 augusztusa óta általános tendencia Budapesten is: tavaly április óta a legnagyobb árcsökkenés a budai hegyvidéki kerületekben (I., II., XII.) következett be átlagosan 7,7 százalékos csökkenéssel, míg a pesti külső kerületekben (IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XXI. és XXIII.) ez a csökkenés 7,1 százalékos volt.

 

A legdrasztikusabb csökkenés egyértelműen a belvárosban tapasztalható:

 

az V., VI., VII., VIII. és IX. kerületben átlagosan a 2020. decemberi mértékhez képest 17 százalékkal csökkentek az albérletárak.

 

 

Így aztán nem meglepő, hogy legfőképp ezekben a kerületekben emelkedett meg a kiadó lakások száma és aránya. Ahogy az ingatlan.com az elemzésében írja: 2020-ban „az V., a VI. és a VII. kerületben az összes lakás 21-30 százalékára kerestek bérlőt a tulajdonosok. Jelentős – 11-16 százalékos volt – az albérletek aránya az I., a II., a VIII., a IX. és a XIII. kerületben is.

 

A legnagyobb arányban az V. kerületben adták ki a lakásokat: itt az összes lakás 30 százaléka jelent meg tavaly kiadó ingatlanként az ingatlan.com-on.”

 

Ennek oka – mint Balogh az Azonnalinak elmondta – nyilván az airbnb-piac bedőlése: az ingatlantulajdonosok elkezdtek alkalmazkodni a rövid távra lakhatást kereső külföldi turisták elmaradásához, és inkább a költségeik minimalizálására törekedni. Azaz inkább kiadják a lakásaikat hosszabb távra is albérletként alacsonyabb áron, hogy – ha még a korábbiaknál kisebb mértékben is – mégiscsak hasznot realizáljanak az ingatlanjaikból.

 

Így az sem meglepő, hogy a belvárost elhagyva közel sem kínáltak ekkora arányban kiadásra lakásokat: a belvároshoz közelebb eső kerületekben 10 százalék alatt maradt a kiadó lakásoknak az összes lakáshoz viszonyított aránya, míg az amúgy is jóval szűkebb albérleti kínálattal rendelkező külső kerületekben ez az arány már csupán 2-3 százalék körül mozgott 2020-ban.

 

Ha budapesti átlagot nézünk:

 

tavaly valamivel több, mint 80 ezer lakás jelent meg kiadóként az ingatlan.com oldalán, ami a teljes fővárosi lakásállomány 9 százalékát teszi ki.

 

Most kell akkor albérletet keresni?

 

Balogh László szerint annak az amúgy nem túl népes csoportnak, aki megteheti, hogy saját preferenciái alapján választja meg a bérleménykeresés idejét (és nem mondjuk munkahelyváltás vagy a korábbi lakástulajdonos eladása miatt kell gyorsan új helyet találniuk), nem igazán érdemes várnia a kereséssel, még akkor sem, ha féléves időtávlatban – tekintve, hogy addig az árakat nagyban befolyásolni képes nemzetközi turizmus aligha fog mostanában újraindulni – nem számíthatunk drasztikus változásra az albérletpiacon.

 

Az elemző szerint ugyanis elképzelhető, hogy a mostani csökkenés egy darabig ki fog még tartani, az azonban jelentős változást aligha fog hozni. Ahogy Balogh elmondta: „itt arról beszélünk, hogy 1-3 százalékos, tehát praktikusan havi párezer forintot jelentő csökkenéssel lehet még számolni az elkövetkező hónapokban.”

 

Márpedig ha valaki költözni akar – tette hozzá Balogh –, annak nyilván oka van: jobb helyen, jobb körülmények között szeretne élni, vagy az addigi komfortszintjét szeretné megtartani közel hasonló áron – azaz

 

minden egyes hónap várakozásnak (akárcsak lelki) költségei vannak, és a havi párezer forintért nem biztos, hogy megéri ezeket vállalni.

 

GRADIKONOK: Az ingatlan.com elemzése

NYITÓKÉP: A miskolci Petneházy bérházak 1967-ben. Fortepan / Inkey Tibor

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás