A Merkel utáni CDU támogatottsága annyira bezuhant, hogy már logikus koalíciós partnereiket, a polgári-liberális FDP-t támadják azzal, hogy azok összeállnának a baloldallal. Csakhogy a német baloldalon közben valami egészen másról álmodnak.
Ennyire izgalmas választást régen látott Németország: a tavasszal még magabiztosan vezető Zöldek visszacsúsztak a harmadik helyre, a sokáig temetett szocdemek viszont már a CDU-t szorongatják.
Kevesebb, mint másfél hónappal a német választások előtt nagy léptekkel jönnek fel az eddig harmadik helyezett szociáldemokraták. A németek az ő jelöltjüket tartják a legalkalmasabbnak a kancellári posztra. Nagyon úgy néz ki: Berlinben a CDU/CSU kihagyásával csak akkor alakulhat kormány, ha a Zöldek helyett a szociáldemokraták futnak be a második helyre – és erre egyre több esélyük van.
Fej-fej mellett versenyeznek a szocdemekkel a második helyért, így a választás előtt másfél hónappal magukra akarták vonni a figyelmet.
Egy osztrák médiakutató azzal vádolta meg Annalena Baerbockot, hogy a júniusban megjelent könyvében többször is hivatkozás nélkül vett át bekezdéseket más írásokból. A német sajtó egy része arra kéri a zöld kancellárjelöltet, hogy kérjen bocsánatot, míg a Zöldek beleálltak a harcba, és szerintük egy lejáratókampány zajlik Baerbock ellen – idén már nem először.
Hiába a harmonikus és dinamikus kezdet, a német ökopárt legyengülve és botrányokkal terhelten vághat neki az őszi Bundestag-választásoknak. Ennek megfelelően folyamatosan növekszik a Zöldek hátránya az Armin Laschetet jelölő CDU/CSU-val szemben. A Zöldek koalíciós álmai is kipukkanhatnak, ha a CDU/CSU tényleg tartja magát a nemrég bemutatott választási programjához. Miért és hova menekülnek a szavazók a német ökopárttól?
Legyen szó konzervatív családképről, a gendernyelv elutasításáról, vagy épp több patriotizmusról: a német társadalom továbbra is konzervatív.
A német liberálisok idén kiugróan jó eredményt érhetnek el ősszel. A párt, amely történelme során sokszor gyengélkedett, a lockdownellenessége miatt stabilan 11-13 százalékon áll, amivel már a szocdemeket közelíti. Miközben az AfD kaotikusan reagált a járványra és a lockdownra, a liberálisok kritikái meghozták a népszerűséget. De kormányra jutnak-e 2009 után idén újra a Szabad Demokraták, és mit akarnának ott megvalóstani?
Miközben több európai városban is palesztinpárti iszlamisták és baloldaliak vonulnak utcára, a nyugat-európai országokban még a baloldalon is inkább Izraellel szolidarizálnak – bár azért nem mindenki. Körkép az osztrák, német, olasz és francia reakciókról.
A német szociáldemokraták először indulnak úgy idén egy parlamenti választáson, hogy a népszerűségük okán felesleges is lenne már kancellárjelöltet állítaniuk. Ők mégis indítanak, ráadásul Olaf Scholz mostani alkancellár számos kérdésben jobb jelölt, mint a konzervatív Armin Laschet vagy a zöld Annalena Baerbock. Van-e azonban esélyük? És mit ígérnek 12 évnyi nagykoalíciós kormányzás után?