+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. május 11. kedd, 08:09
Öt év alatt majdnem négyszeresére nőtt az átadott új ingatlanok száma tavalyra, aminek oka a koronavírus előtti időkben keresendő.

Tavaly több, mint 28 ezer építésű lakóingatlant adtak át Magyarországon, ami évtizedes csúcsot jelentett – áll az ingatlan.com ingatlanhirdetési portál friss, kedd reggeli elemzésében, amit a saját adataikon túl a KSH kimutatásaira alapoznak.

 

Eszerint míg 2015-ban az újonnan épített és átadott lakások száma tízezer lakosra 2015-ban átlagosan 7,7 volt, addig tavaly már 28,9. Azaz

 

az átadott új építésű lakások száma lakosságarányosan majdnem négyszerese volt az öt évvel korábbinak – a koronavírus-járvány kellős közepén.

 

Ezzel párhuzamosan az országos lakásállományra vetítve az újlakás-átadások aránya ezen időszak alatt 0,2 százalékról 0,6 százalékra nőtt.

 

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az első látásra csalóka adatok magyarázata, hogy

 

az új lakások piaca lassabban reagál a válságra, és a tavaly átadott új ingatlanok építése jellemzően még a pandémia előtti egy-két évben indult.

 

Budapest lemaradóban van

 

Az így tapasztalható növekedés ezen a piacon azonban közel sem egyenletes – mutat rá az ingatlan.com elemzése. Ahogy azt Balogh László elmondta: „A lakosságarányos adatok alapján az is látható, hogy a fővároson kívüli piac nagyon megerősödött az utóbbi években.

 

Budapesten tavaly 36,5 új lakás jutott 10 ezer lakosra, miközben több megye, Hajdú-Bihar, Somogy, Pest és Győr-Moson-Sopron megelőzte a fővárost.

 

Utóbbi megyékben 38,2-85,4 új lakás jutott 10 ezer főre.” 

 

FORRÁS: AZ INGATLAN.COM AZONNALINAK KÜLDÖTT ELEMZÉSE

 

A szakértő külön kiemelte Győr-Moson-Sopron megyét, ahol évek óta kiemelkedő számban adják át az új lakásokat lakosságarányosan. Balogh szerint „ez részben a megye országos átlagnál erősebb gazdasági teljesítményének, ipari fejlettségének, valamint az osztrák határ közelségének, ezzel összefüggésben az ingázók magas számának” köszönhető.

 

Ehhez hasonlóan Hajdú-Bihar megyében a debreceni fejlesztések játszanak főszerepet az új lakások piacán látható élénkülésnek, míg Somogyban a Balaton-parti települések jelentik a fejlődés motorját.

 

Több volt tavaly az új ingatlan, de kevesebb építésébe kezdtek bele

 

Amennyire nem látszódott a lakásátadások számában a tavalyi járványos év, úgy a 2020-ban megkezdett új ingatlanok építésében első pillantásra már igen: 2020-ban kevesebb, mint 30 ezer lakóingatlan építésére adtak ki engedélyt, ami több, mint tízezres csökkenést jelent az előző évek számaihoz képest.

 

Az ingatlan.com elemzése szerint azonban

 

ebben mindenek előtt nem a koronavírusnak, hanem annak a járványt megelőző döntésnek volt szerepe, ami 2019 végével kivezette az 5 százalékos kedvezményes lakásépítési áfát, azt 27 százalékra emelve.

 

Ahogy arra a bank360 cikke rávilágít, ez azt jelenti, hogy „egy 27 százalékos áfatartalommal 40 millió forintba kerülő lakóingatlan az 5 százalákos áfa mellett 33,07 millió forintba kerül”. Emiatt az érezhető árkülönbség miatt döntöttek sokan úgy tavaly, hogy inkább nem fektetnek új ingatlan építésébe.

 

Csakhogy a kedvezményes áfát a kormány 2021-gyel visszavezette, aminek meg is lett az eredménye: az ingatlan.com adatai szerint „az idén az első négy hónapban az eladásra hirdetett lakóingatlanokra érkezett érdeklődések száma 160 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és 60 százalékkal 2019 első négy hónapját is, amikor a koronavírus-járvány még nem fogta vissza a keresletet.”

 

A kedvezményes lakásáfa visszavezetése, kombinálva a járvány miatti bizonytalanság csökkenésével Balogh László szerint a bővülés felé fogja vezetni az új építésű lakások piacát az elkövetkező években

 

– lakásokat az emberek az eddigi trendek alapján viszont elsősorban nem a fővárosban, hanem vidéken fognak építeni.

 

Budapesten egyébként az eladásra hirdetett új lakóingatlanok átlagos ára jelenleg 907 ezer forint négyzetméterenként, Debrecenben 663 ezer, Kecskeméten 624 ezer, Győrben pedig 521 ezer forint.

 

NYITÓKÉP: A soproni Ágfalvi lakópark. Varga Dániel / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás