Ezt azután mondta nekünk a Momentum román testvérpártjának képviselője, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett.

Mi lehetne az autonóm Székelyföld fővárosa? Zsarol vagy egyezkedik az RMDSZ a román politikában? Érdeke-e a magyar államnak, hogy a székelyek Magyarországra költözzenek? Hogyan vált Klaus Johannis román elnök a „mélyállam” eszközévé? Hogyan fenyegették meg, hogy ne vigye túlzásba az autonómiázást? Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármester, Antal Árpád interjúban mondja el az Azonnalinak.

Az ellenzékét Erdély magyaroknak való kiárusításával vádoló román elnöknek ötezer lejt, vagyis körülbelül 360 ezer forintot kell kicsengetnie.

Ráadásul az előterjesztők pont a Johannis elnök által Erdély kiárusításával megvádolt szocdemek voltak. Már csak neki kell aláírnia, s hatályba lép az emléknap. De miért volt erre szükség? Elmagyarázzuk!

Módosítanák a parlamenti szabályokat, hogy napirendre se lehessen tűzni olyan tervezeteket, amik Románia egységes és oszthatatlan nemzetállami jellegét, illetve területi integritását érintik.

Tényleg összejátszhattak-e a magyarok a román szocdemekkel, mint azt Johannis állítja? Párhuzamos államot építettek-e ki a titkosszolgálatok Romániában? Milyen munka ellenőrizni őket? Csoma Botondot kérdeztük erről, aki a román hírszerzést, a SRI-t ellenőrző bukaresti parlamenti bizottság RMDSZ-es tagja.

A román ellenzék a hírszerzés vezetőjétől érdeklődné meg, mi igaz abból, hogy a PSD ledealelt Orbán Viktorral Erdély eladásáról. Ha a SRI nem válaszolja ezt meg, személyesen Johannisnak kell majd a parlament előtt.

Sokan Romániában sem értik, hogy miért tett ennyire harsány nyilatkozatot a román államelnök, akire ez korábban nem volt jellemző. Johannis megnyeri magának a nacionalistákat, csak választási lózungokról van szó, vagy a titkosszolgálatoktól tényleg tud valami egyezkedésről, amiről mi nem? Claudiu D. Tufișt, a Bukaresti Egyetem politológusprofesszorát kérdeztük.