+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. május 21. péntek, 09:53
Miközben több európai városban is palesztinpárti iszlamisták és baloldaliak vonulnak utcára, a nyugat-európai országokban még a baloldalon is inkább Izraellel szolidarizálnak – bár azért nem mindenki. Körkép az osztrák, német, olasz és francia reakciókról.

A közel-keleti konfliktus Európa országaiban is különféle reakciókat váltott ki a politikusokból. A jobb- és szélsőjobboldalon egyre inkább látható az a tendencia, hogy Izrael mellett áll ki – ami nem ritkán az iszlámmal szembeni ellenérzéseikből következnek.

 

Ausztria: semlegesség izraeli zászlóval?

 

Sebastian Kurz néppárti osztrák kancellár kirakatta az izraeli zászló a kancellária tetejére. A konzervatív politikus ezt azzal indokolta, hogy „az Izrael elleni terrortámadásokat a legkeményebben el kell ítélni”, és kijelentette, hogy ezen helyzetben Izrael mellett áll ki. A reakciók nem várattak magukra. Mohammed Javad Zarif iráni külügyminiszter – aki az atomprogramról tárgyalni érkezett volna Bécsbe – lemondta tiltakozásul az utazását.

 

Recep Tayyip Erdoğan török elnök egyenesen – ahogy ő mondta – elátkozta az osztrák államot,

 

amiért szerinte a muzulmánokon verné le Kurz, hogy egykoron Európában a zsidókat üldözték.

 

Ha nem is ilyen durva módon, de az osztrák politikában sem tetszett mindenkinek, hogy Kurz kitette az izraeli zászlót. Heinz Fischer, korábbi szociáldemokrata államfő a Wiener Zeitung napilapban írt véleménycikkében bírálta Kurz egyoldalúságát: Fischer szerint eleve a konfliktust nem lehet ennyire egyoldalúan nézni, mintha csak Izrael mellett kéne szolidaritást kifejezni. Másrészről

 

a volt köztársasági elnök arra is figyelmeztetett, hogy Ausztria semleges állam

 

– például ezért nem is tagja a NATO-nak –, és ilyen minőségében nem engedheti meg, hogy egy konfliktusban ne közvetítőként, hanem az egyik oldal támogatójaként lépjen fel.

 

Kurzot bírálta a szélsőjobboldali FPÖ elnöke, Norbert Hofer is, ő is Ausztria semlegességét emelte ki. Az osztrák politikában az SPÖ és az FPÖ a semlegesség kemény támogatója – a két párt ellenzi is mindig, hogy akár csak felmerüljön a NATO-tagság. Mindazonáltal az FPÖ azért talált alkalmat arra, hogy az iszlámot is bírálhassa: a bécsi palesztinpárti tüntetéseken megjelent antiszemitizmusért a bevándorlást tették felelőssé.

 

Sebastian Kurz a vádakra, hogy megsértené Ausztria semlegességét, a Jüdische Allgemeine német zsidó hetilapban azt mondta, hogy „a terrorral szemben nem lehet semlegesnek maradni”.

 

Németország: a szocdemek alakítani akarják Izrael külpolitikáját

 

Németországban az ország történelme miatt eleve fontos az Izrael melletti kiállás. Ezzel szembeni, határozott palesztinpárti vélemények leginkább csak a kommunista Linke részéről hallhatóak. A párt aktivistái a vasárnapi palesztinpárti tüntetéseken is jelen voltak a német városokban.

 

A SZOMBATI BERLINI PALESZTINPÁRTI TÜNTETÉSEK A KOMMUNISTA LINKE AKTIVISTÁI IS MEGJELENTEK. FOTÓ: MARX21 / FB

 

A CDU viszont még ki is rakta berlini székháza elé az izraeli zászlót

 

– igaz, azt valakik később ellopták –, a liberális FDP és a szélsőjobboldali AfD pedig a mostaninál is határozottabb kiállást szorgalmazott Izrael mellett. Annalena Baerbock, a Zöldek kancellárjelöltje szombaton egy zsinagógában állt ki Izrael mellett, és szerinte nem lehet eltűrni, ha a német városokban olyan tüntetések vannak, ahol Izrael létét vonják a résztvevők kétségbe. Markus Söder, a CSU elnöke, bajor miniszterelnök pedig azt mondta, hogy azon menedékkérőket, akik antiszemita véleményeket fogalmaznak meg, azonnal ki kell toloncolni az országból.

 

A szociáldemokraták is Izrael mellett foglaltak állást, Norbert Walter-Borjans társelnök azt is kijelentette, hogy a párt továbbra is megszavazza az Izraelbe irányuló német fegyverszállítmányokat.

 

A szocdem politikus azonban cserébe azt követeli Izraeltől, hogy Németország számára engedjen beleszólási jogot az izraeli konfliktusok kezelésében.

 

A politikus konkrétan azt várja el, hogy Izrael hallgasson jobban a konfliktusok elkerülésének, befejezésének és a két-állam-megoldás megvalósításának kérdésében Berlinre. A szocdem felvetést a neokonzervatív Die Welt napilap indulatos cikkben utasította vissza: „Németország aztán tényleg az utolsó állam, amelynek joga lenne, Izrael számára bármit is előírni.”

 

Az Izraelbe irányuló német fegyverexport mellett még a kommunista Linke szövetségi listavezetője, Dietmar Bartsch is kiállt.

 

Azt mondta, hogy noha a párt eleve elutasít mindenféle fegyverexportot, de Izraellel szemben Németországnak történelmi felelőssége van, azaz ezen állam vonatkozásában nem ellenzi, ha német fegyvereket szállítanak oda. Azonban nem mindenki ért vele egyet a saját pártjából: Niema Movassat, a Linke Bundestag-képviselője azt mondta, hogy a német történelemből adódó felelősség éppen azt diktálja, hogy az ország mindenféle fegyverexportot szüntessen be.

 

Olaszország: balközéptől jobbszélig Izrael mellett

 

Enrico Letta, a balközép Demokrata Párt elnöke azt mondta, hogy Izrael a jelenlegi katonai akcióival túllépné a legitim védekezés megengedett határait. Mindazonáltal a politikus résztvett Rómában egy Izrael-párti tüntetésen – a balközép főtitkár mellett itt többek között Matteo Salvini, Lega-elnök, Virginia Raggi, Róma ötcsillagos polgármestere, Maria Elena Boschi, a liberális Renzi-párt (Italia Viva) parlament frakcióvezetője, Antonio Tajani, a Forza Italia politikusa és Carlo Calenda, a szociálliberális Azzione-párt elnöke is megjelent.

 

Massimo D´Alemma, egykori posztkommunista miniszterelnök bírálta is ezért Lettát, a politikus úgy látja, hogy

 

„az olasz baloldal elhagyta a palesztinokat”.

 

Az Öt Csillag Mozgalomból mára kiszorult, radikálpopulista Alessandro di Battista pedig apartheidmódszerek alkalmazásával vádolta meg Izraelt. Matteo Salvini, Lega-elnök azonban azt közölte, hogy halálos fenyegetést kapott Izrael melletti kiállása miatt – a szélsőjobboldali politikus felé az olaszországi zsidó hitközségek kifejezték a szolidaritásukat.

 

Franciaországban: betiltott palesztinpárti tüntetés

 

Franciaországban Gérald Darmanin belügyminiszter betiltott több, Párizsba tervezett palesztinpárti tüntetést is, mert antiszemita kilengésektől tartott. Ezellen élesen tiltakozott a francia baloldal. Jean-Luc Mélenchon, a nemzeti-kommunista Lázadó Franciaország elnöke szerint Franciaország ma a világ egyetlen országa lenne, ahol nem lehetne „Izrael szélsőjobboldali kormánya” tüntetni. A szocialista Olivier Faure pedig azt mondta, hogy mindenkit megillet a gyülekezési szabadság.

 

Azonban a baloldalról is voltak, akik egyetértettek a döntéssel. Anne Hidalgo, Párizs szocialista polgármestere – aki a párt államfőjelöltjeként is felmerült – bölcs döntésnek nevezte a tiltást. A jobboldali politikusok azonban nem csupán a tiltást támogatták, de kifejezték szolidaritásukat is Izraellel. Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke elfogadhatatlannak nevezte a Hamasz támadásait Izrael ellen.

 

Valérie Pécresse, a Párizs környéki régió elnöke – egyben a jobboldali liberális Szabadok párt elnöke – viszont hiteltelennek érzi Le Pen kiállását, szerinte ugyanis a Nemzeti Tömörülésben továbbra is vannak antiszemiták. Példaként említette, hogy Jean-François Jalkh jelenleg is a Le Pen-párt európai parlamenti képviselője lehet, holott 2000-ben még kétségbe vonta, hogy a gázkamrákban Zyklon-B-t alkalmaztak volna.

 

NYITÓKÉP: Izraeli zászló a bécsi kancellárián / Sebastian Kurz, Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás